Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2021. július 19. 05:59 Adat, Vállalat

Soha nem látott profitot hozott a járvány ideje a kormányközeli építőcégeknek

Egyáltalán nem roppantotta meg a hazai építőipar legnagyobb szereplőit a járvány, illetve az annak nyomán hozott intézkedések. Miközben az ágazat egészében látványosan visszaestek a megrendelések, és csökkent a termelés is, a nagyobb vállalatoknál nem volt nyoma komoly krízisnek. A kormányközeli cégek pedig még növekedni is tudtak, sőt, soha nem látott hatékonysággal soha nem látott profitot termeltek.

Elmosódik a határ a piaci és kormányközeli cégek között

Bár az építőipart elsősorban nem közvetlenül érintette a pandémia és a járvány miatti számos korlátozás, a szektor teljesítménye a hivatalos statisztikák szerint 2020 nagy részében így is jelentősen elmaradt az egy évvel korábbitól. Ezért döntöttünk úgy, hogy a nemrégiben közzétett éves beszámolók alapján megnézzük, hogyan vészelték át 2020-at a szektor legnagyobb szereplői.*A járvány által leginkább érintett iparágak vezető cégeinek teljesítményével több cikkben foglalkozunk. A mozikat üzemeltető vállalatokról korábban már írtunk, a jövőben pedig további ágazatok 2020-as teljesítményét is megvizsgáljuk.

Az elemzés határát 15 milliárd forintos árbevételnél húztuk meg. Tavaly összesen 45 olyan vállalat volt, amelynek forgalma meghaladta ezt a szintet*Azok közül, amelyek már közzétették az éves beszámolójukat.. A 45 cégből épp egy tucatnyi van külföldi tulajdonban, a többi magyar.

Az elemzéshez azonban a magyar kört két csoportra osztottuk: a kormányközeli, NER-cégekre, illetve azokra, amelyeknek nincs egyértelmű kötődése a hatalmon lévő politikai elithez. Persze a két csoport között nincs teljesen éles határvonal: a másodikba sorolt cégek között is rengeteg olyan van, amely üzletek révén így vagy úgy kötődik a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzermilliárd forint magyar állami megrendelés áll a NER horvát focicsapatának támogatása mögöttA magyar közbeszerzéseken hasító építőipari cégek egymás sarkát tapossák, hogy támogathassák az eszéki futballcsapatot, a tablón már 14 vállalat díszeleg.

Ahogy korábban írtunk róla, még a nem egyértelműen kormányközeli építőipari vállalatok között is szép számmal akadnak például olyanok, amelyek támogatják a felcsúti, vagy az eszéki focicsapatot. Ilyen a Szabadics Zrt, az Euroaszfalt, az A-Híd vagy éppen a Bayer Construct, sőt a felcsúti Puskás Akadémia szponzorfalán a nemzetközi cégek közül is feltűnik kettő, a Strabag és a Swietelsky. Emellett elég elterjedt gyakorlat, hogy valamely NER-vállalat egy nem egyértelműen kormányközeli céggel közösen indul egy állami tenderen. A Mészáros és Mészáros Kft. például előszeretettel dolgozik együtt az Euroaszfalttal és a Vabekóval. Az is elég jól látszik, hogy esetenként már ezek az együttműködések is elég gyors növekedést tesznek lehetővé az érintett vállalatoknak.

Ennek ellenére ezeket a vállalatokat nem kormányközeli csoportba soroltuk, így tulajdonosi struktúra szerint a 45 cég között 12 külföldi, 17 NER, és 16 egyéb magyar tulajdonú vállalat lett.

Milyen válság?

A vizsgált cégek együttes árbevétele 2020-ban 1791 milliárd forint volt. Ez egy hajszállal kevesebb az egy évvel korábbinál, de így is majdnem duplája a 2017-esnek, ami elég jól mutatja a fejlődés dinamikáját, illetve a piac fokozatos koncentrálódását, hiszen a teljes ágazat ilyen ütemben nem bővült.

