Hírlevél feliratkozás
Nagy Zsolt
2022. december 12. 04:34 Vállalat

„Aki most akar eladni, az már elkésett.” Kemény időszak előtt a kiszállásra készülő vállalkozók

Egyre több magyar kisvállalkozásnál kell szembenézni azzal, hogy az alapító már szívesebben élvezné a nyugdíjas éveit, mint a cégügyek intézését. Azonban a cég sorsának rendezése csak ilyenkor jut eszükbe, és súlyos, akár százmilliós összegek is kirepülhetnek az ablakon, ha nem jó a stratégia.

„Kifejezetten ritka, hogy tudatosan készüljenek a magyar kkv-k vezetői arra, hogy kiszálljanak a cégükből. Sokan képzelik úgy, hogy majd a gyerekük örökli és veszi át a cég irányítását, de az esetek többségében kiderül, hogy a gyerek ezt nem szeretné – ritkán látnak perspektívát adott esetben egy vidéki közép- vagy kisvállalkozás üzemeltetésében úgy, hogy közben számukra már adott volt a lehetőség arra, hogy világot lássanak, külföldi egyetemen tanulhassanak” – mondja Tárnok Róbert, a BDO tranzakciós menedzsere. Szerinte

későn kapcsolnak a cégvezetők, a vállalkozás további sorsáról akkor kezdenek csak gondolkozni, amikor már égető szükség lenne arra, hogy valaki átvegye a céget.

Bogdán József a Pólus-Coop Zrt. (rövid cégbemutató a csillagra kattintva)*A cég fő tevékenysége élelmiszerboltok üzemeltetése a Coop franchise tagjaként, Veszprém megye 11 településén összesen 16 kiskereskedelmi egységet üzemeltet (9 saját és 7 bérelt). A hálózat kiemelkedő üzletei a nagyobb alapterületű (közel 1000 négyzetméteres) boltok.
Az élelmiszer-nagykereskedelmi tevékenység központja egy több mint 5000 négyzetméter alapterületű, saját tulajdonban levő ingatlan Veszprém külvárosában. Innen szállít friss árukat és tartós élelmiszereket a Coop-csoport társaságainak és külső vevőknek is.
A társaság tulajdonában áll egy ajkai és egy veszprémi sütőüzem, melyek termékeivel a saját bolthálózatot, egyéb Coop-tagok és környékbeli további partnerek üzleteit, illetve közétkeztetéssel foglalkozó társaságokat és más nagy vevőket (kórházak, honvédség) lát el sütő – és édesipari termékekkel.
Munkavállalók száma: kiskereskedelem: 213 fő, nagykereskedelem: 26 fő, sütőipar: 144 fő.
Árbevétel 7 milliárd forint (2020).
vezérigazgatói pozíciójából vonult nyugdíjba 2020 elején, a Covid-lezárások előtt néhány héttel zárták le a cég értékesítését egy külső személynek. A Pólus-Coop esetében szó sem esett arról, hogy a tulajdonosok családon belül hagyják a céget.
„Az én gyerekeim azt mondták, hogy nem akarnak annyit dolgozni, mint én, több időt akarnak a családdal tölteni, mint amennyit én tudtam velük tölteni annak idején” – mondta Bogdán József. Azt az alapító sem vitatja, hogy az idő alapvetően megváltoztatott rengeteg helyzetet. „A mi lehetőségeink a rendszerváltás miatt óriásiak voltak, csak bátorság kérdése volt a vállalkozás, aki ügyes volt, fizetett áfát, jó időben talált jó könyvelőt és jogászt, az meg tudta vetni a lábát”.

A fő probléma a kisvállalkozások esetében, hogy a többségük egyemberes formában működik, a főnök az, aki az összes napi ügyet intézi, maximum a felesége van még tulajdonosként megjelölve. Még problémásabb, ha van egy alapítás óta bennragadt tulajdonostárs, aki csendestársként van csak jelen, nem is csinál semmit, nincs hozzáadott értéke a céghez. Amikor egy befektető céget vesz, akkor az a célja, hogy minél zökkenőmentesebben tudja átvenni a vállalkozást, és azt adott esetben integrálni. Bogdán József szerint a fő kérdés egy cég életében, hogy van-e olyan potens személy, aki akár anélkül, hogy tulajdonrésze lenne a vállalkozásban, el tudja vezetni a céget, mert ha van, az nagyon sokat számít a felvásárláskor.

