Abból a két irányból állítják le, illetve csökkentik európai gázszállításaikat az oroszok, ahonnan eddig sem érkezett túl sok földgáz a kontinensre. A lengyelek valószínűleg könnyen pótolni tudják a kieső mennyiséget Németország felől, különösen, ha az oroszok abba az irányba, vagy Szlovákia felé többet szállítanak a következő napokban, hetekben. A bolgárok helyzete látszólag már nehezebb, ám nekik a Gazprom korábbi vállalásai segíthetnek. A piac egyelőre – legalábbis az elmúlt hónapokhoz képest – viszonylag higgadtan reagált a hírekre.
Kedden a teljes európai sajtót bejárta, hogy lengyel lapértesülések szerint a Gazprom leállítja a Jamal-szerződés keretében Lengyelországba irányuló orosz gázszállításokat. A híreket később a PGNiG lengyel állami földgázipari vállalat is megerősítette. A hivatalos információk szerint ma reggel nyolctól nem szállít az orosz társaság, az ellátás a Jamalon azonban már a korábbi napokban is akadozott. Hétfőn szinte egész nap nem érkezett gáz Lengyelországba a vezetéken, ilyen hosszú kimaradás pedig hónapok óta nem volt.
Nem sokkal később kiderült, hogy a Gazprom a bolgárokkal is hasonlóan jár el, és mától a Bulgargaz bolgár állami gázvállalat sem kap több orosz gázt. Itt jóval látványosabb lenne egy teljes leállás, eddig ugyanis folyamatos volt az ellátás. A szállítások azonban biztosan nem teljesen szűnnek meg, hiszen ezen a csövön nem csak a Bulgáriának szánt mennyiség fut be. Így legfeljebb csökkenéssel kell számolni, de még azzal sem biztos.
Ráadásul pont ez az a két vezeték, amelyen már az elmúlt hetekben is kevesebb orosz gáz érkezett a kontinensre, mint korábban. A Jamalon – főleg a háború kirobbanása utáni időszakhoz képest – különösen szembetűnő a visszaesés, de a márciusi szinthez viszonyítva a bulgáriai szállítások csökkenése is jól látható.
Ennek persze számos oka lehet. Változhattak a megrendelések, de még a hosszabb távú szerződéses szállítások sem törvényszerűen fixek. A Gazpromnak jellemzően egy meghatározott időszakon belül kell leszállítania a vállalt mennyiséget, így néhány hetes időtávon könnyen lehetnek kiugró ingadozások is. Mindenesetre – ahogy a lenti ábrán is – jól látszik: a háború kirobbanását követő jelentős növekedés után az elmúlt hetekben a januári, viszonylag alacsony szint közelébe tért vissza a főbb vezetékeken Európába érkező orosz gáz mennyisége. Ezt pedig elsősorban a Lengyelországba, a Szlovákiába és a Bulgáriába érkező szállítások látványos visszaesése okozta, miközben a németországi import (az Északi Áramlaton) viszonylag fixen alakult egész évben.
Mindez azt is jelenti, hogy a Gazprom mostani fenyegető lépései a teljes európai orosz gázimportot nem érintik jelentősen. A kieső behozatal – különösen, hogy a bulgáriai szállításokat nem lenullázzák, csak csökkentik – marginális, és viszonylag könnyen pótolható. Akár orosz gázzal is, ha a németországi, vagy még inkább a szlovákiai szállításait növeli a Gazprom. Utóbbira utalnak is jelek: a szlovákiai vezetéken tegnap nagyjából dél óta minden órában több gáz érkezett, mint az elmúlt két hétben bármikor (igaz az április elejére jellemző szinttől még mindig messze elmarad az ottani behozatal).
