Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2020. május 11. 09:22 Világ

A sötét pesszimizmus járványként söpör végig az üzleti világon

Az áprilisi konjunktúramutatók padlót fogtak szerte a világban, a beszerzési menedzserindexek (PMI) soha nem látott mélységbe zuhantak. Ezeket a mutatókat egy vállalati közvéleménykutatásként lehet felfogni, a cégek reprezentatív mintájának megkérdezése utána állítják össze őket. 0 és 100 között mozoghatnak, az 50 feletti értékek a gazdaság bővülését, 50 alattiak pedig a szűkülést jelzik. Normális időkben 45 és 60 között szokott mozogni, egészen ritka a 40 alatti érték.

Most viszont egészen extrém dolgokat látni. Az indiai szolgáltatószektorra például 5 pontot mértek, aminél talán csak akkor lehetne rosszabbat mérni, ha tényleg senki nem csinálna semmilyen gazdasági tevékenységet.

A helyzet máshol sem sokkal jobb, az eurózónában a márciusban még 30 ponttal beállított negatív rekordot az áprilisi 14-es érték messze alulmúlta, sőt, a mutató az olasz és a spanyol szolgáltató cégek körében is a lehetséges minimum közelébe, egy számjegyű értékekre süllyedt, ami különösen fájó a turizmusra erősen támaszkodó dél-európai gazdaságok szempontjából.

Magyarországon a beszerzési menedzserindexet a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság számítja a feldolgozóiparban. Ennek értéke kedvezőbben alakul az előbbi példáknál, a márciusi zuhanás áprilisra megállt, de az ekkor mért 34 pont még mindig nagyon alacsony. Az előző válság idején sem süllyedt 38 pont alá a mutató.

 

 

Kérdés, hogy mit is tudhatunk meg pontosan ezekből az adatokból. A fentebbi számok egyszerű magyarázata mindössze annyi, hogy ha az index 50 fölötti értéket vesz fel, akkor túlsúlyban vannak az optimista, 50 alatt pedig a pesszimista cégek, míg az 50 pont a két vélekedés közötti egyensúlyt jelzi (vagyis százas érték esetén minden megkérdezett derűlátó, a nulla pedig egyöntetű negatív hangulatra utal).

Az indexeket többnyire az üzleti körülmények rövidtávú előrejelzésére – sőt, még inkább az aktuális helyzet megbecslésére – lehet használni, a hivatalos gazdasági statisztikákhoz képest ugyanis ezeket sokkal gyorsabban közzé lehet tenni. Például az ipari termelésre vonatkozó mutatókat a Központi Statisztikai Hivatal két hónapos csúszással közli, vagyis az áprilisi adatokat júniusban ismerhetjük meg. A cégvezetők válaszain alapuló indikátorok viszont akár már néhány napon belül is kiszámolhatók, és emiatt nagyon fontos információt adnak. Most például következtethetünk arra, hogy a hazai ipari termelés volumenében mért márciusi drasztikus csökkenést áprilisban talán nem követi újabb zuhanás.

 

 

Persze semmiképpen se bízzuk el magunkat, a gyorsaság ugyanis annak köszönhető, hogy ezek a mutatók tényadatok helyett a vállalatvezetők szubjektív benyomásaira épülnek. A konjunktúrakutatók hónapról hónapra (vagy negyedévről negyedévre, esetleg még ritkábban, leginkább az anyagi lehetőségeik függvényében) felkeresnek pár száz vállalatvezetőt mindig ugyanazzal a rövid kérdőívvel, amiben a jelenlegi üzleti helyzetükről és a jövőt illető, jellemzően 3-6-12 hónapon belüli kilátásaikról kérdezik őket. A válaszokból pedig szintén minden alkalommal azonos a képletet követve *A mögöttes matematikai eljárásokat sokszor úgy dolgozzák ki az intézetek, hogy valamilyen fontos makrogazdasági mutató változásaihoz (például a GDP növekedési üteme) minél jobban igazodjon az eredményül kapott index alakulása. kiszámolják az adott időszakra vonatkozó mutatót, ami a változatlan módszertannak köszönhetően összehasonlítható a korábbi eredményekkel.

