A vasárnapi választásokon győzelemre készül egy párt, amely főleg a migránsveszéllyel kampányol, a falvakban a legerősebb, egy antikommunista liberálisból lett jobboldali politikus vezeti, és amellett, hogy Orbán Viktor személyesen kampányol mellette, többek között Habony Árpád és a Duna Aszfalt korábbi társtulajdonosa is pénzelik a párt médiáját.
Ez ismerős lehet Magyarországról is, de nálunk már megvolt a választás április elején. Ebben az esetben Szlovéniáról van szó. (Ott persze megbicsaklik a párhuzam, hogy a győzelemre esélyes pártot SDS-nek hívják.)
Szlovénia az eurózóna tagja, sokkal gazdagabb, mint Magyarország, ugyanakkor sokkal kisebb és vidékiesebb is, ami megnyitotta az utat a magyar politikai-gazdasági érdekcsoportok szlovéniai befolyása előtt. A most hétvégi előrehozott választás éppen azért lett igazán érdekes, mert a szlovén kampány egyik központi kérdése lett az ottani magyar nyomulás. És tényleg, ha végignézzük a szlovén belpolitikai botrányokat, mindegyikben van egy magyar szál, és
erősen úgy tűnik, hogy azért avatkoznak be egy szomszédos ország ügyeibe a magyar kormány támogatásával magyar kormányközeli üzleti körök, hogy aztán előnyös üzleti helyzetbe kerülhessenek ott.
Eleve, a szlovén kormány bukásának is köze volt a magyarokhoz. A centrista koalíciót vezető Miro Cerar miniszterelnök azért mondott le tavaly ősszel, mert nem valósulhatott meg kormányának fő projektje, a Divaca-Koper vasútvonal kétvágányosítása.*Pontosabban: népszavazást tartottak a vasútvonal megépítéséről, a szlovén Legfelsőbb Bíróság azonban megsemmisítette a szavazás eredményét, mivel úgy látták, hogy a médiában túl nagy súllyal szerepelt kormány álláspontja. Azóta tartottak még egy érvénytelen népszavazást az ügyben. Igaz, a választásokat egyébként is mostanában tartották volna, szóval ürügy is lehetett a projekt elgáncsolása kormányfő lemondására.
A magyar szál: Szijjártó Péter tavaly tavasszal ígéretet tett arra, hogy az egymilliárd eurós költségvetésű vasútépítést 200 millió euróval megfinanszírozza a magyar kormány, cserébe azért, hogy magyar építőipari cégek is részt vehessenek a kifizetődőnek ígérkező vasútépítésben, és pozíciókat szerezzenek a koperi kikötőnél is. Magyarországon a vasútépítés a kormányközeli cégek, így a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló R-Kord Kft., a vejéhez, Homlok Zsolthoz kötődő Vasútvill Kft. vagy a Mészáros-körhöz több módon kapcsolódó, villamosítással foglalkozó Belfry PE Kft. megbízhatóan komoly nyereséget szállító terepe. Szlovén értesülések szerint az állami Eximbank finanszírozná a magyar részvételt, ugyanakkor végleges megállapodás még nincs, a nyilatkozatok pedig ellentmondásosak, a szlovén kormány például azt is tagadja a megállapodásról, amit Szijjártó nyilatkozott róla.
A magyar kormány, és szélesebb értelemben a Fidesz-világ mindenesetre több vonalon is belevetette magát a szlovén politikába, hogy megsegítse az SMC nevű pártot vezető Cerar kihívóját, az SDS-t irányító Janez Jansát. A leglátványosabb az volt, hogy Orbán Viktor személyesen ment el kampányolni az SDS kongresszusára. Ezt még lehetne azzal magyarázni, hogy Orbán szeretne újabb kormányfőket szövetségesként az európai politikai terveihez, hogy a V4-ek és főleg a lengyelek után újabb országok kapcsolódjanak be a Merkel-Macron irányt elutasítók táborába. De a magyar politikai életet irányító érdekcsoport semmit nem bízott a véletlenre, ennél jóval komolyabban beavatkoztak a szlovén politikába.
Az SDS-nek hűséges vidéki szavazóbázisa van, ugyanakkor nincs nagy médiatámogatása, ezért csak nehezen tudja bővíteni táborát. Érdekes felállás, hogy ezen közvetlenül párttulajdonban álló tévével és újsággal igyekeztek enyhíteni: a Nova24tv tévé nevű televízióban, és a Demokracija nevű hetilapban irányító részesedése van az SDS pártnak. A pártmédia fenntartása azonban nagyon költséges, a kiadó cégek hatalmas veszteségekkel csúsztak a csőd felé. Ezért sokan felfigyeltek, amikor magyar cégek és magánszemélyek 2016 végétől kezdve jelentős tőkeemeléseket kezdtek végrehajtani az SDS médiájában, és Skandal24 néven egy olyan ingyenes pletykalapot indítottak el, ami a leginkább a magyar Lokálra hasonlít.