Amikor külső befektető venné át a céget, előkerül annak a témája, hogy az vajon mennyit ér. Ez azért különösen érzékeny téma, mert egy kisvállalkozás szinte a tulajdonos gyereke, ha évtizedeken át építgette, akkor annak eszmei értéke számára magasabb, mint amennyire egyébként a piac objektíven árazná.

Meg szoktuk kérdezni első körben, hogy mennyit akarna kérni a cégért. Ha olyan számot mond, ami a historikus adatok és előrejelzések alapján irreális, akkor megpróbáljuk szakmai oldalról elmagyarázni, hogy mennyit érhet. Ennek ellenére előfordul, hogy az álláspontjaink nem közelednek, ilyenkor csak speciális esetekben vállaljuk a cég továbbadásának lebonyolítását

– mondja Tárnok Róbert. Sokszor megtendereztetik a kiválasztott befektetőket, így látni lehet, hogy milyen összegeket gondolna a piac reálisnak az adott vállalkozásért, de a szakember szerint az, hogy ezt elfogadja-e a tulajdonos, nagyon sokszor egyéni habitus kérdése.

„Mi kezdettől fogva törekedtünk arra, hogy a középmenedzsment nélkülünk is tudja vinni a céget, így amikor eladtuk, fél nap volt az átvétel” – mondta Bogdán József. Az egykori vezérigazgató szerint a megfelelő emberanyag akár a piaci vételárat is felfelé hajthatja.

Erre Tárnok Róbert is ráerősített, tapasztalatai szerint néha az olyan apróságokon mennek el dolgok, mint hogy nincs optimalizálva és automatizálva a folyamatok többsége, nincs rendben a HR-struktúra. Ezek adott esetben néhány hónap vagy egy-két extra ember felvételével megoldhatók lennének, azonban nem gondolnak rá időben.

„A 120 millió és a 2 milliárd között hajszálnyi különbség tud lenni”.

A kiszállással járó pszichológiai terhet Bogdán és társai is érezték magukon. „El kellett gondolkoznom azon, hogy én, Bogdán József, hogyan tudom magam elképzelni, amikor már nem vagyok vezérigazgató, csak nyugdíjas. Az egó mértékétől függően érdemes ezzel a gondolattal megbarátkozni, valakinél ez nagyobb gondot okoz, valaki könnyebben kezeli, de nem gondoltam, amikor a cég dolgait rendeztük, hogy milyen erős érzelmi oldala is van ennek. A tulajdonostársaimon is láttam, hogy ennek komoly jelentősége van, hiszen valahol presztízskérdés is. Van, akinek ez arról szól, hogy van-e autó, megkapja-e a tiszteletet, hogy meghívják-e bizonyos körökbe. Érdemes ráhangolódni arra, hogy van élet a cégtulajdonos szerepkörön túl is.”

Mi úgy építettük a céget, hogy ha eladjuk, ne kelljen elköltözni a városból! Kérdés, hogy eljut-e egy cégtulajdonos addig, hogy ez az értékrend megjelenjen nála.

A jelenlegi gazdasági helyzet indokolttá tenné, hogy a cégeladások kérdése aktuálissá váljon. Tárnok Róbert szerint ugyan egyre többen keresik őket, szerinte nem tapasztalható eladási hullám, mert az ingatlanpiachoz hasonlóan előállt az a jelenség, amikor az eladó még nem akar engedni az árból, de a vevő már sokallja, ezért inkább nem veszi meg. „A bizonytalanság pénzben nem kifejezhető. Ha a makrogazdasági fejlemények olyan irányt vesznek, akkor a vevő még rosszul is járhat, ezért inkább nem lépnek.”

