Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2019. január 18. 13:07 Világ

Putyin alumíniumkirálya megmutatta, hogyan kell kibújni a szankciók alól

Elbukott az amerikai szenátusban a kezdeményezés, amely visszavonta volna az amerikai pénzügyminisztérium döntését, amiben felfüggesztették az Oleg Gyeripaszka orosz alumíniumoligarcha cégeire vonatkozó szankciókat. Ugyan 11 republikánus átállt a demokratákhoz, és így 57-43 arányban megszavazták a döntést, de ez kevés volt, mivel érvényes döntéshez 60 szavazatos többségre lett volna szükség. Az alsóházban is szavaztak a kérdésről, ahol a republikánusok 70 százaléka támogatta a szankciók helyben hagyását – ennek azonban már nem volt tétje.

Az amerikai választás befolyásolására irányuló orosz próbálkozásokban központi szerepet játszó Gyeripaszka éppen akkor érte el ezt az áttörést, amikor egy bírósági irat elrontott titkosítása miatt nyilvánosságra került, hogy Donald Trump volt kampánymenedzsere, a korábban neki dolgozó Paul Manafort közvetítőkön keresztül olyan adatokat továbbított neki, amelyekkel az oroszok finomíthatták az amerikai közvélemény megdolgozására irányuló internetes kampányukat. Sőt, még Davosba is meghívták.

De hogyan sikerült neki?

Gyeripaszka előélete egészen különleges. Egy olyan nehézfiú kinézetű egykori atomfizikusról van szó, aki eredetileg a kilencvenes években, az Alumíniumháború nevű eseménysor idején szerezte meg a pozícióit az orosz könnyűfémiparban. Ennek hangsúlyos eleme volt, hogy a későbbi oligarchák fegyveresekkel vonultak be egymás gyáraiba, és a folyamatban nagyjából száz embert megöltek.

Később, amikor már lecsendesedtek az események, Gyeripaszka vezetésével egyesült az orosz alumíniumipar, többek között Roman Abramovics érdekeltségei beolvasztásával létrejött a Ruszal, ami már a globális alumíniumtermelés 6-7 százalékát bonyolítja le. Ma már Gyeripaszka érdekeltségébe tartozik az EuroSzibEnergo nevű vízerőmű vállalat és a GAZ autógyártó is.

Ehhez a konszolidációhoz persze szükség volt arra, hogy Gyeripaszka értelmezés szerint szövetséget kössön vagy hűséget fogadjon Vlagyimir Putyin orosz elnöknek. Később a Putyin elnök bizalmi körén leginkább belül álló néhány oligarcha közé került. Ennek következményeként a többi oligarchához hasonlóan Gyeripaszkának is néha a Kreml politikai céljait kell szolgálnia. Több módon is finanszírozta saját forrásokból az orosz rezsim befolyását terjesztő projekteket, legyen szó a Szocsi olimpiáról, az ukrán politikai erőkről, de még brit politikusokkal is ápolt közeli viszonyt (George Osborne volt brit pénzügyminisztert például a jachtján látta vendégül).

De megérte a szolgálat, a 2008-as válság idején 5 milliárd dollárral mentette ki alumínium-csoportját az orosz állami fejlesztési bank, a Vnyesekonombank, ami még szorosabbra fűzte Gyeripaszka és Putyin viszonyát. Az már inkább a színház része volt, hogy ebben az időben tartották a gondosan megkoreografált sajtótájékoztatót, ahol Putyin a kamerák előtt leteremtette Gyeripaszkát, és még a tollát is visszakérte – az eredmény a Putyin-korszak egyik legszórakoztatóbb videója.

AFP / Europress

Gyeripaszka erősen belefolyt az amerikai politikába is, főleg a már említett, jelenleg börtönben ülő Paul Manaforton keresztül, aki nagyjából 10 millió dollárral tartozhat neki. Manafort a nyilvánosságra került emailek szerint az adatok küldése mellett magántájékoztatásokat is ígért a 2016-os amerikai választási kampány idején a Putyin-közeli oligarchának – sőt, egy regényes módon előkerülő videó szerint a jachtján orosz állami tisztviselőkkel beszélt az amerikai politikáról.