A járvány nyomán kialakult visszaesésből tehát a bevételi számokon még látszik valami, ám a nyereségben már semmi. A 45 cégből egy sem volt veszteséges, együttesen pedig majdnem 170 milliárdos adózott eredményt hoztak össze. Itt ugyanakkor már nagyon jól megmutatkozik az egyes csoportok közötti különbség. A 15 legnagyobb nyereséget elérő vállalatból tíz volt egyértelműen kormányközeli, közülük öt részben vagy egészben Mészáros Lőrinc családjának tulajdonában van, további három pedig a felcsúti milliárdos állandó üzlettársa, a Szijjártó Pétert is jachtoztató Szíjj László vállalata.

Már ez is elég sokat elmond az építőiparon belüli jövedelemeloszlásról, de még ennél is látványosabb a NER-es cégek fokozatos térnyerése, ha nem csak a 2020-as eredményeket vizsgáljuk. Hat éve a legnagyobb cégek árbevételén belül 40 százalék volt a jelenleg kormányközeli tulajdonban lévők részesedése, tavaly viszont már több mint 50. A profitból pedig még nagyobb hányad jut nekik: 2020-ban a 45 vezető építőipari vállalat együttes nyereségének kétharmada valamely NER-vállalat tulajdonosát gazdagította.

Ilyen jelentős piacrész mellett azt gondolhatnánk, hogy ebben a vállalati körben a NER-es építőipari cégek sokkal több alkalmazottat foglalkoztatnak mint a külföldiek vagy a nem kormányközeli magyar társaságok. Erről azonban szó sincs. A három csoportnál szinte pontosan megegyezik az alkalmazottak száma, ami azt jelenti, hogy a NER-cégek egy-egy alkalmazottja sokkal magasabb bevételt és nyereséget képes termelni, mint a konkurens vállalatok munkatársai.

Pedig a legnagyobbak amúgy is hatékonyabbak az iparági átlagnál. A teljes szektorra sajnos csak 2018-ig vannak egyelőre adatok, ez alapján azonban abban az évben az építőiparban egy alkalmazottra átlagosan 34,6 millió forintnyi árbevétel jutott. Ugyanez a vezető cégeknél 155 millió forint volt, a vezető kormányközeli vállalatoknál pedig 234 millió. Azóta ráadásul valószínűleg tovább nyílt az olló, hiszen a legnagyobb cégek a kedvezőtlen gazdasági helyzet ellenére is növelni tudták hatékonyságukat.

A nyereség pedig még látványosabban a kormányközeli cégeknél összpontosul. Náluk egy alkalmazott átlagosan majdnem 31 milliós profitot termel, míg a külföldi tulajdonban lévő (és egyébként számos okból elvileg hatékonyabb) vállalatoknál csak 6,9-et, a nem NER-es hazai társaságoknál pedig 9,1-et.

A közelmúlt abszolút rekordere Mészáros Lőrinc birodalmának egyik alappillére, a Mészáros és Mészáros Kft. volt, amelynél az elmúlt két évben 900 milliós bevétel és 120 millió forintot meghaladó nyereség jutott minden egyes alkalmazottra.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSoha nem volt ennyi pénz az építőiparban, figyelnek is, kihez kerülMészáros Lőrinc és Szíjj László építőipari cégei 8-szor, 10-szer magasabb profitrátával működnek, mint a nagy nemzetközi konszernek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Vállalat építőipar járvány koronavírus Mészáros Lőrinc Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Torontáli Zoltán
2024. november 18. 11:30 Adat

Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk

Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.

Váczi István
2024. november 15. 12:49 Adat, Közélet

Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen

Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.

Torontáli Zoltán
2024. november 15. 06:02 Adat, Élet

Életet leheltek a Nagykörútba a turisták és a bevándorlók, az üzletek ötöde kicserélődött

Csökkent egy év alatt az üresen álló üzlethelyiségek száma, az új boltok láthatóan a turistákra lőnek, vagy az ázsiai diaszpóra üzemelteti őket.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.

G7.hu
2024. november 19. 09:27 Élet

Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7

A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.