Hírlevél feliratkozás
Hobot Péter
2018. július 26. 17:56 Közélet, Vállalat

Addig trükköztek a multik, hogy ellopták a világ lakosságától a nyereség adó 9 százalékát

A kapitalista rendszer egyik legnagyobb kérdése, hogy a tőkések helyzeti előnyét lehet-e egyáltalán ellensúlyozni, és ha igen, hogyan. A rendszer nyilvánvalóan a tőkéseknek kedvez, hiszen a munkások nem mozognak olyan könnyen, a tőke viszont könnyedén tud áramlani a határok között, és az országok kormányai szinte mindent megtesznek, hogy becsalogassák a külföldi tőkét. Ez utóbbival magyarázták évtizedeken keresztül, hogy miért adóznak a vállalatok egyre kevesebbet: a kormányok egyszerűen a társasági adókulcsok csökkentésével igyekeztek az országukba csalni a külföldi befektetőket.

De lehet, hogy ez egyáltalán nincs így, Gabriel Zucman és szerzőtársai ugyanis elegánsan cáfolták meg az elméletet kutatásukban. Szerintük az államok egyszerűen felhagytak azzal, hogy megadóztassák a multinacionális vállalatokat.

A nagyvállalatok adóparadicsomokban számolják el nyereségük 35 százalékát, és emiatt csökkent 49 százalékról 24 százalékra az átlagos társasági nyereségadó kulcsa a világon az elmúlt ötven évben.

A csökkenő társasági adó nem önmagában a kapitalista rendszer miatt kialakuló egyenlőtlenség miatt van, hanem azért, mert a multik nem hajlandóak ott adózni, ahol nyereséget értek el, mert ott kicsit drágább lenne. Ebben az értelemben ha az államok úgy döntenének, hogy betartják a jogszabályokat, akkor az egyenlőtlenség növekedése jelentős részben csökkenthető lenne.

 

A Google Alphabet például csak 2016-ban 19,2 milliárd dolláros (5200 milliárd forintos) bevételt számolt el Bermudában, ahol alig néhány Google alkalmazott dolgozik. Természetesen nem vittek semmilyen olyan beruházást, gépet, üzemet vagy technológiát Bermudába, amiért érdemes lenne (a kapitalista logika értelmében) nulla százalékon tartania a bermudai kormánynak a helyi társasági adót. Egyszerűen úgy döntöttek (racionálisan), hogy itt számolják el az USA-ban és az európai országokban a hirdetésekkel megtermelt nyereséget. Ezek az országok pedig nem akadályozták meg ezt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy év alatt 5000 milliárd forintnyi jövedelmet tüntetett el a Google az európai adóhatóságok előlAz ír és a holland adótrükkök egészen mesteri kombinációjával kerüli a Google azokat az adókat, amiket helyi versenytársainak be kell fizetnie.

Magyarországon 2016-ig 500 millió forint nyereség fölött 19 százalékot kellett adóznia a cégeknek, ma 9 százalékot. A külföldi működő tőke beáramlás az intézkedés ellenére csökkent 2017-ben. Az alacsony adószintnek ösztönöznie kéne a tőkebeáramlást, de ez nem történik meg. Amit viszont elég egyértelműen látni, hogy hatalmas pénzeket mozgatnak a multik az országok között, aminek semmi hatása a termelésükre. A bérek és a profittömeg összehasonlítása segít felderíteni az ilyen trükközéseket. 

A nyereség eléréséhez munkát kell végezni, a munkavégzést pedig ki kell fizetni. Németországban egy belföldi vállalkozás, ha 1000 forintot fizet egy munkás után (egy részét bérként a munkásnak, másik részét bérjárulékként az államnak), az átlagosan 1520 forint bevételt termel a német vállalatnak. Tehát 520 forint nyereség marad a tőkés vagy a cég számláján. Puerto Ricóban, egy kedvelt adóparadicsomban hasonló eredményekkel működnek a belföldi vállalatok, de egy átlagos külföldi cég 1000 forint bér és járulék kifizetése után 16750 forintos nyereséget produkál. Munkavégzés tehát alig van, nyereséget viszont rengeteget számolnak el.

