Tízmilliót raktunk bele, ebből kilenc elment gitárra

Nincs nyitvatartási idejük, nincs állandó árukészlet. Ami van, az drága, de gyorsan fogy. A 13. kerületben található SelectGuitars ritka, használt gitárokat, különleges pedálokat és erősítőket kutat fel és értékesít olyanoknak, akik többnyire sosem fognak színpad közelébe menni, cserébe megtehetik, hogy egymillió forintot is kiadjanak egy hangszerért. Egyedi kérésre nyitják csak ki az üzlet ajtaját, ami egyszerre raktár, próbaterem és találkozóhely.

Az üzletnek jelenleg két tulajdonosa van – Bortnyák Adorján és Géczy Viktor. A céget Adorján alapította egy barátjával, aki hamar kiszállt, mert rájött, hogy ez nem egy nagy profittal kecsegető vállalkozás. Viktor zenészként (Jazztelen, Jar of Soul, Berkesi Olivér, Bebe) került kapcsolatba Adorjánnal, gitárért jött, de aztán részesedést is vett. “Olyan jó volt az összhang, hogy megkérdeztem, nem akarna-e betársulni” – mondja Adorján.

“Nagyjából tízmilliót tettünk bele, ebből kilenc volt a gitár” – idézi fel az alapító az indulást. A vállalkozás ötlete akkor fogant meg Adorján fejében, amikor saját bőrén tapasztalta, hogy egy különleges pedál, vagy használt gitár megtalálása és beszerzése mennyire macerás dolog, és itthon senkit sem talált, aki elintézte volna ezt helyette. Az árbevételük évről évre gyarapodik, de a tulajdonosoknak most is van főállása, a vállalkozás, ahogy Adorján fogalmaz, “a magunktól lopott időből” működik. (Adorjánnak és Viktornak is informatikai cége van).

Csak azt, amit magunknak is megvennénk.

Egy elektromos gitár újonnan kerülhet 60 ezer forintba is, itt nyilván a zenésznek kell kompromisszumot kötnie a gitár megépítéséhez használt alapanyagok tekintetében – nem mindegy, hogy milyen fából készült, milyen hangszedőkkel, hol és mikor. A középmezőny a 2-400 ezer forintos hangszerek terepe, innentől felfelé pedig a prémium kategóriás gitárok sorakoznak – összegben határ a csillagos ég. A hagyományos hangszerboltokkal ellentétben a SelectGuitars a piramis alsó két lépcsőfokával nem foglalkozik. “Nem akarunk belemenni a versenybe, hogy 2-3 százalékokon próbáljunk nyerni másokkal szemben” – érvel Adorján. “Csak azt tartjuk, amiről úgy gondoljuk, hogy mi magunknak is megvennénk.” Az aktuális raktárkészletük nem több 10 hangszernél, a pedálokból és az erősítőkből van egy népesebb készlet, de itt is a kézműves jelleget próbálják megtartani, tehát nem a sorozatgyártott eszközökre mennek rá, hanem az egyedi darabokra.

Bortnyák Adorján. Fotó: G7

A használt gitárokat értékesíteni rizikós, azok a hangszerboltok, akik foglalkoznak ilyennel is, előszeretettel próbálják meg bizományi formában eladni őket, azaz a használt hangszert csak átveszik, és vállalják, hogy a boltban kiállítják eladásra. Az üzletnek ez abból a szempontból jó, hogy nem kell költenie az eszköz beszerzésére, nem kockáztatják, hogy fizetnek valamiért, ami aztán a nyakukon marad, szimplán ráteszi a saját árrésüket, és ha valaki megveszi, akkor utólag kifizetik az eladót. A Select Guitars-nál az eladásra kínált eszközök már mind a cég tulajdonában vannak, a vásárlás előtt nem csak Adorjánék nézik meg, hanem hangszerész is megvizsgálja a gitárokat, és ez alapján döntenek arról, hogy beruháznak-e rá.

Az üzlet lényegében a bizalmon alapul, a G7 által megkérdezett zeneipari szakemberek elismerően szóltak a cégről. “Az a szerencsénk, hogy az amerikai piac megmutatja, mi a jó, és mi nem az” – tárja szét a kezét Adorján arra a kérdésre, hogy honnan tudja, mit kell megvenni. Az ismert márkák, mint például a Fender vagy a Gibson eladják magukat, van, ami a meghirdetést követő napon már gazdára is talál, a legtovább náluk maradt gitár egy évig állt az üzletben, de jellemzően pár hónap alatt kipörög a készlet. Sokan nem is konkrét gitárt keresnek (megbízásra egyébként sem dolgoznak), hanem lejönnek az üzletbe csak kipróbálni az aktuális készleten lévő gitárokat és pedálokat, beszélgetnek, egyfajta közösségi térként is működik a bolt.

