(A szerző a HOLD Alapkezelő elemzője, az írás eredetileg az Alapblogon jelent meg.)

A Nyugat-Európához földrajzilag és fejlettségben is legközelebb álló Csehország immár harmadik éve ért el egyedüliként többletes költségvetést a visegrádi országok közül. Európa egyik legalacsonyabb munkanélküliségi rátájával gyakorlatilag elérték a teljes foglalkoztatottságot, az utóbbi években be is indult egy gyorsuló ütemű béremelkedés. A bankrendszerük jól kapitalizált és stabilan jövedelmező, az ország államadóssága csökken, pedig a válság után sem volt magas szinten.

A jelentős fiskális tér miatt a V4 országok közül Csehország a legfelkészültebb egy esetleges gazdasági lassulásra. Ugyanakkor a cseh kereskedelmi mérleg is érzékeny az autóiparra és a globális kereskedelemre. A további növekedést a kapacitások szűkössége is veszélyezteti.

Forrás: IMF

Az utóbbi években a GDP-növekedés az erős belső fogyasztásra és a beáramló külföldi tőkére épült. A pozitív kereskedelmi mérleg csak tovább javította a statisztikákat 2017-ig. Ez 2018-ban megváltozott, a lakosság robusztus fogyasztása miatt nőtt az import. A mutató tovább romolhat a fő exportpiacok gyengélkedése esetén. Egy német recesszió súlyos kárt tudna okozni Csehországnak, hiszen a bruttó export a GDP 80 százalékát teszi ki, és az ország fő kereskedelmi partnere a jelenleg gyengélkedő bajor gazdaság.

Mivel államadósság túlnyomó része cseh koronában áll fenn, ezért alig van devizakockázatot, ráadásul ezt a kockázatot tovább mérsékli a lakosság kezében lévő devizabetétek magas aránya. Az IMF előrejelzése szerint elsősorban a devizaadósságot csökkentik majd fenntartható módon. Ettől függetlenül a nominális értelemben vett adósság abszolút értékben növekedhet, mert a modern gazdaságok nem visszafizetik a felvett hiteleket, hanem kinövik azokat, a GDP folyamatos növekedésével.

A romló demográfia ellenére stagnál a népességszám, mivel a nettó migráció pozitív. Az EU-átlaggal szembeni termelékenységi hátrány 2012 óta csökken. Már harmadik éve nőnek a nominális bérek és stabilan az 5 százalék feletti tartományban mozognak. Fenntarthatónak gondolhatjuk a lakossági életszínvonal emelkedését is, mivel a termelékenység növekedésével társult a bérnövekedés. Így hiába drágult a munkaerő, nem veszített a versenyképességéből a gazdaság.

Elemzések szerint azonban a 2019-es 8-10 százalékos béremelkedés már túlszárnyalja a termelékenységnövekedést, így az előbb említett állítás az elkövetkező évekre már nem áll fenn, és az ország a túlfűtöttség jeleit mutathatja. A növekedő bérek eddig a cseheknél sem vezettek elszálló inflációhoz, a jegybank által megcélzott határt csak minimálisan lépte át a maginfláció.

Forrás: Eurostat

Hiába nőtt a munkavállalók termelékenysége az utóbbi években, a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos beruházások elmaradtak az EU átlagától. A kormány, hogy ezt orvosolja, egy 11 éves innovációs stratégiai programot hirdetett. Ebben szerepel a jelenlegi munkavállalók továbbképzése is annak érdekében, hogy magasabb hozzáadott értéket tudjanak előállítani. A felnőttoktatásban résztvevők számát szeretnék az EU átlag fölé emelni, ezért a rekord alacsony munkanélküliség idején a munkahelyteremtésre szánt összegekből csoportosítanak át továbbképzési programokra.

Forrás: Eurostat

A háztartások jövedelemhez viszonyított eladósodottsága nem mutatja egyelőre a hitelezés túlfűtöttségének jeleit. Az elszálló ingatlanárakkal azonban ők is küzdenek, főként a főváros és nagyvárosok környékén növekedtek kimagaslóan a négyzetméterárak. A magasabb ingatlanárakat kénytelenek nagyobb összegű jelzáloghitelek felvételével kompenzálni a lakosok, de többségük hajlandó felárat fizetni a kockázatkerülésért. A csehek túlnyomó része nem kíván kamatkockázatot futni a jelzáloghitelével, ezt magyarázza a drágább, de egy éven túl kamatfixált új-lakáshitelek magas aránya.

Még így is körülbelül minden tizedik új jelzáloghitel változó kamatozással indul, ez az infláció felpörgésével és a kamatok emelkedésével a jelzáloghitelek törlesztőrészletének emelkedésével fog járni. A jegybank makroprudenciális eszközökkel igyekszik a lakosságot megóvni a túlzott hitelfelvételtől, tehát a hitelfelvételi kondíciók szigorításával próbálja csökkenteni a kockázatokat. A kamatok emelkedése és a jegybank által bevezetett kondíciók szigorítása már 2020-ban is éreztetheti a hatását és általuk lassulhat a hitelezés a gazdaságban.

Forrás: Eurostat

Az utóbbi években költségvetési többlettel gazdálkodó ország alacsony államadósságának köszönhetően jelentős térrel rendelkezik fiskális lazítási programok kivitelezéséhez. Így akár külső sokkok idején is lesz lehetőségük élénkíteni a gazdaságot és élénkíteni a fogyasztást, a beruházásokat. A visegrádi négyek közül a cseh gazdaság néz szembe a jövőbeli gazdasági kihívásokkal a legfelkészültebben.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Csehország V4 Olvasson tovább a kategóriában