Egyedül Szíjj László örülhet a mai építőipari adatnak
Továbbra is szenved a hazai építőipar: a szektor teljesítményét jelző mérőszámok nagy többsége júliusban is visszaesést mutatott. A KSH ma közölt jelentésében volt azonban egy kifejezetten pozitív adat is, ami jelentős részben Lázár János minisztériumának köszönhető.
Mi történt? Júliusban is folytatódott az építőipar gyengélkedése. A termelés volumene az épületek és az egyéb építmények esetében is csökkent, a szektor teljesítménye a három évvel ezelőtti szinten van.
A iparág egy helyben toporgásának fő oka – ahogy erre a magyar piacon aktív osztrák Strabag is felhívta befektetői figyelmét két héttel ezelőtti gyorsjelentésében (pdf) – az uniós források visszatartása és az állami beruházások hiánya.
A gyenge adatokközött azonban akadt egy olyan is, amely első ránézésre bizakodásra adhat okot: a júliusban kötött szerződések értéke és mennyisége is több mint duplájára ugrott az egy évvel korábbihoz képest.
Számokban: a KSH jelentése szerint az építőipari termelés volumene összességében 6,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól júliusban. Az építményfőcsoportok közül az épületek esetében 2, az egyéb építményeknél viszont 10 százaléknál is nagyobb mértékű hanyatlást regisztráltak.
Az ágazatban az árak emelkedése is látványosan lassult. Az inflációs csúcson, 2022 második felében éves szinten 27 százalékos drágulást láthattunk, mostanra ez 5 százalék környékére süllyedt.
Mindez azt is jelenti, hogy az építőipari termelés ezúttal nemcsak mennyiségben, de értékben is csökkent, pedig erre nem sűrűn van példa. A júliusban mért 665,4 milliárd forint közel 8 milliárddal maradt el az egy évvel korábbitól.
Nagyon látványosan megugrott ugyanakkor a hónapban kötött szerződések értéke. Júliusban ez megközelítette a 730 milliárd forintot, szemben a tavalyi 332 milliárddal.
Felülnézet: a megrendelések ilyen mértékű növekedése első ránézésére kifejezetten jó előjelnek tűnik. Ha azonban jobban az adatok mélyére ásunk, kiderül, hogy nem erről van szó.
A gyarapodás ugyanis kizárólag az egyéb építmények szegmensnek köszönhető, az épületeknél júliusban is csökkent a megrendelések száma. A gyakorlatban ez azt jelenti – ahogy erre a KSH is felhívta a figyelmet – hogy a kiugró növekedést az útépítésekre kötött nagy értékű szerződések okozták.
Konkrétan két szerződés: az M49 második szakasza, illetve a mohácsi Duna-híd és kapcsolódó úthálózat építéséről kötött megállapodások. A két beruházás összértéke közel 440 milliárd forint, azaz több, mint a havi szerződések értékének teljes növekménye.
Alulnézet: Mindez azt is jelenti, hogy az érintett hónapokban nem a teljes ágazat, hanem jellemzően csak egy-két – kivétel nélkül kormányközeli – cég helyzete javult, de az nagyot.
Ezúttal a külügyminisztert is jachtoztató Szíjj László tulajdonában álló Duna Aszfalt volt a szerencsés nyertes: ez a vállalat húzta be mind a két állami gigamegrendelést. A szerződéseket egyébként hivatalosan még júniusban írták alá, de a statisztikákba – vélhetően az adatközlés csúszása miatt – csak most kerültek be.
A megbízó mind a két esetben az Építési és Közlekedési Minisztérium volt. Mindez azt jelenti, hogy júliusban a gyenge építőipari adatokat Lázár János minisztériumának megrendelései tudták csak némileg kozmetikázni.
Nem átverés az ingyenes vagy majdnem ingyenes ajánlat, de érdemes megérteni a dolog hátterét is - hívja fel írásában a figyelmet a Green Policy Center szakértője.