Amikor a világ egyik legnagyobb bankcsoportja, az amerikai Citigroup 1991-ben válságba került, egy szaúdi milliárdos, Al-Valíd bin Talal segítette ki a céget: 550 millió dollárért vett részvényeket. A történet a 2008-as gazdasági krízis idején megismétlődött, az üzletember ismét jelentős összegben vásárolt az amerikai pénzintézet részvényeiből.
Al-Valíd időközben Szaúd-Arábia leggazdagabb embere lett, a Citigroup mellett számottevő részesedést szerzett az Apple-ben, a Four Seasonsben illetve a Twitterben, és Donald Trumpot is már kétszer megmentette a csődtől. Közel 19 milliárd dolláros vagyonával a világon is a 45. leggazdagabbnak számít. Egészen pontosan november elejéig annak számított.
Múlt hónapban ugyanis a szaúdi koronaherceg, Mohamed bin Szalmán kezdeményezésére 159 herceget és befolyásos üzletembert vettek őrizetbe korrupciós vádakkal. Őket azóta is egy rijádi luxushotelben tartják fogva. Közöttük van a nagy megmentő Al-Valíd is, emiatt pedig hamarosan az ő érdekeltségei is segítségre szorulhatnak. A szinte kizárólagos tulajdonában lévő Kingdom Holding Company (KHC) értéke például Al-Valíd letartóztatása óta közel 20 százalékkal, két milliárd dollárral csökkent.
A milliárdos 1980-ban alapította a KHC-t, amelyen keresztül több nyugati cégben tulajdonos, és amely amellett, hogy rengeteg földdel rendelkezik Szaúd-Arábiában, a Közel-Keleten meghatározó Rotana médiacsoport is az érdekeltségébe tartozik. Al-Valíd letartóztatása óta azonban – a Financial Times banki forrásai szerint – a cégcsoport lényegében szünetelteti aktivitását.
A lap szerint még azok a bankárok sem tudnak semmit Al-Valíd és a KHC sorsáról, akik éveken át kapcsolatban álltak velük. A Financial Timesnak többen is úgy nyilatkoztak, hogy a herceg nem fog vádalkut vagy bármilyen egyezséget kötni a hatóságokkal, hanem arra készül, hogy a bíróságon álljon ki magáért.
Ez azért érdekes, mert a New York Times tudósítójának sikerült beszélnie a koronaherceggel november végén. Mohamed bin Szalmán akkor azt mondta, hogy a fogva tartottak 95 százaléka hajlik a megegyezésre az állami szervekkel, egy százalékuknak sikerült tisztáznia magát, négy százalékuk viszont nem ismeri el a korrupciós vádakat, és készül a bírásági tárgyalásra.
Al-Valíd bin Talal őrizetbe vétele azért tűnt meglepőnek, mert látszólag több dologban is egyetértett Mohamed bin Szalmánnal. A koronherceghez hasonlóan szekularizálná a szaúdi államot, mindketten megvetik a demokráciát és a liberalizmust, és abban is egyetértenek, hogy Szaúd-Arábia az USA közeli szövetségese maradjon, akár az ország szuverenitásának csorbulása árán is.
Világ
Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
Nem álltak le az orosz gázszállítások, de ha leállnának sem lenne gond
Nem okozna ellátásbiztonsági problémát, ha leállnának az orosz gázszállítások Ukrajnán keresztül, és az árakat is csak átmenetileg emelné meg.
A tengeri útvonal, amely mindenkinek fontos, mégis egyre veszélyesebb
Elvileg minden nagyhatalom abban érdekelt, hogy a Vörös-tengeren át lehessen jutni, mégis egy éve tartják rettegésben a hajósokat a húszi támadások.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
