Bár egy viszonylag egyszerű és fájdalommentes jogszabály-módosítással el lehetne intézni, hogy ne történjenek a brazil kötvényes cégek sztorijához hasonló ügyek, a kormány nem ebbe az irányba indult el. Sőt, ahelyett, hogy kiterjesztette volna a kötelező ellenőrzést a milliárdos vagyonnal rendelkező vállalatokra, több mint 16 ezer cégnél január 1-jétől megszünteti azt. Persze ezt úgy is értelmezhetjük, hogy az élethez igazította a szabályokat, az ilyen kötelező, jogszabályban előírt felülvizsgálatot ugyanis sok esetben eddig sem tudta kikényszeríteni az állam.
Ellenőrizetlen ezermilliárdok
Augusztusban írtunk arról a két vállalatról, amelyekbe 2023 végén papíron 13500 milliárd forintos vagyont pakolt tulajdonosuk. Ez az éves hazai GDP nagyjából ötöde, és több, mint amennyi pénze a száz leggazdagabb magyarnak együttesen van. A cégek hatalmas vagyona – beszámolóik szerint – brazil államkötvényekben volt. Az egyik ilyen értékpapír dokumentációja a G7-hez is eljutott, és kiderítettük, hogy az iratok kivétel nélkül hamisak. Közel egy év után a bíróság is lépett, és a közelmúltban törölték az érintett vállalatok év elején bejegyzett több ezer milliárdos tőkeemelését.
A vagyon valódisága és eredete mellett a másik fontos kérdés a kezdetektől az volt, hogy ez az egész folyamat hogyan mehetett végig a hazai cégügyi rendszeren. Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy ehhez legalább egy súlyos hibát el kellett követnie valakinek, és még ezután is elég sok embernek kellett félrenéznie. A blama egyik legfontosabb eleme pedig az volt, hogy
a papíron több ezer milliárd forintnyi vagyonnal rendelkező cégek beszámolóit, illetve egyéb dokumentumait nem ellenőrizte könyvvizsgáló, ugyanis a jogszabály ezt nem tette kötelezővé számukra.
A könyvvizsgáló egy olyan pénzügyi szakember, aki a vállalatok pénzügyi beszámolóiról, azok pontosságáról alkot független véleményt. A vállalat, illetve annak könyvelője elkészíti a cég beszámolóját, amit aztán egy – a társaságtól független – szakember ellenőriz. Ezzel az elsődleges cél az lenne, hogy a beszámoló valóban megbízható és valós képet nyújtson a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. Azaz némileg leegyszerűsítve a könyvvizsgáló azt ellenőrzi, hogy a cég nem próbálja-e meg (akarva vagy akaratlanul) megtéveszteni a vele kapcsolatban álló gazdasági szereplőket.
Schmidt Mária, Rahimkulov és a brazil kötvények
Könyvvizsgálatra más cégjogi műveletek során is sor kerülhet*A társasági forma részvénytársaságra módosítása idején elvileg volt ilyen az egyik brazil kötvényes vállalatnál is, ám más cégjogi aktusoknál és a beszámolók leadásánál nem., leggyakrabban azonban mégiscsak az éves beszámoló leadásánál lép kapcsolatba az adott vállalat és könyvvizsgálója. Ennek magyarázata az, hogy az ellenőrzést a cégek jelentős része számára törvény írja elő.
Egészen pontosan a jogszabály logikája szerint minden*kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnál kötelező a könyvvizsgálat, csak bizonyos gazdasági jellemzők mentén felmentést ad ez alól a törvény. A brazil kötvényes cégek hihetetlen tőkeemelése idején az volt a szabály, hogy
ha egy vállalat árbevétele nem éri el a 300 milliót, a foglalkoztatottjainak száma pedig az 50 főt, akkor mentesül a könyvvizsgálati kötelezettség alól.
Ez egyébként érthető engedmény, hiszen a könyvvizsgálat nem olcsó, így a kisebb cégekre komoly többletterhet róna, ami rontja a versenyképességüket. Igen ám, de a szabályozás nem csak a kisebb cégeket vonta ki a kötelező könyvvizsgálat alól, hanem sok olyan, kifejezetten nagy vagyonnal rendelkező vállalatot is, amely bevételeit nem elsősorban termékek vagy szolgáltatások értékesítéséből szerzi, és nem is foglalkoztat túl sok embert. Tipikusan ilyenek a vagyonkezelő cégek.
Tavaly
több mint ezer olyan gazdasági társaság volt Magyarországon, amelynek a vagyona meghaladta a 3 milliárd forintot, ám árbevétele és alkalmazottai alapján mégsem kötelezte a törvény könyvvizsgálatra.
