Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2022. május 3. 15:48 Vállalat

Újabb fordulat, újra érkezik az orosz gáz Lengyelországba és Bulgáriába

Az április végi jelentős visszaesést követően május első napjaiban látványosan emelkedett a Törökország felől Bulgáriába érkező földgáz mennyisége, május 2-án pedig kifejezetten nagy mennyiségben újraindult a lengyelországi gázimport is a Jamalon. A két vezetéken akkor zuhant össze a forgalom, amikor a Gazprom bejelentette, hogy nem szállít többet a lengyeleknek és a bolgároknak, miután a két ország állami cégei nem voltak hajlandóak rubelben fizetni az orosz gázért. A visszaesés azonban – úgy tűnik – nem volt tartós, még ha ebből messzemenő következtetéseket nem is feltétlenül érdemes levonni.

Pár nap szünet

A Gazprom április 27-én állította le a Bulgáriának és Lengyelországnak szánt gázszállításokat. Az orosz cég azzal indokolta döntését, hogy a két érintett vevője nem volt hajlandó rubelben fizetni a gázért. Egészen pontosan nem voltak hajlandóak belemenni abba a nyakatekert fizetési gyakorlatba, amely eredményeként a Gazprom a vevők euró- vagy dollárutalásai ellenére is végső soron orosz devizában kapja meg a leszállított földgáz ellenértékét*Az oroszok elvárásai szerint jelenleg a vevőknek úgy kell fizetniük a gázért, hogy annak ellenértékét elutalják euróban vagy dollárban a Gazprombanknál vezetett számlájukra. Ezt a pénzt aztán átváltják rubelre, majd egy másik számlára kerül, és innen már orosz devizában utalják tovább a Gazprom Exportnak. A trükk a dologban, hogy a végső rubelszámla is a vevő nevén van, így tulajdonképpen a vevő utal rubelben is..

Korábban is írtunk róla, hogy a szállításleállítás a teljes európai gázellátás szempontjából önmagában már a bejelentésekor sem jelentett nagy kockázatot. Az érintett vezetékeken ugyanis ezt megelőzően sem érkezett nagy mennyiség a kontinensre.

Mostanra azonban kiderült, hogy a leállás sem volt tartós. Bulgária esetében valójában nem is beszélhettünk teljes leállásról, hiszen a balkáni országnak szánt gáz visszatartása nem jelentette automatikusan a teljes déli vezetékrendszer kiürülését. Abból az irányból ugyanis nem csak Bulgária kap gázt: mások mellett Magyarországra is jelentős mennyiség jön a déli útvonalon. Ennek megfelelően a szállítások nem apadtak el teljesen, csak visszaestek a korábbi napi 30 millió köbméterről nagyjából 20-22 millióra. Ha egyenletes szállítást feltételezünk, akkor ez a kieső 8-10 millió köbméter az a mennyiség, amely az évi 3 milliárd köbméternyi gázt elfogyasztó Bulgária napi igénye.

Magyarul az oroszok április utolsó napjaiban tényleg nem küldtek gázt a bolgároknak, de ez az állapot nem állt fenn sokáig.

Május első napjai ugyanis újabb fordulatot hoztak. Már május 1-jén is közel 29 millió köbméter gáz haladt keresztül a bolgár-török határkeresztezőn, egy nappal később pedig a 30 milliót is átlépte a mennyiség. Ez már több mint az áprilisi napi átlag, és a háború kirobbanása óta mért napi átlagtól is csak nagyjából 10 százalékkal marad el.

Ezzel párhuzamosan pedig Lengyelországba is újra elkezdett érkezni a gáz a korábban teljesen kiürített – Fehéroroszországon keresztülfutó – Jamal vezetéken. Ennek a forgalma április végén teljesen leállt, május 2-án azonban közel 17 millió köbméter gázt szállítottak rajta, ami közel egy hónapos csúcsnak számít.

Szállítanak az oroszok, de kinek?

A déli vezeték esetében még lehetne az a magyarázat, hogy más forrásból kezdetek el vásárolni a bolgárok, hiszen Törökországon keresztül ők akár azeri gázt is vezetnek, a Jamalon viszont csak orosz gáz érkezhet. Magyarul

Lengyelország irányába a Gazprom indította újra a szállításokat.

Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a feleknek sikerült megegyezniük. A Jamalon érkező földgáz vevője egyáltalán nem biztos, hogy a PGNiG lengyel állami földgázipari vállalat, amellyel az orosz cég megszakította a kapcsolatot. Sőt, valószínűbb, hogy egy másik kereskedő vásárolt a Gazpromtól, amely ezen az útvonalon szállította le számára a gázt.

Még az sem kizárt, hogy a vevő nem is lengyel, hanem például német volt. Erre utal legalábbis, hogy kisebb mértékben ugyan, de kedden a német-lengyel gázforgalom is csökkent, azaz miközben Fehéroroszország felől újraindult az import, Németország felől kevesebb gáz érkezett Lengyelországba. Márpedig a határkeresztezőkön ilyenkor „nettósítják” a megvásárolt mennyiséget, azaz, ha van egy német vevő, aki Lengyelország felől kapna gázt, és egy lengyel, aki Németország felől, akkor nem szállítják le oda-vissza a mennyiséget, hanem kvázi elcserélik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyelőre nem kell megijedni az orosz gázszállítások leállításátólEddig sem szállítottak sok gázt az oroszok a bolgár és a lengyel vezetéken, így európai szinten rövidtávon nem nagy kockázat a szállítások leállítása. Hosszabb távon már más lehet a helyzet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA háború kitörésének másnapján már el is kezdték felhalmozni a gázt a lengyelekMiközben Magyarország folyamatosan égette a tartalékait, a lengyelek elkezdtek felkészülni arra, hogy az oroszok elzárják a gázcsapokat.

Hasonló magyarázat a bolgár import felpörgésénél is elképzelhető. Azon túl, hogy a bolgár piacon akár az azeri gáz is megjelenhetett, egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy az oroszok növelték a szállításokat, csak épp nem a bolgár állami cégnek, hanem egy másik vevőnek. Korábban már írtuk, hogy a Gazpromnak – egy korábbi versenyhivatali vállalása miatt – kötelessége leszállítani Bulgáriába a gázt, ha egy közép-európai vevője ezt kéri. Elképzelhető tehát, hogy például egy magyar vagy szlovák kereskedő megvette a Gazpromtól a bulgáriai szállításokból hiányzó mennyiséget, majd kérte az orosz céget, hogy szállítsa azt le Bulgáriába.

Ha így történt, akkor Bulgária ellátásában annyi változott, hogy beékelődött a folyamatba egy új kereskedő. Más kérdés, hogy ez az új kereskedő minden bizonnyal

csak úgy juthatott orosz gázhoz, ha vállalta a rubelben fizetést, azaz az oroszok végső soron elérték a céljukat.

Vállalat Bulgária gáz gazprom import Lengyelország orosz gáz Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Bucsky Péter
2022. május 25. 04:00 Közélet, Vállalat

Annyi pénzt öntött az állam a magyar startup ökoszisztémára, hogy az megfulladt

160 milliárdot költött a kockázati tőkepiacra a magyar állam, amivel sikeresen szorította ki a külföldi befektetőket. Ezzel sikerült elérnie, hogy Magyarország a régió startup-sereghajtója legyen.

Torontáli Zoltán
2022. május 24. 16:39 Pénz, Vállalat

Nem is az árstop, hanem az infláció fájhat a nagy boltoknak

A sarki bolt és a multi lánc működési modellje mára teljesen eltérő lett, de utóbbi sem védtelen az inflációs nyomás ellen.

Bucsky Péter
2022. május 23. 04:34 Vállalat

1200 milliárd forint mutatja, miért küldi Orbán Viktor külföldre a magyar cégeket

A magyar gazdaságban nő a külföldi tulajdonú vállalatok szerepe és az általuk hazaküldött osztalék összege, amely után szinte semmi bevétele sincs a magyar államnak.

Fontos

Torontáli Zoltán
2022. május 26. 11:57 Pénz, Világ

Holnaptól már önrész nélkül is lakáshitelhez juthatnak a lengyelek

Elindult a fél éve összerakott nagy állami program, de a kritikusai szerint ez az idő pont elég volt ahhoz, hogy el is avuljon.

Avatar
2022. május 25. 15:25 Pénz

Valójában nincs plafon az idei államháztartási hiánynál

Mire számíthat Magyarország, ha mégis maradnak a maastrichti kritériumok?

Avatar
2022. május 25. 13:34 Élet

Kétszer akkora erővel csap le az infláció a szegényebb brit háztartásokra, mint a gazdagokéra

70 százalékkal többet fizetnek a rezsiért, mint tavaly ilyenkor, az év második felében újabb nagy áremelés jöhet.