Szobazenész-bumm

Az elektromos gitár szempontjából meghatározó hetvenes-nyolcvanas évek után a popzene kezdte leuralni a piacot. A váltás a hangszer népszerűségének is betett, az akár több perc hosszúságú gitárszólókra már nem volt vevő a közönség, és pont emiatt a gitárok népszerűsége is megkopott. A 2010-es évek végén aztán még a világmárkának számító, több mint százéves múltra visszatekintő Gibson is nehéz helyzetbe került, csődvédelmet kért, majd 2018-ban fel is vásárolták. A kilátások nem voltak túl fényesek, aztán jött az, amire senki sem számított: a koronavírus miatt az embereket bezárták a lakásukba. A vakáció lehetőségétől megfosztott tömegek két dolgot akartak: lefoglalni magukat, és valahová befektetni a pénzüket – ebből lettek aztán a házi pékek, a botcsinálta kriptóbefektetők és NFT-gyűjtők, meg a szobazenészek. Az amerikai piacon tevékenykedő online hangszerbolt, a Reverb eladásai 2021-re 50 százalékkal megugrottak – volt, aki a nulláról kezdte, más az évekkel ezelőtt tudását akarta leporolni.

A Fender saját bevallása szerint az új vevőik 50 százaléka fiatal nő, akik még nem is éltek akkor, amikor a Queen vagy a Guns&Roses épp karrierjük csúcsán volt.

A gitár ráadásul vonzó befektetési eszköz is lehet, bár ennek piaca közel sem akkora, mint a többi műtárgyé, de egy jó szériából választott hangszer évtizedeken át tartja az árát. Egy 1972-es Fender Telecaster újonnan 312 dollárba került, a használtpiacon jelenleg 3 ezer dollárnál indul az átlagáruk. Persze ez ingoványos talaj: ha egy széria nem sikerül jól, akkor az ára sem fogja tartani magát, összességében viszont az elmondható, hogy ha egy gitár a megjelenésekor drágának számított, akkor valószínűleg később is az marad.

Bortnyák Adorján becslése szerint a vevőik fele sosem állt még színpadon, és nem is fog. A másik fele, amelyik igen, az is jelentős részben csak kis, hobbizenekarok szintjén tevékenykedik, a maradék az, aki valóban a zenélésből keresi a kenyerét.

Magyarországon nincs nagy bázisa azoknak, akik meg tudnak élni a zenéből, nem egy jól fizető iparág

– magyarázza. A falon egy aranyozott húrlábbal, hangszedőkkel és potméterekkel feltupírozott, kőrisfából készült Fender Stratocaster is lóg éppen, közel 800 ezer forintos áron. Egy ilyen gitár nem szól jobban attól, hogy aranyozott alkatrészei vannak, sőt, súlya miatt egy koncerten kifejezetten fárasztó lehet rajta játszani, cserébe az egyedi darabokat kedvelő gyűjtők szeme megakadhat rajta.

“Az elején az összes vevőnket ismertük arcról, ma már egyre többen online rendelnek. Egyrészt jó, mert azt jelenti, hogy bíznak bennünk, de közben meg nincs meg a személyes kapcsolat, ami szerintem az egyik legfontosabb tulajdonságunk” – magyarázza az alapító. Ahhoz, hogy a vállalkozás érdemben nőni tudjon, két bővítést kell elvégezniük: az egyik az állandó kínálat megteremtése, új, máshol nem, vagy csak nehezen beszerezhető gitárokkal – ezt sikerült megugrani, a kaliforniai vintage-stílusú gitárokat gyártó Xotic manufaktúrán keresztül (átlagosan 1,2 millió forintba kerül egy új gitárjuk, az első szállítmányt el is kapkodták). A másik, talán nehezebb, hogy rendes nyitvatartási idővel működő üzletet fenntartsanak, ehhez viszont nehéz lesz embert találniuk.

“Sokszor a főállásunk során is szembesülünk azzal, hogy a beosztottaink nem feltétlenül olyan megoldást adnak egy problémára, mint amilyen mi tennénk. Ez ott egyszerűbb, mert tartunk képzést, elmondjuk, hogy máskor inkább milyen megközelítést használjanak. Itt más a helyzet, ha csak betennénk valakit a pultba, akkor az már nem Select Guitars lenne, mert ezt a mi karizmánkra építettük. Olyan emberre van szükségünk, aki adott esetben be is társul a cégbe, akin látjuk, hogy legalább akkora szívügye ez az egész világ, mint nekünk!”