 

Zucman és szerzőtársai szerint Luxemburg, Írország, Ciprus, Málta és Puerto Rico egészen súlyos adóparadicsomok, de például Hollandia is segít a multiknak abban, hogy olcsón elszámolják a pénzüket. Hollandiában a külföldi vállalatok által kifizetett bérek 115 százaléka kerül a vállalatokhoz profiként, míg a belföldi vállalatok esetében csak a 41 százaléka.

Az Európai Unió cégei számolják el legszívesebben más országban a nyereségüket, mint ahol az keletkezett: a teljes profittömeg körülbelül 35 százalékát mozgatják. A trükközés miatt az EU országai által összesen beszedett társasági adó 18 százalékát bukják el a tagállamok.

A multik a világon mindenhol mozgatják a profitokat, így azok egy részét egyik állam sem tudja beszedni. Ezért az egész világon beszedendő társasági adó 9 százalékának megfelelő pénz kerül a multik zsebébe.

 


Azok az országok nyernek hatalmasat a rendszerrel, amelyek alacsony társasági adókulccsal és kevés szabályozással magukhoz csábítják a trükközni akaró multikat. Máltában az összes nyereségadóból származó bevétel 90 százaléka olyan vállalatok adójából van, amik nem termelnek az országban. De jól jár Svájc is, ahol az offshore cégek adói a teljes adótömeg egyötödét teszik ki.

 

Zucman és társai szerint a gyakorlatban nem létezik olyan folyamat, hogy az államok egymás alá licitálva szeretnék vonzóvá tenni az országukat a külföldi tőke számára. Adócsökkentés ide vagy oda, nem lépett át határt sok termelőtőke az elmúlt évtizedben. A tisztességes államok pedig legtöbb esetben olyan államoktól követelnek kártérítést a multik pénzmozgatása miatt kiesett adó jövedelmeik után, amelyek maguk sem használják ki az offshore rendszert. Németország például az USA-tól követel adót. Az adóparadicsomok ellen ennek ellenére nincs érdemi – néhány OECD-munkacsoporton túlmutató – egységes nemzetközi fellépés.

Közélet Vállalat adóparadicsom nyereség társasági adó Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Wiedemann Tamás
2019. február 14. 11:01 Közélet

Titokzatos szoftver dönt a gyanús napelemes pályázatok nyerteseiről az állami tulajdonú MFB Banknál

A bank szerint ezzel a rendszerrel nem lehet visszaélni, mert a szoftver nem korrupt. De a furfangos jogi magyarázat szerint ellenőrizni sem lehet a programot. Így még gyanúsabb lett a tavalyi egynapos naperőmű-pályázat.

Kasnyik Márton
2019. február 13. 13:31 Közélet

A kormány szép csendben bevezeti a családi vagyonkezelő alapítványokat

"Felmerült az igény", de csak 600 milliós vagyon felett. A fejlett világban az elit egyik legnagyobb trükkje, most behozzák Magyarországra is.

Torontáli Zoltán
2019. február 12. 15:48 Közélet

Mi van akkor, ha felveszed Orbán kamatmentes 10 millióját, de nem szülsz gyereket?

Nehéz megmondani, hogy mi lesz, de elég könnyen elképzelhető olyan megoldás, hogy megéri egyszerűen nem megszülni a beígért gyereket.

Fontos

Torontáli Zoltán
2019. február 15. 10:00 Vállalat

A kamionosok után a buszosoknál is kitörhet a kelet-nyugati európai csata

Az Európai Parlament lényegében helybenhagyta azt a javaslatcsomagot, amely alaposan átrendezheti a buszos közlekedést az unióban.

Váczi István
2019. február 13. 16:44 Vállalat

Dupla vagy semmit játszik a Suzuki a botrányos kirúgással

Jogi értelemben valószínűleg bukó helyzetbe hozta magát a Magyar Suzuki, de saját szempontjából ésszerű lépés lehetett: ha nincs szakszervezet, nem lesz sztrájk és „audis” béremelés.

2019. február 12. 08:57 Vállalat

Audi sztrájk: nem mindegy, hogy mi mennyi

Jól hangzik a félmilliós átlagfizetés, de egy betanított munkás alapbére feleennyi lehet. A sztrájk nemcsak a pénzről, hanem a szabadidőről és a kiszámítható munkáról is szólt.