Közzétette idei innovációs rangsorát a Bloomberg, amelyen rövid kihagyás után ismét Dél-Korea lett az első, míg a tavalyi bajnok Németország visszacsúszott a negyedik helyre.
Az amerikai hírügynökség 2013 óta készíti el ezt a rangsorát több tucat tényező figyelembe vételével, amelyeket hét, egyenlő súllyal figyelembe vett csoportba rendez (kutatás-fejlesztési intenzitás, a gyártás hozzáadott értéke, termelékenység, a tőzsdén jegyzett high-tech vállalatok száma, az egyetemek hatékonysága, a kutatók, valamint a szabadalmak száma). Bár a most nyilvánosságra hozott listához az adatok tekintélyes részét tavaly még a koronavírus-járvány előtt vették fel, ezeknek a jellemzőknek a többségét valószínűleg nem forgatta fel alapvetően az azóta kialakult helyzet.
Dél-Korea első helye nem nagy meglepetés, a mostanival együtt kilenc évből hétszer az élen végzett. Az ország különösen kiemelkedően szerepelt a szabadalmak, a kutatás-fejlesztés és a gyártás hozzáadott értéke tekintetében. Ahogy egy szöuli professzor a Bloombergnek fogalmazott, hazájában szinte teljes az egyetértés abban, hogy a k+f létfontosságú az ország jövője szempontjából.
Szendvicshelyzetben vagyunk a még mindig fejlettebb technológiájú országok és Kína között, amely gyorsan zárkózik fel az olcsó munkaerejére támaszkodva
– fogalmazta meg a fejlesztési kényszer mögötti aggodalmakat.
A második helyet Szingapúr szerezte meg, elsősorban egyetemeinek és a helyi gyártás magas hozzáadott értékének köszönhetően. A harmadik Svájc lett, amely kiegyensúlyozottan teljesített az összes, kutatás-fejlesztéshez kötődő kategóriában.
A tavalyi győztes Németország a negyedik helyre csúszott vissza, nem véletlenül kritizálják többen az országban, hogy nincs átfogó stratégia a jövő technológiáival kapcsolatban, és képzett dolgozókból is hiány van. Az Egyesült Államok – amely az első, 2013-as listán még az élen állt – pedig az első tízből is kicsúszva a 11. lett, elsősorban a visszaeső egyetemi pontszámok miatt.
Magyarország egy helyet előrelépve ezúttal a 27. helyet szerezte meg. Az alindexek közül a legkevesebb pontot, a 100-as skálán 14-et a gyártás helyi hozzáadott értékére kaptuk, a legtöbbet, 53-at pedig az egyetemi szféra hatékonyságára.
Térségünk volt szocialista, már EU-tagállam országai hasonlóan szerepeltek: a legjobban Szlovénia a 22. hellyel, a magyar 70,73 ponthoz képest lefelé Bulgária, Szlovákia és Horvátország lóg ki az itteni mezőnyből.
