A brit parlament tudományos és technológiai bizottságának friss jelentése szerint a közlekedésben a technológiai innováció önmagában nem lesz elég ahhoz, hogy a kormány elérje a károsanyag-kibocsátás csökkentésére vonatkozó céljait – írja a BBC.
Ez konkrétabban azt jelenti, hogy
nem elég, ha minden autótulajdonos elektromosra cseréli a benzines vagy dízeles kocsiját, arra van szükség, hogy kevesebb autó legyen az utakon.
A bizottság egy nemrég publikált oxfordi kutatáséhoz hasonló következtésekre jutott: az a tanulmány úgy fogalmazott, hogy „hosszú távon a széles körben elterjedt járműtulajdonlás nem kompatibilis a jelentős kibocsátás-csökkentésre vonatkozó tervekkel”.
Ennek többek között az az oka, hogy még az elektromos kocsik működése sem teljesen környezetkímélő, ugyanis a fékek és az autógumik használata is károsanyag-kibocsátással jár együtt. Igaz, ez inkább egészségügyi kérdés, az éghajlatváltozásra nincs érdemi hatása. Annak viszont már van, ha az elektromos autók gyártásához és használatához szükséges energia részben fosszilis forrásból származik.
A bizottság szerint a tömegközlekedés jelentős fejlesztésére és hozzáférhetőségének javítására kellene törekedni, miközben ez utóbbit akadályozza, hogy jelenleg túl drágák a jegyek és a bérletek az Egyesült Királyságban. Ezen kívül a sétálást és a biciklizést elősegítő infrastruktúrát is fejleszteni kellene, az autótulajdonlás helyett pedig az autómegosztást és az autóbérlést kellene támogatni. A jelentés megjegyzi, hogy 2017-ben az új autók átlagos kibocsátása még nőtt is, mert a vásárlók nagyobb és szennyezőbb autókat vettek.
Ez azt jelenti, hogy önmagában a pénzügyi ösztönzők nem elegendőek ahhoz, hogy az emberek kevésbé szennyező autókat vegyenek. Az elmúlt években a miniszterek az autós lobbi nyomására nem emelték az üzemanyag jövedéki adóját, de a bizottság szerint a jövőben az adónak nem szabadna kisebb mértékben emelkednie a vonat- és buszjegyárak átlagos drágulásának mértékénél.
A jelentés alapján az elektromos autókhoz tartozó akkumulátortöltő-hálózat bővítésére is szükség van, azonban az akkumulátorok környezeti hatásait illetően további kutatásokra van szükség, ugyanis hosszabb távon „a hidrogénalapú technológia nemcsak környezetkímélőbbnek, de olcsóbbnak is bizonyulhat az akkumulátoroknál”. A bizottság szerint ezért a kormánynak nem érdemes csak egy technológiára támaszkodnia.
Az Autószövetség (Automobile Association) elnöke, Edmund King a BBC-nek azt nyilatkozta, szerinte a bizottság túl hamar mondott le az új technológiák jelentette lehetőségekről.
„A technológia nagyon gyorsan fejlődik, amiben benne van a jóval hatékonyabb elektromos és hidrogén üzemanyagcellás autók kifejlesztésének lehetősége is. Inkább a megújuló energiaforrások fejlesztésére és a zöldebb járműgyártásra kéne fókuszálni, nem a jövedéki adó emelésére vagy a hibridek betiltására, ahogy azt a jelentés teszi”
– mondta King.
A jelentés egyébként nem csak a közlekedéssel foglalkozik, a teljes brit gazdaságot elemzi a klímavédelem szempontjából, és általánosan arra jut, hogy a jelenlegi trendek mellett az Egyesült Királyság nem fogja tudni elérni 2050-re a szénsemlegességet*Ez azt jelenti, hogy az emberi tevékenység eredményeként nem kerül plusz szénmennyiség a légkörbe.. A többi iparágat érintő javaslat közül az egyik legérdekesebb arra vonatkozik, hogy az ipari termelés károsanyag-kibocsátásának kiszámításakor a más országokból importált áruk elkészítése közben létrejövő kibocsátás is számítson bele a teljes brit kibocsátásba. Ennek azért lenne értelme, mert így nem lehetne a környezetszennyező termelés kiszervezésével trükközni a kibocsátási célok elérése érdekében.
„A közlekedéstől kezdve a fűtésen, az áramellátáson át a mezőgazdaságig azon dolgozunk, hogy meghozzuk a megfelelő intézkedéseket a klímaváltozás megfékezése érdekében. Üdvözöljük a bizottság jelentését, és ígérjük, hogy megfontoljuk a javaslataikat” – mondta a kormány szóvivője a jelentés megjelenésére reagálva.
Az autózás környezeti hatása Magyarországon is egyre fontosabb téma, hiszen – bár uniós viszonylatban továbbra sem kiemelkedő a számuk a lakosság arányában – egyre több az autó a hazai utakon:
Ennek alapján nem csoda, hogy az Európai Bizottság nem látja, a közlekedési ágazatban miként fogja elérni hazánk a 2030-ra vállalt kibocsátáscsökkentési és klímacélokat.
Élet
Fontos