A hivatalosan ma kezdődő tokiói olimpiára érkező szurkolóknak normális esetben már el kellett volna árasztaniuk a szuvenírboltokat, de mivel a koronavírus-járvány miatt nézők nélkül rendezik meg a játékokat, a forgalom csak töredéke a reméltnek.

A járvány nyilván speciálisan kedvezőtlen feltételeket teremtett, így az olimpia megrendezésére költött összegek megtérülése már nem is igen kerülhet szóba, de előtte sem volt egyértelmű a pozitív mérleg. Persze arra a végül visszavont budapesti olimpiai pályázattal kapcsolatos vitákból is emlékezhetünk, hogy meglehetősen kreatívan lehet bizonyos tételekkel számolni, így a pártolóknak és az ellenzőknek is van mibe kapaszkodniuk. Az valószínűleg hungarikumnak számít, hogy a sportlétesítmények olimpia nélkül is megépülnek, de a közlekedési infrastruktúra esetében ez gyakran tényleg világszerte igaz, legfeljebb előrébb kell hozni bizonyos fejlesztéseket.

Az eredeti költségtervek túllépése pedig teljesen általános a rendező városokban. Az Oxfordi Egyetem Economist által idézett tanulmánya szerint ennek mértéke 1960 óta átlagosan 172 százalék (bár a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ezt vitatja). Tokió esetében még rosszabb a helyzet, a dollárban eredetileg (2013-ban) 7,5 milliárdos büdzsé 2019-ben hivatalosan is már 12,6 milliárdnál járt, egy átfogó audit szerint azonban valójában a kétszeresénél. Ehhez jönnek hozzá a koronavírus elleni védekezés 2,8 milliárd dolláros költségei.

A tokiói önkormányzat 2017-es számításai szerint az olimpia összesen 127 milliárd dolláros pluszkeresletet generált volna a gazdaságban, de ez részben erősen vitatható (az olimpiai beruházások helyett megvalósulhattak volna mások), a turizmushoz kapcsolódó bevételek pedig teljesen kiesnek.

A megtérülés legnagyobb része elméletileg olyan hosszú távú, nehezen számszerűsíthető hatásokhoz kapcsolódik, mint a város nagyobb hírnevének köszönhető idegenforgalom, valamint a megépült infrastruktúra használata. Az Economist által megkérdezett japán elemzők szerint azonban ezek erősen túlbecsültek, bár a korábban szállodai kapacitáshiánnyal küzdő Tokióban valóban jól jöhetnek hosszabb távon az új hotelek.

Összességében azonban biztosan nem Tokió fogja meghozni új városok kedvét a pályázáshoz. Három év múlva Párizs lesz a házigazda, 2028-ban Los Angeles, a napokban pedig az is eldőlt, hogy 2032-ben Brisbane. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság legalább abban reménykedhet, hogy mire a 2036-os olimpia helyszínéről kell dönteni, a koronavírus-járvány már csak egy rossz emlék lesz.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz olimpia, amely már nem tűnik olyan jó ötletnekEgyre nagyobbak az olimpia megrendezésével vagy törlésével kapcsolatos indulatok, de óriási anyagi veszteségek nélkül már nem tudna visszalépni Tokió.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Japán olimpia tokió Olvasson tovább a kategóriában