A szerző a DemNet munkatársa.
Magyarország a huszadik legfontosabb adóparadicsom a nagyvállalatok számára – derül ki a Tax Justice Network május 28-án közzétett Corporate Tax Haven indexéből (CTHI).
A rangsorból az is kiderül, hogy a vállalati adóelkerülés legnagyobb katalizátora az Egyesült Királyság és annak vállalati adóparadicsom-hálózata. Maga az Egyesült Királyság a 13. helyen szerepel, de a lista első tíz helyéből négyet brit tengerentúli és függő területek foglalnak el: a Brit Virgin-szigetek, Bermuda, a Kajmán-szigetek és Jersey.
Ezzel az Egyesült Királyság és adóparadicsom-hálózata a világ vállalati adóelkerülés-kockázatának több mint harmadáért felelős. Ez több mint négyszerese annak a kárnak, mint amit a második legnagyobb felelős, Hollandia okoz.
Az index azt mutatja, hogy a 62 vizsgált ország adórendszere mennyire biztosít kedvező feltételeket az adóelkerülésnek az ott zajló vállalati tevékenységhez viszonyítva. Az index figyelembe vesz olyan tényezőket is, mint az adókedvezmények, a nagyvállalatok számára biztosított egyéb kiskapuk, az egyéb kedvező adózási feltételek, a transzparencia mértéke és más olyan mechanizmusok, melyeket az államok arra használnak fel, hogy magukhoz csábítsák a nagyvállalatokat.
A Tax Justice Network kutatói megállapították, hogy a vizsgált államok által biztosított kedvezmények a vállalati adókulcsok jelentőségét teljesen kiüresítették, gyakorlataikkal pedig egy lefelé irányuló adóversenyt indítottak el, ami a fejlett és a fejlődő államok adóbevételeit egyaránt súlyosan csökkenti.
Jól mutatja a probléma volumenét, hogy az IMF által regisztrált nemzetközi közvetlen befektetések 40 százalékát – összesen mintegy 18 billió dollárnyi értékben – mindössze tíz olyan ország könyveli el, ahol az adókulcs legfeljebb 3 százalék.
A Tax Justice Network érvelése szerint a multinacionális vállalatok a gazdag és a szegény országokban is nagyban támaszkodnak különböző közszolgáltatásokra: egészségügyi és oktatási rendszerekre, melyek az általuk alkalmazott munkaerő számára életbevágóan fontosak, utakra és más infrastruktúrára, melyeket a termékeik szállítására használnak, jogi és igazságszolgáltatási szervekre, melyek a tulajdonuk és jogaik védelmét szolgálják. Mindezeket finanszírozni kell, ami nagyrészt adókból történik. Amikor a nagyvállalatok kimenekítik a profitjukat egy adóparadicsomba azért, hogy minimalizálják az adóterheiket, potyautasként élvezik a közszolgáltatások előnyeit, amiket a kis- és középvállalkozások és az olyan állampolgárok adóiból tartunk fenn, mint te vagy én. Ha megtörténhet az, hogy az Amazon mínusz egy százalék adót fizet az Egyesült Államokban, világos, hogy valami nincs rendben a rendszerrel. A vállalati adóparadicsomok pedig ennek a rendszernek a legfontosabb építőelemei.
Ha pedig adóparadicsomokról beszélünk, nemcsak pálmafás szigetekre kell gondolnunk. Európa kormányai élen járnak a lefelé tartó globális adóversenyben. A Eurodad koordinálásával készült 2017-es tanulmány, melynek Magyarországról szóló fejezetét a DemNet készítette, részletesen bemutatja az európai országok korrozív szerepét a globális adórendszerben.
Világ
A német üzleti modell halott, csak ez senkit nem érdekel
A beruházási fukarság, a romló versenyképesség és Kína ipari versenytárssá válása megviselte a német gazdaságot, és nincs esély gyors fellendülésre.
Újra sorban állás jöhet a német határokon
Egy hónap múlva kiderül, ki vezeti a következő négy évben a német kormányt. A legesélyesebb jelölt, Friedrich Merz visszaállítaná a határellenőrzést.
Jól fizet az orosz biznisz, csak lehet, hogy elveszik a profitot
A Raiffeisen kétmilliárd eurós büntetése jól mutatja, hogy milyen könnyen semmivé válhat az Oroszországban maradt nyugati cégek által megtermelt nyereség.
Fontos
Csepp lesz a tengerben a 420 milliárdos magyar pénzvesztés, ha minden így megy tovább
Nagy hullámokat vert az év végén elbukott bő egymilliárd euró uniós forrás, de a következő másfél évben ennek több mint a tízszeresét veszíthetjük el.
Egy titokzatos befektetés, ahol a szenvedély legalább olyan fontos, mint a pénz
A műgyűjtés nem a felső tízezer kiváltsága, akár pár százezer forintból is el lehet kezdeni, de a megtérülési időtávot itt nem években mérik.
Idén is folytatódik a forint trendszerű gyengülése?
Költségvetési és jegybanki lazaság mellett 430 fölé mehet az euró-forint árfolyam, míg egyensúlyőrző gazdaságpolitika esetén maradhat 400-420 között.
