Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2020. augusztus 13. 17:40 Világ

Egészen felemelő, ahogy a belarusz tüntetők szembenéznek a brutális erőszakkal

Az Európában rég nem látott brutális erőszak és a nemzetközi figyelem lankadása mellett több jel is arra utal, hogy egyre átütőbbek a tüntetések Belaruszban. Szerda este is több ezren voltak az utcákon Minszkben és legalább öt másik városban, hogy tiltakozzanak a regnáló elnök, Alekszandr Lukasenka kétségtelenül elcsalt választási eredménye, a győzelme ellen.

A tüntetések intenzitását és a tényleges erőviszonyokat ugyanakkor lehetetlen pontosan felmérni, mivel rendkívül korlátozottan kerülnek ki megbízható információk az országból. Az internetet szigorúan korlátozták napokon keresztül, a legtöbb nagy nyugati médium pedig pár nap után nem követi kiemelten a tüntetéseket.

A CNN tudósítója például nem is Belaruszból jelentkezett be, hanem Berlinből, mivel az újságírók ellen is erőszakosan lépnek fel. A vasárnapi választás óta legkevesebb ötven, részben külföldi újságírót vettek őrizetbe vagy bántalmaztak belarusz karhatalmi erők.


A Szabad Európa Rádió összefoglalója a tüntetésekről

A Belaruszból kiszivárgó videók mindenesetre egészen dermesztő állapotokat mutatnak. Eltakart arcú fegyveresek sétáló civileket tuszkolnak be elsötétített furgonokba, földön fekvő, fegyvertelen embereket ütnek ököllel és rugdosnak csoportosan, és már éles lőszert is bevetettek.

Eddig legkevesebb hatezer embert vettek őrizetbe a hatóságok a tüntetések során. Az elrabolt, őrizetbe vett embereket szintén verik, a nyílt utcán álló rendőrautókból olykor ütések és segélykiáltások hangja hallható. Hasonló tapasztalatai voltak az Amnesty International helyszínre utazó munkatársának is, akinek a beszámolóját a 444 foglalta össze. Az őrizetbe vettek elkeserítő fogvatartási körülményeiről pedig az Azonnali írt.

Számos olyan videó is kering, amelyeken a brutális fellépéssel vakmerően szembeszállnak fegyvertelen tüntetők. Az egyik legjobban dokumentált eset a lengyel határ közelében fekvő Grodnóban történt. Két rendőr látszólag ok nélkül betuszkol egy utcán álló embert a rendőrautóba, de a férfi kiront belőle, és járókelők segítségével kiszabadul: 

Az első napokra jellemző összetűzések után azonban mintha más irányt vettek volna a tüntetések az elmúlt egy-két napban, legalábbis a kiszivárgó videók alapján. A leglátványosabb változás, hogy domináns szereplőként kezdtek feltűnni többnyire fehér ruhába öltözött nők. Szerdán és csütörtökön a főváros több pontján is több száz fős csoportokban alkottak élőláncokat vagy vonultak virágokkal a kezükben. Többek között azt skandálták, hogy „szégyen”, és a hatósági brutalitás befejezését követelték.


Tüntető nők a Szabad Európa Rádió videójában

Az AP beszámolója szerint a tüntetések békés mivoltát hangsúlyozó fellépéssel zavarba is hozták a hatóságokat. Szerdán a rendőrök nem is alkalmaztak erőszakot ellenük, végül azonban feloszlatták őket. Csütörtökön már reggeltől vonultak Minszkben a jobbára fehér ruhát viselő nők, virágokat lengetve és osztogatva a rendőröknek.

A brutális fellépéshez más módszerekkel is igyekeztek idomulni a tüntetők. Utcai összetűzések helyett hangsúlyosabbá vált a passzív tiltakozás: állandósultak a dudálások, az ablakokból való skandálás, fütyülés. Ezek ellen értelemszerűen jóval nehezebben tudnak fellépni a karhatalmi erők, mint mondjuk a rendőrsorfal előtt álló fegyvertelen tiltakozók ellen. 

Egy helyi újságíró szerint az erőszak ellenére nőtt a tüntetők száma szerdára

Az elmúlt 24 óra alapján a nyílt erőszak ellenére látszólag egyre szélesebb tömegek állnak ki a tüntetések mellett. Szerdán és csütörtökön folyamatosan jelentek meg arról (esetenként nem megerősített) hírek, hogy állami dolgozók sztrájkolni kezdenek a választás elcsalása miatt. Sztrájkba kezdtek a legnagyobb gépgyárak közé tartozó BelAZ, MTZ és Maz dolgozói, akárcsak a legnagyobb csempegyáré, a Keraminé. Szintén vannak hírek sztrájkoló trolibuszsofőrökről, orvosokról vagy éppen a nemzeti filharmonikusok tagjairól.

Egyre több olyan videó jelenik meg, amelyeken a karhatalmi erők tagjai, rendőrök vagy éppen a különleges erőknél szolgálók jelentik be kilépésüket vagy csatlakozásukat a tüntetőkhöz. Több olyan eset is látható, ahol kukákba dobják az egyenruhájukat vagy felgyújtják azt.

Válogatás a különleges erők tiltakozó tagjairól

A Belaruszból kiszivárgó hírekben és a tüntetések szervezésében jelentős szerepe van egy Telegram-csatornának. A felhőalapú Telegram egy üzenetküldő alkalmazás, és annak ellenére is viszonylag megbízhatóan működött, hogy szigorúan korlátozták az internetet. A Nexta nevű csatornát pedig négy fiatal üzemelteti Lengyelországban, és elsősorban rajtuk keresztül jelennek meg az országban készült felvételek. A belarusz vezetéssel kritikus csatornának a vasárnapi választások idején mintegy 600 ezer feliratkozója volt, most viszont már több mint 1,5 millió.

