A magyar gazdaságpolitika örök célja a hazai tulajdonú kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) megerősítése, ami egy ponton túl nem képzelhető el anélkül, hogy ezek a cégek a külpiacokon is értékesítsenek. Ezen a téren bőven lenne még tennivaló, Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kkv-k fejlesztéséért felelős államtitkára szerint bár 15 ezer exportképes magyar kkv van, de Ausztriában és Szlovéniában arányaiban háromszor nagyobb a számuk.

Az előrelépést nyilvánvalóan nem segítik az Egyesült Államok új importvámjai, bár ezek az exportáló magyar kkv-k döntő többségét legfeljebb közvetlenül érintik, hiszen kivitelük főleg az EU-ba és más közeli országokba áramlik. A kormány a Demján Sándor program több elemével is igyekszik segíteni az exportot, közvetve a Széchenyi Kártya Program beruházási hiteleinek 5-ről 3,5 százalékra csökkentésével, az „1+1” kkv beruházásélénkítő támogatási programmal, közvetlenül pedig az exportőr vállalatok és beszállítóik számára meghirdetett Exim hitel- és tőkeprogrammal.

Az exportáló magyarországi vállalkozások 80 százaléka magyar tulajdonú a GKI közelmúltbeli elemzésének adatai szerint, ezen belül 72 százalék tíz fő alatti mikro-, ötöde pedig 50 embernél kevesebbet foglalkoztató kisvállalat. A 250 főnél kevesebb dolgozóval rendelkező középvállalatok részesedése 7 százalékos, a maradék egy százalék pedig nagyvállalat. Az ágazatok közül kiemelkedik a feldolgozóipar, ahol a magyar tulajdonú cégek 19 százaléka ad el külföldre, miközben más szektorokban jellemzően csak 5-6 százalék ez az arány.

Más a helyzet, ha azt nézzük meg, hogy ágazatok szerint honnan származik a többségében magyar tulajdonú cégek (nem csak kkv-k) exportbevétele. Itt a kereskedelem és szolgáltatás messze megelőzi a feldolgozóipart.

A teljes magyar exporton belül a kkv-k részesedése csak 28 százalék, és ebben a külföldi tulajdonú cégek is benne vannak. Ez különösen ahhoz mérten kevés, hogy az ország gazdasági teljesítményének (GDP) több mint 50 százalékát állítják elő a kkv-k.

Az exportnak, külföldi terjeszkedésnek ugyanakkor elkerülhetetlenül vannak buktatói is, sok más mellett ezek elkerüléséről is szó lesz egy hét múlva a budapesti Business Bistro rendezvényen.

A legfontosabb tanulsága az elmúlt éveknek az volt, hogy növekvő gazdasági és pénzügyi kockázatokkal kell szembenézni, amelyeket elkerülni nem lehet, de a kezelésükre van megoldás. Célszerű diverzifikálni a bevételeket, optimalizálni a költségeket, erős ügyfél- és partnerkapcsolatokat érdemes ápolni és építeni, ami segíthet a kockázatok csökkentésében

– mondja Dancsné Engler Bernadett, az OTP Bank mikro- és kisvállalkozási területeinek igazgatója, aki a G7 újságírója által moderált, Kkv-k a gazdasági hullámvasúton című beszélgetés egyik résztvevője lesz. A hallgatóság a délelőtti programban (az Élenjáró kkv-k a kamarával szekcióban) közvetlenül ezt követően tanulságos történeteket hallhat a külföldi terjeszkedés pénzügyi buktatóiról, szintén a G7 újságírójának moderálása mellett.

A kkv-szektor fejlesztésére fókuszáló Business Bistro 2025. április 11-én lesz az Eiffel Műhelyházban, két fő téma köré szerveződve: cégépítés és folyamatfejlesztés, valamint a fejlődési lehetőségek bemutatása. Az előadók három teremben a legújabb üzleti trendekről, pénzügyi, HR- és digitalizációs megoldásokról beszélnek majd. Emellett kiscsoportos üzleti kerekasztal-beszélgetések, workshopok és tudásmegosztás várja az érdeklődőket, illetve tárgyalási területeket is biztosítanak a szervezők.

A rendezvényen több mint száz előadó osztja meg tudását, és közel ezer résztvevőre számítanak. Az esemény programja és a jegyek elérhetők a businessbistro.hu weboldalon. A rendezvény médiapartnere a G7.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Vállalat g7.hu kisvállalkozások kkv OTP Bank Olvasson tovább a kategóriában