Ennek fényében talán kevésbé meglepő, hogy a minden hasonló hírre érzékenyen reagáló piacon ezúttal nagy pánik azért nem volt. A holland tőzsdei gázár ugyan emelkedni kezdett, és a napon belüli 5-7 százalékos mozgás békeidőben akár extrémnek is tűnhet, az elmúlt fél év fejleményei után azonban egyáltalán nem az: jelenleg egy ilyen kilengés már teljesen normálisnak számít.
Európai szinten tehát egyelőre komoly fenyegetést nem jelent az oroszok keménykedése. Más kérdés, hogy a két érintett országnak azért okozhat fejfájást a szállítások leállítása. Első ránézésre a lengyelek vannak kedvezőbb helyzetben: ők könnyedén tudják pótolni más irányból a kieső mennyiséget. A bolgároknál a vezetékek futása alapján ugyanez már nehézkesebben megoldható. Ám – ahogy erre a lapunknak nyilatkozó szakértő felhívta a figyelmet – pont a bolgár piac elszigeteltsége miatt néhány évvel ezelőtt született egy olyan európai versenyjogi megállapodás a Gazprom és az EU között, amely elvileg rövidre zárhatja a szállítások leállításának problémáját. Ennek értelmében a
Gazprom kötelezettséget vállalt arra, hogy releváns magyarországi, lengyelországi és szlovákiai vevőinek lehetőséget biztosít az általuk vásárolt gáz egészének vagy egy részének(…) bulgáriai rendeltetési helyre való leszállítására.
Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy ha valaki ezekben az országokban gázt vesz, akkor kérheti, hogy a Gazprom – ugyanazon a vezetéken, ahol eddig a Bulgargazt ellátta – Bulgáriába szállítsa le a rendelt mennyiséget*Ez ismét felveti a rubelben fizetés kérdését, amivel a szállítások leállítását indokolják az oroszok. Ha végső soron ez a céljuk, akkor szállítások leállításával közvetve akár el is érhetik..
Ezzel pedig a bolgár-orosz megállapodás teljes mennyisége könnyen kiváltható úgy, hogy még a szállítási útvonal sem változik. Ráadásul a bolgároknak az is segíthet, hogy jelenleg nem túl magas a gázfogyasztás, hiszen a fűtési szezonon már túl vannak. Igaz az országnak sok tartaléka sincs, így valószínűleg gyorsan kell alternatívát (például egy magyar, szlovák vagy lengyel kereskedőt) találna, ha nem akarják kényszerűségből a felhasználást csökkenteni.
Magyarország számára ebből a szempontból az jelenthet problémát, hogy hozzánk is déli irányból (Bulgárián keresztül) érkezik a földgáz egy elég jelentős része. Az pedig, hogy az oroszok nem töltik be a csőbe a bolgároknak szánt mennyiséget, még nem jelenti azt, hogy a vezeték korábbi szakaszán lévő bolgárok nem veszik azt ki. Így ugye Magyarországra érkezne kevesebb gáz.
Ez egyébként egyáltalán nem lenne példa nélküli. Oroszországnak a 2000-es évek első évtizedében két hasonló vitája is volt Ukrajnával. Akkor a Gazprom az ukránoknak szánt mennyiséget nem töltötte be a vezetékbe, de az ukránok kivették azt, így Európába érkezett kisebb mennyiség.
A helyzet most annyival kedvezőbb, hogy az orosz-ukrán vitákkal ellentétben nem tél közepe, hanem késő tavasz van, és elvileg jogi megoldás is van a helyzetre. Emiatt egyébként valószínűleg rövidtávon az oroszok keménykedése is kevésbé lesz célravezető, igaz a rubelben való fizetést akár még ki is kényszeríthetik így.
Közép- és hosszabbtávon azért már más a helyzet, hiszen, ha az európai országok nem haladnak megfelelően a tárolók feltöltésével, akkor jobb esetben is a tavalyihoz hasonló káosz alakulhat ki a piacon késő nyárra, rosszabb esetben pedig nem lesz elég földgáz a kontinensen a következő fűtési szezonra.
Pénz
Fontos