Bár ezeknek a cégeknek egy jelentős része különböző egyéb szabályok miatt vagy egyszerűen csak önszorgalomból így is alkalmaz könyvvizsgálót, ám korántsem mindegyik.
- Az ország egyik leggazdagabb embere, a corvinusos vizsgabotrányban is előkerülő Timur Rahimkulov 46 milliárdnyi vagyont kezelő vállalata például beszámolója minden oldalán felhívja a figyelmet, hogy „a közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva”.
- Hasonló a helyzet Schmidt Mária és gyermekei vagyonkezelőjénél is, azzal a különbséggel, hogy a 33 milliárd forintnyi nettó eszközértékkel rendelkező Pió-21 Kft. csak 2023-ban függesztette fel a könyvvizsgálatot.
- Nem ellenőrzi könyvvizsgáló a TV2 mögötti céges kavarás egyik meghatározó vállalata, a kereskedelmi tévében most is jelentős részesedéssel rendelkező Businesshelp Kft. beszámolóit sem. A társaság éves jelentésében ezt azzal indokolja, hogy „a vállalkozás könyvvizsgálatra nem kötelezett”.
A sort hosszan lehetne még folytatni, de a legnagyobb vagyont kimutató ilyen cégek tavaly egyértelműen a brazil kötvényes vállalatok voltak. Pedig ahogy ezt korábbi cikkeinkben is bemutattuk, lett volna mit vizsgálni a két vállalat beszámolóján. Az alig egyoldalas éves jelentések azzal indultak, hogy a vállalatok „hibernált állapotban vannak”, ezért se bevételük, se költségük nem lehet,
az esetlegesen felmerülő terheket, a cég(ek) helyett, annak nevében a tulajdonos fizeti ki.
Ez azonban jogilag teljesen értelmezhetetlen, olyan, hogy hibernált állapot, nem létezik. Így ha ezeket a vállalatokat könyvvizsgálatra kötelezték volna, akkor nem tudnak ilyen abszurd beszámolót leadni, és jó eséllyel a hamis brazil kötvények ügye is előbb kibukik.
A vagyon nem számít
Ehhez mindössze annyit kellett volna módosítani a jogszabályon, hogy ne csak az árbevételt, illetve az alkalmazottak számát vegyék figyelembe a könyvvizsgálati kötelezettségnél, hanem a vagyont (azaz a mérlegfőösszeget is). Más országokban már jó ideje ez a gyakorlat. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKVK) kérdésünkre azt írta, hogy a mérlegfőööszeget – mentességi küszöbértékként – beépítették a többi európai uniós tagállam könyvvizsgálati kötelezettséggel kapcsolatos szabályozásába.
Azaz csak Magyarországon ennyire elnéző a vagyonkezelőkkel a kormányzat.
A változtatás igénye korábban is felmerült már, ám ezt a kabinet rendre lesöpörte az asztalról. A brazil kötvényes cégek ügyének kirobbanása után azonban szakmai körökben bíztak benne, hogy lehet ilyen változás. Különösen, hogy már ezt megelőzően is tudni lehetett: a Pénzügyminisztérium az idén módosítani fogja a szabályokat.
Az MKVK-nál a G7-nek elmondták: fel is merült a mérlegfőööszeg figyelembe vétele a könyvvizsgálati kötelezettség meghatározásánál, de nem úgy, hogy egy meghatározott vagyonérték felett mindenképpen kötelezővé teszik a beszámoló ellenőrzését. Ez csak akkor lett volna így, ha egy bizonyos árbevételi vagy alkalmazotti szám is társul a jogszabályban rögzített mérlegfőösszeghez.
Ez pedig nem sokat javított volna a helyzeten. A brazil kötvényes cégeknél maradva, ezeknek továbbra sem kellett volna ellenőriztetni éves jelentésüket, hiszen hiába magasabb sokkal a mérlegfőösszegük, mint a tervezett törvényi szint, árbevételük és alkalmazottjuk sincs. Összességében a szabályozás így nem növelte, hanem csökkentette volna a kötelezettek körét.
Ellenőrizni nem tudják, így inkább megszüntetik
Bár ez a verzió végül elbukott, a kötelezettek körének szűkítését így is sikerült elérni. A november végén elfogadott új szabályozás értelmében ugyanis a könyvvizsgálat alóli mentesség árbevételhatárát január 1-jétől az eddigi 300 millió duplájára emelik.
A ceginformacio.hu adatbázisa szerint
2023-ban közel 16700 olyan vállalat volt, amelyeknek az árbevétele 300 és 600 millió forint közé esett, és az alkalmazottaik száma nem haladta meg az 50-et.