Több, Magyarországon jól ismert kormányközeli üzletember is tett pénzt a szlovén konzervatív párt tévéjébe és újságjaiba. Orbán Viktor mostanában a nyilvánosság előtt ritkán mutatkozó tanácsadója, Habony Árpád, az ő korábbi üzlettársa, Halkó Gabriella, a Riposzt Média többségi tulajdonosa, Schatz Péter, a közmédiában különféle posztokat betöltő Adamik Ágnes, sőt, a tiszakécskei Varga Károly (a Duna Aszfalt korábbi 50 százalékos tulajdonosa, de most is az övé a Magyar Vakond Kft.) egyaránt szereztek részesedéseket az SDS médiacégek valamelyikében, tőkeemelés útján.
Szlovén újságírók becslése szerint nagyjából ötmillió eurót, tehát vagy másfél milliárd forintot tehettek magyar magánszemélyek és cégek az SDS médiájába.
Habony egyébként politikai kommunikációs tanácsadóként is dolgozik Jansának egyik cégén keresztül, és ez meg is látszik mind az SDS, mind a tévéje és újságja irányvonalán. (A Demokracija egyik mai vezető anyagának címe: “A gonosz Soros György belemélyeszti fogát a szlovén óvodásokba!”) A történet egyébként is emlékeztet arra, ahogyan a Fidesz felépítette Magyarországon a saját pártmédiáját a kilencvenes évektől kezdve, a székházügytől Josip Toton át a Magyar Nemzet Simicska Lajos általi átvételéig (ha valaki nem emlékezne erre történetre, érdemes elolvasni az Index remek történelmi összefoglalóját).
De a magyar érdekkörök azon túl, hogy közvetlenül feltőkésítették az SDS médiáját, hirdetéseket is futtatnak ezeken a felületeken, ami egy újabb módja a finanszírozásnak. A Belfry PE nevű társaság például rengeteg hirdetést futtat a Nov24tv-n. Hogy milyen fogyasztókat akarhat elérni a magyar építőipari cég a konzervatív párttévében, arról fogalmunk sincs, de a szlovén sajtóban máris a cég Koper-Divaca vasútvonal építésében való részvételéről spekulálnak. A semmiből jött, aztán több tízmilliárd forintnyi állami megbízással kitömött cégről március végén írtunk hosszabban:
Nem csak a tévében futnak a Belfry reklámjai, a holnapon is megtalálni őket. A Belfry honlapján már jelezte, hogy régiós terjeszkedésre készül, ennek keretében már intézik a szlovén társaság megalakítását.
Sőt, szlovén forrásaink szerint további magyar vonatkozású dolgokat, köztük még a Trianon Rockoperát is hirdetik a szlovén párttévében. Annak fényében, hogy a Muravidékre a trianoni békeszerződéssel tett szert Szlovénia, nem biztos, hogy tökéletes érzékre vall a trianoni nosztalgia népszerűsítése az ország konzervatív médiájában. A Trianon Rockopera az Esztrád Színház projektje, amely 2016-ban 3 milliárd forint bevételre tett szert, ebből az egyesület beszámolója szerint egymilliárd volt a közvetlen költségvetési támogatás, további 908 millió pedig a tao-támogatás az EMMI adatbázisa szerint.
A szlovén közvélemény-kutatások szerint egyértelmű esélyese a választásnak az SDS, viszont egyeduralkodó biztosan nem lesz Janez Jansa pártja: várhatóan 20-30 százalékos eredménye miatt koalíciós partnereket kell majd találnia. A választási rendszer nem többségi elvű, hanem arányos, a bejutási küszöb pedig 4 százalék (tehát néhány tízezer szavazattal már be lehet jutni a parlamentbe), és sok apró párt van. Ráadásul a jobboldalt gyengíti, hogy két kisebb jobbos párt is a parlamenti küszöb alatt maradhat. Ezért nem valószínű, hogy az SDS olyan fajta hatalomkoncentrációt vihetne végbe, mint amit a Fidesz Magyarországon már bemutatott.
A magyar szál mindenesetre nem tűnik népszerűnek a szlovén belpolitikában. Az SDS törzsszavazóit ugyan nem foglalkoztatja mélyebben a kérdés, de a kampányban Janez Jansának is jeleznie kellett, hogy nem bábja ő a Fidesznek. A kisebb baloldali és liberális pártok erőteljesen kritizálták a vasútprojektet, éppen annak átláthatatlansága miatt. Azt pedig mindegyik párt ellenzi, hogy a koperi kikötőben részesedést szerezzenek a magyarok. Szlovén lapértesülések szerint még az sem kizárt, hogy a többi párt a választások után a bírósághoz fog fordul majd az SDS magyar pénzügyi támogatása miatt.
Világ
Fontos