A nyugati médiában jellemzően két állandó eleme van a Törökországról szóló beszámolóknak az elmúlt évek alapján: Recep Tayyip Erdogan elnök újabb autoriter húzása és a török gazdaság közelgő összeomlása.

Egy keddi hír is ezt támasztja alá, amely szerint újabb közel kétszáz katona ellen adtak ki elfogatóparancsot a 2016-os puccs miatt. Igaz, ez a szám érdemben már nem is változtat azon, hogy eddig 511 ezer embert vettek őrizetbe, és 31 ezren ülnek börtönben összeesküvés miatt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkErdogan éppen most mutatja be, hogyan okoz gazdasági tragédiát a túlpörgetett illiberalizmusA gazdaságban is végzetes lehet, ha minden hatalom egy ember kezében koncentrálódik.

A török gazdaság temetése pedig új lendületet kapott azzal a hírrel, hogy szombaton Erdogan kirúgta a török jegybank vezetőjét, Murat Cetinkayát. A döntés hátterében az állhatott, hogy a 2003 óta tartó regnálása alatt óriási gazdasági fejlődést elérő Erdogan minden gazdasági eszközt a növekedés szolgálatába állít.

Hiába csökkent öt év alatt harmadára a török líra értéke a dollárral szemben, és hiába nőtt hatalmasra a török vállalatok adóssága (ráadásul jelentős részben dollárban), Erdogan további hitelekkel fűtené a gazdaságot. Cetinkaya pedig nem volt hajlandó csökkenteni a 24 százalékos alapkamatot, emiatt rúghatta ki Erdogan. A döntés után további három százalékkal esett a líra értéke.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAkkora a gond Törökországban, hogy már a németektől várnak segítségetKomolyan gondolja Németország, hogy pénzügyi segítséget nyújtson Törökországnak. Nagy kérdés, hogy az emberi jogok fontossága, vagy a gazdasági érdekek kerekednek felül.

Ha nem is az egy éve jósolt gyors összeomlás formájában, de úgy tűnik, Törökországot tényleg utolérte a válság. A líra bezuhanása nyomán megdrágult importáruk miatt az infláció éves szinten 19 százalékosra nőtt, a munkanélküliség egy év alatt 4 százalékponttal 14 százalékra kúszott fel, noha tavaly a GDP több mint két százalékkal nőtt. (Igaz, ez főként még az első félévi jó teljesítménynek volt köszönhető.)

A válság jelei a reálgazdaságban is látványosan megjelentek a New York Times helyszíni riportja szerint. Egy isztambuli zöldséges például arról beszélt, hogy a cseresznye ára másfélszeresével nőtt, és aki korábban két kilogramm gyümölcsöt vett, az most már csak egyet vesz a növekvő árak miatt.

Az ország grúziai határához közel, a fekete-tengeri Arhaviban működő autókölcsönző forgalma 80 százalékkal csökkent tavaly, és az autók 40 százalékát el kellett adniuk. Egy közeli halétterem vezetője is attól fél, hogy tönkre fog menni, mivel a rezsi és az alapanyagok árai nőnek, a turisták száma viszont csökken, és a helyiek is inkább otthon esznek.

A régióban az egyik fő bevételi forrás, a tea okozza a legnagyobb aggodalmat. A Lipton a három környékbeli feldolgozója közül az egyiket kénytelen volt bezárni. „Ez mindenkit érint itt: a boltokat, a pékeket, a kamionosokat, akik a teát Isztambulba szállítják. Nagyon nehéz időket élünk” – mondta Arhavi polgármestere.

Pedig lehet, hogy még nehezebbek jönnek, mert a török vezetés az Egyesült Államokkal és az EU-val is összerúgta a port. Előbbi orosz légvédelmi rakétarendszer vásárlása, utóbbi a Ciprus északkeleti (a török országrész fennhatósága alatt álló) partjainak közelében végzett szénhidrogén-kutatófúrások miatt tiltakozik. Mindkettőnek szankciók kivetése lehet a vége, ami még mélyebbre lökné a török gazdaságot.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ infláció jegybankelnök recep tayyip erdogan Törökország Olvasson tovább a kategóriában