Ezek azok, amelyek eddig kötelezettek voltak könyvvizsgálatra, a jövőben azonban mentesülnek alóla. A változtatás mellett persze lehet érvelni, hiszen a korábbi szabályozás még jóval alacsonyabb árkörnyezetben született, és az elmúlt évek hatalmas inflációja miatt logikusnak tűnik egy kiigazítás. Összességében azonban mégiscsak az látszik, hogy a visszaélések ellenére a kormány a könnyebb ellenállás irányába mozdul, és nem olyan szabályt hoz, amely segítene elkerülni a hasonló helyzeteket, hanem inkább leépíti a kontrollt.
Más kérdés, hogy
ezt a kontrollt valójában eddig sem sikerült kikényszeríteni.
A 24.hu júniusban írt róla, hogy évente tízezer kötelező könyvvizsgálat marad el, miközben az állam félrenéz, nem ellenőrzi, kik azok, akik bliccelnek, és nem szorítja rá az érintett vállalkozásokat a jogkövető magatartásra. A Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke, Ruszin Zsolt erről néhány hete azt írta: nem tartják helyesnek, hogy ezekre a hiányosságokra az árbevételhatár emelésével reagál a kormány. Mint fogalmazott:
Az MKOE szerint sokkal hatékonyabb tud lenni a könyvvizsgálat egy adóellenőrzéshez képest. A könyvelők is a könyvvizsgálóval kívánnak inkább együttműködni, nem egy revizorral, ráadásul a könyvvizsgálókból választhatnak, a revizorok közül viszont azt kapják, ami jut nekik. A könyvvizsgálatot az adózásban is díjazni kellene, például megbízható adózói státusszal.
Az MKVK is azt írta kérdésünkre, hogy támogatnák, hogy egy meghatározott mérlegfőösszeg átlépése önmagában könyvvizsgálati kötelezettséget eredményezzen. A kamara 300 milliós értékhatárt említett, ami elég alacsony. Ám amint láthattuk, még ha ennek tízszeresénél húzzák meg a határt, akkor is ezres nagyságrendbe kerülnének cégek a kötelezetti körbe. Egy hárommilliárdos vagyonnal rendelkező vállalatnál pedig nehéz lenne azzal érvelni, hogy nem tudja kigazdálkodni a könyvvizsgálat díját.
Még jóval a törvény elfogadása előtt (először október végén) küldtünk kérdéseket a Pénzügyminisztériumnak és a nemzetgazdasági tárcának is. Kíváncsiak lettünk volna, hogy van-e kormányzati szándék a brazil kötvényes cégek ügyéhez hasonló esetek kiszűrésére, tervezik-e beépíteni a mérlegfőösszeget is a könyvvizsgálat szabályozásába, és ha nem, miért, illetve milyen érvek szólnak emellett. Válaszokat azonban nem kaptunk. Ha csak azt nem vesszük annak, hogy időközben elfogadták a jogszabály-módosítást, amely a hasonló ügyek kiszűrése irányába egy lépést sem tett, viszont rengeteg cégnél megszüntette a kötelező ellenőrzést.
Pénz
Meddig gyengül még az euró a dollárral szemben?
Az euróövezetben gyorsabban csökkenhet az alapkamat, mint az Egyesült Államokban, ennek ellenére valószínűleg nem sokat erősödik már a dollár.
Kőbe vésett minimálbér – ingatag alapokon
Hiába szól 3 évre a megállapodás, a jövő bizonytalan, ez pedig a terveket is módosíthatja.
A beígért Trump-intézkedések időzítésén sok fog múlni
Nagyon más a helyzet, mint 2016-ban, és hiba lenne azt gondolni, hogy az elnök a Kongresszuson mindent simán átvisz.
Fontos
Nehezen találnak gazdára az energetikai ingyenmilliók, és ez mindannyiunknak sokba kerül
Már nem rohannak a háztartások úgy a támogatásokért, mint régebben.
Külföldre megy a gáz a magyar tárolókból, ezért apad rohamosan a készletszint
Bár a tavalyinál és a tavaly előttinél kedvezőtlenebb időjárás is szerepet játszik abban, hogy gyorsan fogy a gáz a magyar tárolókból, messze nem ez a fő ok.
Lengyelek, románok, bolgárok százezrei léptek a magyarok elé a jövedelmi ranglétrán
Sok francia, portugál és szlovák jövedelmét hagyta le az elmúlt három évben a magyar társadalmi közép, de eközben szegényebb országok állampolgárai előztek.
