Nagyon sokban kerülhetett az FTC labdarúgócsapatának, hogy bár a svájci Young Boys elleni párharcban három félidő után még úgy tűnt, az idén is a Bajnokok Ligájában indulhat, végül a svájciak mentek a BL-be, a Fradinak pedig csak az Európa-liga (EL) maradt. Magyar léptékkel ugyan a három hazai EL-meccsen is hatalmas jegybevétellel számolhatnak, a Bajnokok Ligája csoportkör azonban ennek is a többszörösét hozta volna.
Egészen pontosan ideális esetben nagyjából a négy-ötszörösét. Már a jegyek árában is jelentős különbség van, hiszen a Fradi szinte pontosan a duplájáért hirdette tavaly a belépőket, mint az idén.
Ennél is nagyobb a hatása azonban annak, hogy a BL sztárcsapatai sokkal több nézőt vonzanak, így az ellenük játszott meccseken nemcsak a 22 ezres Groupamát, de a 67 ezres Puskás Arénát is meg lehet tölteni. Persze sok múlik a sorsoláson, de tavaly a három hazai csoportmeccsből kettőt (a Juventus és a Barcelona ellenit) is a nagyobb stadionban rendeztek, amely minden bizonnyal meg is telt volna, ha a járvány második hulláma nem szól közbe. Ezzel szemben az Európa-liga meccseit kivétel nélkül a saját stadionjába hirdette meg a Fradi, ami azt jelenti, hogy a BL-csoportkörben reális 160 ezer helyett csak nagyjából 66 ezer jegyet értékesíthetnek a mérkőzésekre.
Becslésünk szerint
az EL csoportmeccsek így nagyjából 900 millió forintos jegyárbevételt hozhatnak. A BL-ben azonban ez a tavalyi árakkal és férőhellyel számolva 4-4,5 milliárd lehetett volna.
Persze a magyar bajnokságban elérhető jegyárbevételhez képest a 900 millió is hatalmas összeg. Ahogy korábban írtunk már róla, szép számmal akadnak csapatok, amelyek a teljes NB I-es idényben néhány tízmillió forintot tudnak csak így összeszedni, de még a messze legnagyobb nézőszámot produkáló Fradinál sem jöhet be sokkal több 300-400 millió forintnál a bajnoki meccsekre eladott jegyekből és bérletekből.
A Ferencvárosnál biztosat egyébként azért nem lehet mondani, mert a csapatot működtető cég, az FTC Labdarúgó Zrt. jó ideje nem számol be a meccsnapi bevételekről. Ennek hátterében vélhetően az áll, hogy a vállalat korábban olyan egyedi megállapodást kötött a Groupama Aréna fenntartójával, amelynek értelmében a stadion működtetésből származó bevételekből közvetlenül nem részesül, helyette évente valamiféle jogdíjat kap.
Ez egyébként azt is jelenti, hogy a kieső 3-3,5 milliárdos bevétel is egy elméleti összeg. Egyrészt a szerződés miatt nem biztos, hogy ez teljes egészben a csapatot fenntartó céghez ment volna, másrészt a Puskás stadionban rendezett meccseknek valószínűleg többletköltségük is lenne. Ennek ellenére egészen biztos, hogy milliárdos összegtől esett el a Fradi azzal, hogy a BL helyett csak az EL csoportkörébe jutott be.
Más kérdés, hogy ha a csoportmeccseken sikerül továbbjutni – amire azért az EL-ben nagyobb esély van, mint a Bajnokok Ligájában -, akkor már változhat a helyzet. Egy népszerűbb csapat elleni nyolcaddöntő iránt biztosan lenne akkora érdeklődés, mint a BL-csoportmeccseken, márpedig egy ilyen meccs a Puskás Arénában milliárdos jegyárbevétellel kecsegtet.
Vállalat
A szenvedő magyar iparnak is jó hír, hogy a németek visszahozzák az e-autók állami támogatását
Nagy Márton uniós szintű támogatást szeretne, de a németnek is örülhet, mert a német e-autó piac az uniós piac harmadát tette ki júliusban.
Hogyan kerülhet egy címeres papírra több ezer milliárd forint, ha nem is létezik a pénz?
Elég sok embernek kellett félrenéznie, hogy T. János György meghekkelhesse a rendszert ezermilliárdos, brazil kötvényes cégeivel.
Hernádi különadó-kritikája tetszetős, de hamis és félrevezető
A Mol-vezér látszólag nekiment a kormánynak, de valójában azt a kormányzati narratívát támasztja alá, hogy a válság terheit nem a lakosságra hárítják.
Fontos
A szép magyar alma elmehet külföldre, jöhet helyette az olcsóbb külföldi
Ha nem kapja össze magát az időjárás, akkor a szezon indultával legalábbis eléggé félő, hogy ez fog történni.
Költeni kéne rá, hogy ne főjenek meg a diákok az iskolákban
Káoszt hozott a szeptemberi hőség a magyar közoktatásban, de globálisan már évek óta sok idő esik ki a tanévből a globális felmelegedés miatt.
A politika szereti a kisvállalkozókat, de nem biztos, hogy messzire jutunk velük
Magasabb életszínvonalhoz nagyobb termelékenység kell, de az olasz példa azt mutatja, hogy ezt nehéz elérni a mikro- és kisvállalkozások túlsúlyával.
