Angela Merkel és Emmanuel Macron egy közös euróövezeti költségvetés bevezetését javasolják 2021-től a tegnap kiadott Mesebergi Nyilatkozatuk szerint.
A francia elnök már a tavalyi választási kampányában is érvelt az eurót használó tagállamok közös büdzséje mellett, azonban Németország eleinte kifejezetten ellenezte az elképzelést. Sőt, a német kormány olyannyira elutasító volt, hogy Berlinben maga Macron is tagadta, hogy bármikor is támogatott volna hasonló törekvéseket.
A németek kezdeti elzárkózásának hátterében az a félelem állt, hogy az alacsony költségvetési fegyelmű tagországok visszaélhetnek azzal, hogy a stabil német gazdaság biztos pénzügyi hátteret ad.
Például Spanyolország tavaly Macron elképzelésére reagálva a közös euróövezeti kötvények kibocsátását javasolta, ami oda vezethetett volna, hogy Németországnak kell jótállnia olyan hitelekért, amelyeket más országok használnak fel (amelyekben ráadásul a németnél magasabb a jegybanki kamat). Emellett politikai szempontból is kockázatosnak tűnt a tavaly őszi szövetségi választások előtt a német beleegyezés a közös büdzsé tervébe, ugyanis az elképzelés népszerűsége nem osztatlan a német társadalomban.
Mégis, Wolfang Schaeuble német pénzügyminiszter már egy éve jelét adta egy interjúban annak, hogy nem teljesen lehetetlen Németország kiállása az elképzelés mellett. Ez végül több hónapos egyeztetés után tegnapra vált valósággá a Berlinhez közeli Mesebergben, ahol Merkel és Macron elmondták, hogy a beruházások felélénkülését és az eurozónán belüli konvergencia felgyorsulását várják az intézkedéstől.
A megvalósítás részletei még nem ismertek, annyi azonban biztos, hogy a 19 országot érintő közös költségvetés elsősorban az innovációba és a humán-tőkébe történő beruházásokon keresztül fejtené ki a hatását, akár a nemzeti kiadások helyébe is lépve. A bevételi oldalon pedig tagállami hozzájárulások, illetve adóbevételek és európai források állnának a tervek szerint.
A közös költségvetés mellett a két ország vezetői abban is megállapodtak, hogy az eurozóna válságának megoldására 2012-ben életre hívott Európai Stabilizációs Mechanizmust egy olyan uniós monetáris alappá változtatják 2024-ig, ami szükség esetén hitelt tud adni a bajba jutott tagállamoknak és meg tudja óvni a közös valutát a jövőbeli krízishelyzetekben.
Szóba került a migráció és a határvédelem kérdése is Merkel és Macron között, akik a migrációs hullámnak jobban kitett uniós tagállamok melletti szolidaritás és a közös határvédelmi ügynökség (Frontex) megerősítése mellett kötelezték el magukat.
Világ
Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
Nem álltak le az orosz gázszállítások, de ha leállnának sem lenne gond
Nem okozna ellátásbiztonsági problémát, ha leállnának az orosz gázszállítások Ukrajnán keresztül, és az árakat is csak átmenetileg emelné meg.
A tengeri útvonal, amely mindenkinek fontos, mégis egyre veszélyesebb
Elvileg minden nagyhatalom abban érdekelt, hogy a Vörös-tengeren át lehessen jutni, mégis egy éve tartják rettegésben a hajósokat a húszi támadások.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