Több, a PMI-hez hasonló konjunktúramutató létezik, a kutatóintézmények azonban egymáshoz képest meglehetősen eltérő módszerekkel dolgoznak, még ha kidolgozására egyébként az OECD és az EU is megfogalmaz ajánlásokat. A megkeresések rendszerességén túl számos nagyon fontos jellemzője van egy ilyen vizsgálatnak, amelyek az eredményeket alapvetően befolyásolhatják. Egyáltalán nem mindegy, hogy egy mutató a vállalati szféra egészére vagy csak egy részére (például a feldolgozóipar vagy a KKV-k) vonatkozik-e, ahogy az sem, hogy miként választják ki a válaszadásra felkért cégeket. Az adatfelvétel módszere sem közömbös, más eredményekre vezethet az internetes, a telefonos és a személyes kérdezés (igaz, ez utóbbi ritka), ahogy az sem, hogy mindig ugyanazokat cégeket keresik-e meg az intézmények, vagy váltogatják a válaszadókat. És nagyban befolyásolhatja az adatokat, ha egy konjunktúramutatót úgy állítanak össze, hogy az minél inkább lekövesse egy reálindikátor alakulását.

A kutatások többnyire a vállalati szektor helyzetére koncentrálnak, de persze vannak a lakosság körében végzett felmérések is. Az adatfelvételeket azonban egyre inkább hátráltatja a piac- és közvéleménykutatásokat általános problémája, méghozzá a csökkenő válaszadási hajlandóság. A vállalati konjunktúrakutatások esetében a válaszmegtagadás különösen nagy nehézségeket jelent, nem elég ugyanis bejutni a kérdőívvel a cégekhez (ami már önmagában is kihívás), hanem a felsővezetés valamely tagját kell válaszra bírni – a gazdasági igazgató titkárnőjének gyakornoka lehet, hogy ráér és szívesen kitölti a kérdőívet, de az ő véleményével sajnos nem lesznek előrébb a kutatók.

Világ ipari termelés konjunktúra konjunktúramutató pmi Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2020. augusztus 4. 16:12 Vállalat, Világ

Lakókocsi-hajó hibridet kezdett árulni a Tchibo, a németek megőrülnek érte

Két legyet egy csapásra, a karavánhajó egy trélerre felrakva hirtelen sima lakókocsivá változtatható.

Fabók Bálint
2020. augusztus 3. 12:30 Világ

Trendforduló: a történelem folyamán először csökken a szénipar kapacitása

A szénipar az üvegházhatású gázok 30 százalékáért felel, de úgy tűnik, idén elkezdett visszaszorulni.

Torontáli Zoltán
2020. augusztus 2. 13:15 Világ

Furcsa betétdíjat vetnének ki a fáradt olajra Lengyelországban

Azt szeretnék elérni, hogy ne érje meg vele fűteni, mert még mindig sokan ezt teszik.

Fontos

G7.hu
2020. augusztus 5. 07:55 Élet

Nem kell rosszra gondolni: főszerkesztőváltás a G7-nél

Kasnyik Mártont Váczi István váltja a főszerkesztői pozícióban, de egyébként semmi nem változik.

Tóth István János
2020. augusztus 4. 06:30 Vállalat

A magyar gazdaságtörténet legnagyobb csodája: a Mészáros és Mészáros kft., első rész

Ganz öntöde, Láng gépgyár, Weiss konzervgyár, Richter gyógyszergyár? Külföldön sikeresek voltak, mégis elbújhatnak Mészáros Lőrinc cégének exponenciális, gazdaságtörténeti jelentőségű növekedése mellett.

Jandó Zoltán
2020. augusztus 3. 15:55 Vállalat

Aktualizálni kellene a paksi atomerőmű leszerelési tervét, de elsőre nem sikerült

Százmilliárdokba kerül majd a leszerelés, aminek a tervét most aktualizálták volna. A munkára azonban nem jelentkezett az egyetlen cég, amely elvégezhetné.