Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2020. május 11. 09:22 Világ

A sötét pesszimizmus járványként söpör végig az üzleti világon

Az áprilisi konjunktúramutatók padlót fogtak szerte a világban, a beszerzési menedzserindexek (PMI) soha nem látott mélységbe zuhantak. Ezeket a mutatókat egy vállalati közvéleménykutatásként lehet felfogni, a cégek reprezentatív mintájának megkérdezése utána állítják össze őket. 0 és 100 között mozoghatnak, az 50 feletti értékek a gazdaság bővülését, 50 alattiak pedig a szűkülést jelzik. Normális időkben 45 és 60 között szokott mozogni, egészen ritka a 40 alatti érték.

Most viszont egészen extrém dolgokat látni. Az indiai szolgáltatószektorra például 5 pontot mértek, aminél talán csak akkor lehetne rosszabbat mérni, ha tényleg senki nem csinálna semmilyen gazdasági tevékenységet.

A helyzet máshol sem sokkal jobb, az eurózónában a márciusban még 30 ponttal beállított negatív rekordot az áprilisi 14-es érték messze alulmúlta, sőt, a mutató az olasz és a spanyol szolgáltató cégek körében is a lehetséges minimum közelébe, egy számjegyű értékekre süllyedt, ami különösen fájó a turizmusra erősen támaszkodó dél-európai gazdaságok szempontjából.

Magyarországon a beszerzési menedzserindexet a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság számítja a feldolgozóiparban. Ennek értéke kedvezőbben alakul az előbbi példáknál, a márciusi zuhanás áprilisra megállt, de az ekkor mért 34 pont még mindig nagyon alacsony. Az előző válság idején sem süllyedt 38 pont alá a mutató.

 

 

Kérdés, hogy mit is tudhatunk meg pontosan ezekből az adatokból. A fentebbi számok egyszerű magyarázata mindössze annyi, hogy ha az index 50 fölötti értéket vesz fel, akkor túlsúlyban vannak az optimista, 50 alatt pedig a pesszimista cégek, míg az 50 pont a két vélekedés közötti egyensúlyt jelzi (vagyis százas érték esetén minden megkérdezett derűlátó, a nulla pedig egyöntetű negatív hangulatra utal).

Az indexeket többnyire az üzleti körülmények rövidtávú előrejelzésére – sőt, még inkább az aktuális helyzet megbecslésére – lehet használni, a hivatalos gazdasági statisztikákhoz képest ugyanis ezeket sokkal gyorsabban közzé lehet tenni. Például az ipari termelésre vonatkozó mutatókat a Központi Statisztikai Hivatal két hónapos csúszással közli, vagyis az áprilisi adatokat júniusban ismerhetjük meg. A cégvezetők válaszain alapuló indikátorok viszont akár már néhány napon belül is kiszámolhatók, és emiatt nagyon fontos információt adnak. Most például következtethetünk arra, hogy a hazai ipari termelés volumenében mért márciusi drasztikus csökkenést áprilisban talán nem követi újabb zuhanás.

 

 

Persze semmiképpen se bízzuk el magunkat, a gyorsaság ugyanis annak köszönhető, hogy ezek a mutatók tényadatok helyett a vállalatvezetők szubjektív benyomásaira épülnek. A konjunktúrakutatók hónapról hónapra (vagy negyedévről negyedévre, esetleg még ritkábban, leginkább az anyagi lehetőségeik függvényében) felkeresnek pár száz vállalatvezetőt mindig ugyanazzal a rövid kérdőívvel, amiben a jelenlegi üzleti helyzetükről és a jövőt illető, jellemzően 3-6-12 hónapon belüli kilátásaikról kérdezik őket. A válaszokból pedig szintén minden alkalommal azonos a képletet követve *A mögöttes matematikai eljárásokat sokszor úgy dolgozzák ki az intézetek, hogy valamilyen fontos makrogazdasági mutató változásaihoz (például a GDP növekedési üteme) minél jobban igazodjon az eredményül kapott index alakulása. kiszámolják az adott időszakra vonatkozó mutatót, ami a változatlan módszertannak köszönhetően összehasonlítható a korábbi eredményekkel.

