Saját farkába harap már a kormány a 61-féle adóval
Általános adótechnikai revíziót javasol a magyar kormánynak az itteni amerikai cégeket összefogó kereskedelmi kamara, az AmCham. Nemrég megjelent összeállításuk (pdf) szerint az adórendszer túl bonyolult és bürokratikus lett, és ez az államnak sem jó, mert ott is csökkenti a hatékonyságot.
Számokban: az anyag kiemeli, hogy jelenleg már 61-féle adó van Magyarországon, de ebből 7 adja az összes bevétel 91 százalékát (vagyis a maradék 9 százalék immár 54 adónemből jön össze). Két év alatt 14 új adót vetettek ki.
A hét meghatározó adónem sorrendben az áfa, az szja, a szociális hozzájárulási adó, a tb-járulék, a jövedéki adó, a társasági adó és az illetékbefizetések összessége.
Felülnézet: az újabb adók többsége olyan szektorális különadó vagy pótadó, amelyekkel a romló gazdasági körülmények miatt kellett a költségvetést befoltozni. Ezek átmeneti jellegét azonban a kormány lebegteti, kivezetésük így bizonytalan.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ma például a Portfolio szerint azt mondta, ősszel döntenek a gyógyszergyártói különadó és extraprofitadó kivezetéséről, ha úgy értékelik, hogy már nincs extraprofit ezeknél a cégeknél.
Alulnézet: az AmCham anyaga szerint a cégek szemszögéből nézve az adórendszernek több olyan eleme is van, amelyet érdemes lenne átgondolni. Erre két tipikus példa:
A nemrég bevezetett kiterjesztett gyártói felelősség rendszere, a karbonvám és a kötelező visszaváltási rendszer összességében értelmetlenné tette a termékdíjat, mert azzal ma már a cégeknek és az államnak is több az adminisztratív terhe, mint amennyi hasznot hoz.
A 25 évesnél fiatalabbak szja-mentessége bérfeszültséget okoz, mert a fiatalabb munkavállalók jobban keresnek, mint idősebb-tapasztaltabb kollégáik, az életkor átlépése pedig bércsökkenést okoz. A cégeket a rendszer arra késztetheti, hogy 26 éves korban elbocsássák a munkavállalókat, és fiatalokkal pótolják őket.
A kamara kiemeli, hogy egy ország adórendszerének megítélésekor a stabilitás és a kiszámíthatóság elsődleges szempontnak számít. Évek óta ezzel megy szembe a magyar kormány, amikor visszamenőleges hatállyal alkot adójogszabályokat, adótörvények helyett rendeleti szinten szabályoz, vagy amikor a költségvetési hiány kezelésére szektorspecifikus különadók sorát veti ki.
Az adónemek és a bürokrácia burjánzására nemrég a Jalsovszky Ügyvédi Iroda elemzése is felhívta a figyelmet.