Ezek a próbálkozások visszafelé sültek el Gyeripaszka szempontjából, mivel tavaly áprilisban egy amerikai szankciós listán találta magát, ami megroppantotta nemzetközi alumíniumvállalatát (hivatalosan a Krím-félsziget megszállása miatt vetették ki a szankciókat a Putyin környezetében lévő oligarchákra és körükre). Amerikai cégeknek és bankoknak megtiltották, hogy üzleteljenek Gyeripaszka cégeivel, köztük a Ruszallal. Ennek még a nemzetközi alumíniumpiacra is érzékelhető hatása van.

Ezzel szembesülve Gyeripaszka óriási lobbi- és PR-hadjáratot indított, és hónapokig elhúzódó tárgyalásokba és manőversorozatba kezdett. Ennek végén az amerikai pénzügyminisztérium lényegében elfogadta Gyeripaszka cégcsoportjának átszervezését, és beleegyezett a szankciók törlésébe.

A cég azonban továbbra is Gyeripaszka irányítása alatt maradt, korábbi tulajdonrésze valójában egyszerűen baráti kezekbe került. Ráadásul az egyik új nagytulajdonos, a külön is szankciók alatt álló orosz állami bank, a VTB lett. Nem növeli az átszervezés hitelességét, hogy a Ruszal igazgatóságának új elnöke egy Putyin-barát francia lett. (Magánszemélyként egyébként továbbra is vonatkoznak a szankciók Gyeripaszkára.) Most mindenesetre örülhet az oligarcha, mert a szenátusbeli szavazás után sikerült elérnie céljait az egyébként hagyományosan kifejezetten oroszellenes amerikai törvényhozáson.

Magyarországon is van érdekeltsége Gyeripaszkának: a magyar útépítéseken változatlanul tündöklő osztrák Strabag egyharmados tulajdonosa lett ciprusi vagyonkezelőjén keresztül.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2024. február 21. 15:22 Vállalat, Világ

Újabb országban mondták ki, nem munkavállalók az ételfutárok, de bekerülhetnek az ágazati kollektív szerződésbe

Hiányzik az unióban az egységes szabályozás, a finn bíróság a magyarral megegyező állásfoglalást hozott.

Mészáros R. Tamás
2024. február 21. 04:34 Világ

Külföldi tudással, hajóflottával és jüanelszámolással terjeszkedne a kínai autóipar

A kínai állam tervei között szerepel a külföldi kutatás-fejlesztés, az értékesítési- és szervízhálózatok, valamint a jüanalapú pénzügyi infrastuktúra kiépítése az autóexport ösztönzése érdekében.

Mészáros R. Tamás
2024. február 17. 04:38 Világ

Trump NATO-fenyegetése régi stratégia, de eddig nem hallgatott rá Európa

Az amerikai elnökök az 1950-es évek óta próbálják rávenni a NATO-tagokat, hogy költsenek többet a védelemre, de a nyilvános fenyegetések eddig nem működtek.

Fontos

Pálos Máté
2024. február 21. 17:08 Közélet

Egyre több ember dönt a haláláról, Hollandiában már a halálozások 5 százaléka eutanázia

Európában és a világon egyre több embernek terjed ki az önrendelkezési joga a halálára – és egyre többen élnek is vele.

Stubnya Bence
2024. február 21. 10:01 Közélet

Európai rekorder lenne Magyarország, ha sikerülne a kormány terve

85 százalékra emelkedhet a kormány tervei szerint a foglalkoztatottsági ráta. Tartalék azonban csak a 25 év alattiakban és az 55 év felettiekben van.

Bőgel György
2024. február 20. 15:27 Vállalat

Mit tanulhatnak magyar vállalkozók a Kifli-anyacég sikeréből?

Adva volt egy gyorsan táguló piaci rés, a lehetőség felismerése azonban még kevés a nemzetközi piaci sikerhez, amit a Rohlik tíz év alatt elért.