Épül az újabb, 280 milliárdos debreceni akkus gyár, amelynek senki nem ment el egy közmeghallgatására
Pénteken letették az alapkövét a dél-koreai EcoPro 280 milliárd forintos beruházásának Debrecenben. A világ egyik legnagyobb katódgyártójának ez lesz az első külföldi üzeme.
- A katód az akkumulátor legköltségesebb eleme, a katód alapanyaga – mint a lítium, a nikkel vagy a kobalt – az akkumulátor gyártási költségének harmadát teszi ki.
- Évi 1,3 millió elektromos autóba elegendő katódot fognak gyártani az üzemben, legnagyobb megrendelőjük pedig várhatóan a gödi Samsung gyár lesz.
Előzmények: a 30 milliárd forint közpénzzel támogatott, 630 munkahelyet létrehozó beruházást 2021-ben jelentették be. Bár az alapkőletételt szimbolikusan pénteken tartották, már a gyár szerkezetét építik.
- A beruházás bejelentéskor azt mondták, hogy legkésőbb 2023 decemberében elindul a termelés.
EcoPro: az 1998-ban alapított cég rohamtempóban nő, tavaly 275 százalékos növekedéssel 4 milliárd dollár volt a bevétele, amely idén kétszeresére nőhet. A következő öt évben évi 80 százalékos növekedéssel számol a cég.
Tágabb kontextus: a következő években Debrecen autóipari központtá válik. A BMW és a CATL gyára mellett a kínai Halms és Semcorp is autóipari üzemet épít, a szintén kínai Eve Energy pedig szintén akkugyárat építhet.
- A tervek szerint 2025-26 körül kezd el termelni a már épülő BMW-üzem és az ide települő beszállítók.
- Szijjártó Péter a pénteki eseményen azt mondta, hogy a következő évek legmeghatározóbb európai gazdasági folyamata a többnyire keleti akkugyártók Európába települése lesz.
Hong Kju Dok dél-koreai nagykövet, Ri Dong Csi tulajdonos, elnök-vezérigazgató, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Pósán László, a térség fideszes országgyűlési képviselõje és Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester az EcoPro alapkőletételén. Fotó: Balázs Attila/MTI
Igen, de: nem átlátható, hogy a kiépülő ipari park energia- és vízfogyasztása mennyire lesz fenntartható, amit zavarosabbá tesz egy rejtélyes elbocsátás.
- Az EcoPro üzeméről szóló hatástanulmány szerint “az üzemelés hatásai minden környezeti elemre negatívan hatnak”, például a felszín alatti vízkészletek minőségi romlását okozhatja a gyár.
A gyár katasztrófavédelmi engedélyezési eljárása részeként tavaly szeptemberben közmeghallgatást tartottak, az Átlátszó szerint azonban szinte megtalálhatatlan volt az erről szóló felhívás az önkormányzat honlapján.
- Lakossági oldalról így egy ember sem vett részt az eseményen, ahogy a debreceni főjegyző az Átlátszóval közölte: “a lakosság részéről érdeklődő nem volt”.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