Több, a PMI-hez hasonló konjunktúramutató létezik, a kutatóintézmények azonban egymáshoz képest meglehetősen eltérő módszerekkel dolgoznak, még ha kidolgozására egyébként az OECD és az EU is megfogalmaz ajánlásokat. A megkeresések rendszerességén túl számos nagyon fontos jellemzője van egy ilyen vizsgálatnak, amelyek az eredményeket alapvetően befolyásolhatják. Egyáltalán nem mindegy, hogy egy mutató a vállalati szféra egészére vagy csak egy részére (például a feldolgozóipar vagy a KKV-k) vonatkozik-e, ahogy az sem, hogy miként választják ki a válaszadásra felkért cégeket. Az adatfelvétel módszere sem közömbös, más eredményekre vezethet az internetes, a telefonos és a személyes kérdezés (igaz, ez utóbbi ritka), ahogy az sem, hogy mindig ugyanazokat cégeket keresik-e meg az intézmények, vagy váltogatják a válaszadókat. És nagyban befolyásolhatja az adatokat, ha egy konjunktúramutatót úgy állítanak össze, hogy az minél inkább lekövesse egy reálindikátor alakulását.

A kutatások többnyire a vállalati szektor helyzetére koncentrálnak, de persze vannak a lakosság körében végzett felmérések is. Az adatfelvételeket azonban egyre inkább hátráltatja a piac- és közvéleménykutatásokat általános problémája, méghozzá a csökkenő válaszadási hajlandóság. A vállalati konjunktúrakutatások esetében a válaszmegtagadás különösen nagy nehézségeket jelent, nem elég ugyanis bejutni a kérdőívvel a cégekhez (ami már önmagában is kihívás), hanem a felsővezetés valamely tagját kell válaszra bírni – a gazdasági igazgató titkárnőjének gyakornoka lehet, hogy ráér és szívesen kitölti a kérdőívet, de az ő véleményével sajnos nem lesznek előrébb a kutatók.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ ipari termelés konjunktúra konjunktúramutató pmi Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Stubnya Bence
2024. június 21. 08:59 Közélet, Világ

Egyre messzebb kerül Európa a saját akkuipar kiépítésétől

A kínai versenytársak és az amerikai állami támogatások miatt szenvednek az európai szereplők, megrendeléseket buknak és beruházásokat halasztanak el.

Avatar
2024. június 19. 17:00 Világ

Amikor saját részvényeseit perli az olajipari óriás: trójai faló vagy zseniális klímahack?

Az ExxonMobil és a részvényesi álca mögé bújt klímaaktivista csoportok közti jogi csata kimenetele fontos precedenst teremthet abban, hogy mit kérhetnek számon a részvényesek egy olajipari vállalaton.

Mit hoz az Európai Parlament jobbra tolódása a gazdaság számára?

Ha ellenállás bontakozik ki az EU-s költségvetési szabályokkal szemben, akkor a költségvetési lazítás irányába mozdulhatnak el a tagországok.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. június 24. 14:01 Közélet

Egy pincében végzi be a rendszerváltás legnagyobb pártja, megvehető a neve és logója

Az MDF-hez kapcsolódó védjegyeket 80 ezer forintos kikiáltási áron bocsátja árverésre az utódpárt JESZ felszámolója.

Stubnya Bence
2024. június 24. 10:56 Adat, Élet

Nőtt az anyagi összeomlás szélén állók aránya Magyarországon

Az arány 1 százalékpontot romlott tavaly 2022-höz képest, de még így is jobb a helyzet, mint 2013-ban.

Ercse Kriszta
2024. június 23. 06:35 Élet, Közélet

Az oktatási rendszer alapvető hibáit mutatja, hogy ilyen sokan megbuknak elsőben

Logisztikai és nem szakmai alapon kényszerül sok gyerek túl korán az általános iskolába, ahol nem kapja meg a számára szükséges támogatást.