Magyar idő szerint délután fél négykor nyit a Nasdaq, a technológiai cégek amerikai tőzsdéje, és a tegnapi zárás utáni kereskedés számai alapján arra lehet számítani, hogy a Facebook részvényei gigantikus bukással kezdik a kereskedést. A papírok 20-23 százalékkal eshetnek, vagyis a cég egy pillanat alatt 130-150 milliárd dollárt veszthet el az értékéből.
Ez magasan minden idők legnagyobb egynapi tőzsdei értékvesztése lehet, majdnem annyi, mint a teljes magyar GDP értéke, vagy például több, mint a teljes McDonald’s piaci kapitalizációja. Mark Zuckerberg alapító részvénycsomagja pedig pillanatnyilag majdnem 17 milliárddal ér kevesebbet, mint tegnap. (Az egy pillanat alatt elszenvedett vesztesége tehát annyi, mint Mészáros Lőrinc teljes vagyonának 17-szerese.)
Pedig a Facebook számai a második negyedévben nem is voltak annyira rosszak. A piac valójában csak azért reagált pánikszerűen, mert az eredmények kissé elmaradtak attól, amit az elemzők vártak. De az sem mindenhol, mert a nyereség (5,1 milliárd dollár) vagy az egy felhasználóra jutó bevétel (5,97 dollár) például jobb lett a vártnál. Főleg ezek miatt ábrándulhattak ki a befektetők hirtelen ennyire:
Az európai felhasználók száma egyébként három hónap alatt 3 millióval csökkent, amit az újonnan bevezetett adatvédelmi szabályozás (GDPR) hatásának tartanak. Az amerikai és kanadai felhasználók tábora lényegében már egy éve nem növekszik, ami arra enged következtetni, hogy a Facebook a fejlett országokban elérte a potanciális csúcspontját, és a nap 24 óráján belül több időt már nem tudnak a közösségi hálón tölteni az emberek. A Facebook-csoport tábora jelenleg leginkább Indiában, Indonéziában és a Fülöp-szigeteken bővül.
A cég vezetői is a bevételnövekedés ütemének lassulását várják, és arra számítanak, hogy 2019-ben a költségek jobban fognak nőni, mint a bevételek. Zuckerberg megint elmondta, hogy több pénzt kell áldozni a Facebookon terjedő tartalmak manipulálhatóságának megakadályozására.
Bár nem egyértelmű, hogy a jelenlegi, vártnál mérsékeltebb számokban mennyire játszanak szerepet az elmúlt hónapok történései, a Facebook közvéleményre gyakorolt hatása már a 2016-os amerikai elnökválasztás óta központi téma. Akkor derült ki először látványosan, hogy a szándékosan keltett álhírek mennyire tudnak befolyásolni bizonyos eseményeket.
Ezt követte a Cambridge Analytica nevű céggel kapcsolatos botrány, amikor 87 millió Facebook felhasználó adataihoz fértek hozzá, és tudták azokat eléggé megkérdőjelezhető módon felhasználni. Ez váltotta ki Zuckerberg amerikai és európai törvényhozói meghallgatását is, ami szintén nem tett jót a cég hitelességének, ami kihathatott a jövőbeli növekedéssel kapcsolatos elvárásokra is.
A hirdetők ugyanakkor egyelőre kitartanak a Facebook mellett, mert nincs más csatorna, amellyel ilyen hatékonyan tudnának elérni ennyi potenciális fogyasztót. Ahogy a Wall Street Journal is írja, ez volt a leglényegesebb szempont, ami miatt a befektetők is kitartottak a részvény mellett, amelynek értéke ennek köszönhetően a márciusi Cambridge Analytica-botrány és a tegnapi zuhanás között 26 százalékkal emelkedett.
Tech
Fontos