A kínai járműgyártók első alkalommal 15 éve akarták meghódítani az európai piacot, de az a próbálkozás a kocsik csapnivaló minősége miatt teljes kudarccal zárult. Most azonban mások a kilátások, és ez az európai gyártók aggodalmát is kiváltotta.
Az elektromos autókat gyártó Nio a hónap elején Berlinben három új modelljét mutatta be, míg a BYD és a Great Wall Motors a vasárnap véget ért párizsi autószalonon képviseltette magát nagy erőkkel. Különösen az előbbi lehet erős kihívója az európai gyártóknak, hiszen befektetőként egyebek mellett Warren Buffett Berkshire Hathaway-ét is maga mögött tudhatja, és a tőzsdei értékelés alapján a világ harmadik legértékesebb autógyártójának számít a Tesla és a Toyota mögött.
Ráadásul a vállalat tervei között szerepel európai gyártóbázis létrehozása is, ami felkeltette az ilyen beruházások iránt rendre versengő közép-kelet-európai országok figyelmét. Ahogy a BYD Europe vezetője a Bloombergnek elmondta, olyan részletes információkat kapnak egyes potenciális beruházási helyszínekről, amilyenek még Kínában sem állnak rendelkezésükre.
Ez azonban nem mindenkinek tetszik. „Vörös szőnyeggel fogadják a kínai gyártókat Európában, ami nem jellemző a mi kínai fogadtatásunkra” – mondta a FIAT, Peugeot és Jeep márkákat összefogó Stellantis csoport vezérigazgatója. „Ez zavaró, a kínai gyártók előnyben vannak velünk szemben, mert a kínai kormány már 15 évvel ezelőtt az elektromos autók térnyerésére tett” – fogalmazott a Renault-csoport tervezési igazgatója.
Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy a két említett csoport legtöbb márkájának nem sikerült érdemi eredményt elérni a kínai piacon, ellentétben például a BMW-vel, a Mercedesszel vagy a Volkswagennel. Ezek a német konszernek ugyanis időben piacra léptek, és ki tudták használni azt az időszakot, amikor az eladások szédületes ütemben nőttek a világ legnépesebb országában. Ezek azonban még belső égésű motorral ellátott modellek voltak, az elektromos hajtásúaknál nekik is egyre inkább szembe kell nézniük a kínai konkurenciával.
A protekcionizmusra mindig is hajlamosabb francia kormányzat ezt valószínűleg nem is fogja ölbe tett kézzel nézni. Várhatóan olyan támogatási programot vezetnek be, amelynek keretében csak az országban (vagy legalábbis az EU-n belül) gyártott elektromos modellekre jár majd támogatás. Bár ezt meg lehetne kerülni egy uniós országban lévő gyárral, mire ez felépül, addigra talán már támogatás sem lesz.
Az Economist cikke szerint első körben a kínai gyártók olyan kisebb és olcsóbb modellekkel szerezhetnek piacot Európában, amilyenből jelenleg csak elvétve akad az itteni gyártók palettáján. Az idei első nyolc hónapban a Nyugat-Európában eladott elektromos autók közül nagyjából minden huszadik kínai márka kocsija volt, és ezen belül minden második belépő szintű modell. A BYD pedig nemrég írt alá egy szerződést a Sixt autókölcsönzővel, amelynek keretében 2028-ig 100 ezer elektromos autót szállít le.
A prémium kategóriában nehezebb lehet a kínai térhódítás, hiszen ott már az európai gyártók is egymás után jönnek ki az elektromos modelljeikkel, amelyekkel szemben nincs is igazán árelőnyük a kínaiaknak.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