A Nexta egyik videója csütörtök délután Minszkből

A gyári dolgozók és a karhatalmi erők tagjai mellett a közélet számos meghatározó tagja is kifejezte támogatását a tüntetők felé. A 2015-ben irodalmi Nobel-díjat kapó Szvetlana Alekszijevics elítélte a rendőri erőszakot, szerinte a hatóságok háborút indítottak saját népük ellen, és felszólította Lukasenkát a lemondásra. Az egyik legismertebb tévébemondó, Jevgenyij Perlin több kollégájával együtt szerdán mondott fel a rendőri brutalitás miatt.

Az elnyomó rendszer ellenére a 26 éve hatalmon lévő Lukasenka jó ideig aránylag népszerű volt a viszonylagos jólét és biztonság miatt. Az elmúlt években azonban folyamatosan romlottak az életkörülmények, részben az Oroszországhoz fűződő egyre terheltebb kapcsolata miatt. Az elégedetlenséget pedig tovább szította a koronavírus-járvány. Belaruszban az egyik legmagasabb a regisztrált fertőzöttek aránya Európában, miközben Lukasenka vodkaivást, traktorvezetést és szaunázást javasolt megelőzésként.

A készenléti rendőrség őrizetbe vesz civileket. Fotó: AFP

„Korábban bíztunk benne, de az életünk napról napra romlott” – mondta egy állami vállalat szerelője Lukasenkáról a New York Times-nak. „Ami történik, az teljesen törvénytelen. Ez nem egy választás volt, hanem egy szégyen. Korábban lojális voltam, tudtam, hogy a törvény erejével kell fellépni a bűnözők ellen. De ezek átlagemberek, ki az, aki neki tud menni a saját népének?” – folytatta a szerelő.

Lukasenka még szerdán is azzal intézte el a tüntetőket, hogy azok többnyire korábbi bűnözők, akiknek nincs munkája. A New York Times szerint az mutatja, hogy Lukasenka egyre inkább elszigetelődik nemzetközileg, hogy még egy befolyásos orosz kormánypárti képviselő, Konsztantin Zatulin is nyilvánvaló csalásként jellemezte a belarusz választást, Lukasenkát pedig őrültnek nevezte.

A magyar kormány látszólag nem osztja az orosz képviselő kritikus hozzáállását Lukasenkáról. A belarusz elnök június elején fogadta Orbán Viktort, és Magyarországot a legközelebbi partnereként jellemezte az uniós országok közül. A mostani nyilvánvaló emberijogi-sértések, kínzások és választási csalás ellenére a magyar kormány eddig mindössze annyit kommunikált, hogy nem szeretnék, ha ellehetetlenülne Belarusz és az EU kapcsolatépítése.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTraktorban és IT-ben is erős a szovjet gazdaság utolsó bástyája, de egyre nehezebb fenntartaniHiába fejlesztik itt a Vibert és építenek nagysebességű vonatokat, a belorusz gazdaság eddig megspórolta a fájdalmas gazdasági szerkezetváltást: nagyjából úgy működik, mintha még mindig a Szovjetúnió része lenne.

Világ Alekszandr Lukasenka belarusz csalás tüntetések választások Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Stubnya Bence
2020. szeptember 24. 14:17 Tech, Világ

Az Uber-modell egyik kegyetlen vonala a kilakoltatások megszervezése lett

A kilakoltatási moratórium ellenére előfordul, hogy a lakástulajdonosok megpróbálják kirakni a bérlőket, erre repült rá egy amerikai cég.

Torontáli Zoltán
2020. szeptember 23. 16:07 Élet, Világ

Lehet, hogy egy brazil nagyvárosban elérték a nyájimmunitást, de súlyos árat fizettek érte

Manausban gyors ütemben szorult vissza a koronavírus, de nagyon sok embernek kellett ehhez meghalnia, és lehet, hogy a lakosság kétharmadának kellett hozzá megfertőződnie.

Torontáli Zoltán
2020. szeptember 21. 17:35 Világ

Még mindig 70 százalékkal olcsóbban dolgozunk, mint a németek

Európai összevetésben is elég alacsony a magyar munkaerő költsége, miközben a német magas, és attól tartanak, hogy ha átállnak a négynapos munkahétre, még magasabb lesz.

Fontos

Váczi István
2020. szeptember 23. 06:29 Közélet

Simicska ment, Szíjj László jött, közel háromszorosára drágult az autópálya-építés

Az évtized elején még nagyjából egymilliárd forintból is ki lehetett hozni egy kilométer olyan sztrádát, ami manapság már több mint három milliárdba kerül.

Fabók Bálint
2020. szeptember 21. 06:53 Élet

„Ezelőtt harminc évvel voltak ennyien a strandokon” – kimagasló nyara volt a balatoni turizmusnak

A járvány és a rossz idő miatt nagyon nehezen indult az évük, az augusztus azonban rekordforgalmat hozott több balatoni vendéglátósnak.

Stubnya Bence
2020. szeptember 20. 17:39 Világ

A felmelegedés olyan következményeit éljük át idén, amiket csak évtizedek múlva vártak

Egymás után dőlnek a melegrekordok, soha nem látott kiterjedésben ég az USA nyugati partja, miközben ilyesmire nem számítottak ennyire hamar a tudósok.