Bogdán József kifejezetten pesszimista a következő időszakkal kapcsolatban. Szerinte a jövő év első hat hónapja nagyon kemény lesz, és aki most akar eladni, az már elkésett. „A Covid megérkezése előtt 10 nappal írtuk alá az adásvételt, óriási szerencsénk volt. Utólag beszéltem a vevővel, ő azt mondta, ha azok az infók meglettek volna akkor, amik most megvannak nála, nem vesz semmit, hiába volt rendben a szakmai része a cégnek, a makrokörnyezet eltántorította volna.”

Szerinte a cégek már érzik, hogy mekkora a baj, amit a lakosság még nem hajlandó elfogadni. „A magyar embernek kétszer is meg kell kapnia a pofont, mire elhiszi, hogy az valódi, most már érkezni fog a második, mert lesz egy-két fagypont alatti éjszaka, és akkor elhiszik, hogy ennyibe kerül a gáz. A kereskedelemben a főcsoportok forgalma szerint a lakosság többsége konszolidáltnak véli a dolgot, miközben a gazdasági oldalról félelmetes várakozások vannak, trendeket nem is látni, csak azt, hogy minden rosszabb lesz. Dolgoztam 32 százalékos kamatláb mellett, de az legalább kiszámítható volt, tudtuk, hogy abból nem lesz varázsütésre 10. Most egy pillanat alatt nőtt az energia ára a többszörösére, abnormális inputok vannak, és a gazdaság halála a kiszámíthatatlanság.”

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKiszolgáltatottá váltak az európai cégek, de most az önellátás felé fordulhatnakA távol-keleti beszállítók alkalmazása sok esetben már a munkaerő-költségeket nézve sem kifizetődő, ami egyre több ágazatban veti fel a házon belüli gyártást.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTúlélik-e a háborút a magyar cégek Oroszországban?A kölcsönös közvetlen beruházások aránya alacsony, a gazdasági szankciók azonban egyes cégeknek igencsak fájhatnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLassan nőnek a magyar cégek, még mindig a multik uralják MagyarországotAz elmúlt évtizedben nem sikerült a hazai cégek szerepét érdemben növelni, ráadásul továbbra is nagyon jelentős a külföldi vállalatok előnye a termelékenységben.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat átadás cégeladás cégöröklés exit kisvállalkozás kkv Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Torontáli Zoltán
2024. február 21. 15:22 Vállalat, Világ

Újabb országban mondták ki, nem munkavállalók az ételfutárok, de bekerülhetnek az ágazati kollektív szerződésbe

Hiányzik az unióban az egységes szabályozás, a finn bíróság a magyarral megegyező állásfoglalást hozott.

Bőgel György
2024. február 20. 15:27 Vállalat

Mit tanulhatnak magyar vállalkozók a Kifli-anyacég sikeréből?

Adva volt egy gyorsan táguló piaci rés, a lehetőség felismerése azonban még kevés a nemzetközi piaci sikerhez, amit a Rohlik tíz év alatt elért.

Nagy Zsolt
2024. február 19. 14:19 Vállalat

Elhízott amerikaiak hozták meg a jólétet egy 16 ezer fős dán kisvárosnak

A Novo Nordisk olyan mértékű iparűzési adót fizet, hogy az önkormányzat csökkenteni tudta a lakosok adóterheit.

Fontos

Pálos Máté
2024. február 21. 17:08 Közélet

Egyre több ember dönt a haláláról, Hollandiában már a halálozások 5 százaléka eutanázia

Európában és a világon egyre több embernek terjed ki az önrendelkezési joga a halálára – és egyre többen élnek is vele.

Stubnya Bence
2024. február 21. 10:01 Közélet

Európai rekorder lenne Magyarország, ha sikerülne a kormány terve

85 százalékra emelkedhet a kormány tervei szerint a foglalkoztatottsági ráta. Tartalék azonban csak a 25 év alattiakban és az 55 év felettiekben van.

Mészáros R. Tamás
2024. február 21. 04:34 Világ

Külföldi tudással, hajóflottával és jüanelszámolással terjeszkedne a kínai autóipar

A kínai állam tervei között szerepel a külföldi kutatás-fejlesztés, az értékesítési- és szervízhálózatok, valamint a jüanalapú pénzügyi infrastuktúra kiépítése az autóexport ösztönzése érdekében.