Az elmúlt évek egyik legnagyobb sportszenzációja volt, amikor 2017-ben Alex Honnold bármiféle biztosítóeszköz nélkül megmászta a kaliforniai Yosemite Nemzeti Park ikonikus sziklafalát, az El Capitant. Az amerikai mászó négy óra alatt ért fel a 914 méter magas gránitmonolit tetejére. A mászást a Free Solo című filmben örökítették meg, amely megnyerte az Oscar-díjat dokumentumfilm kategóriában (és egyik rendezője a részben magyar származású Elizabeth Chai Vasarhelyi).

Az El Capitan az egyik legismertebb és legnehezebb sziklamászó-célpont a világon. Magyarként az elsők között mászta meg Sárközy András és társa, Singer János 1987-ben^*Kiszely György volt az első magyar, aki megmászta 1984-ben.. A két magyar mászó párban mászva, egymást biztosítva négy nap alatt ért fel a csúcsra. Sárközy részletes és szakkifejezésekkel zsúfolt beszámolóját a mászásról, a sziklapárkányokon bivakolva töltött éjszakákról vagy a mászásukat hátráltató tragikus halálesetről itt lehet elolvasni.

Az El Capitan után Sárközy egy másik világhírű sziklacsúcsot, a patagóniai Fitz Royt akarta megmászni. Ennek végül nem jutott fel a csúcsára, mégis ez a próbálkozás vezetett el ahhoz, hogy megalapította a legismertebb magyarországi túrabolthálózatot, a Mountexet. A szűk sziklamászó közösség kiszolgálására létrehozott cégnek ma már nyolc üzlete van Magyarországon, az egyik a régió legnagyobb túraboltja.

A Mountex története szemléletesen mutatja be a rendszerváltás környékén induló magyar vállalkozások lehetőségeit, most pedig úgy tud piacvezető lenni, hogy kiskereskedelmi szereplőtől szokatlan üzenetei vannak: visszatérően felszólal a túlfogyasztás ellen, például a Black Friday idején tiltakozásképpen zárva tart. Sárközy András több mint két évtizeden át vezette a vállalkozást, amelyet tavaly halála után végérvényesen átvett a legidősebb fia.

Vízhatlan ruhák a Fitz Royhoz

A meteorológusként végzett Sárközy András központi szereplője volt a nyolcvanas években 100-200 főből álló magyarországi sziklamászó közösségnek. Akkoriban a hegymászók technikai lehetőségei összehasonlíthatatlanok voltak a mostanival. Jobb esetben több napig stoppoltak külföldre, hogy beszerezzék a mászáshoz szükséges kellékeket, de sokszor maguk varrták a hátizsákjaikat vagy a hálózsákjaikat.

Az El Capitan megmászásához Sárközyéknek nem volt szüksége meleg cuccokra, a beszámolója alapján inkább a melegtől szenvedett és félmeztelenül aludt a sziklán. A patagóniai Fitz Roy megmászásához azonban meleg, strapabíró túraruhákra volt szükség, amelyeket Magyarországon nem lehetett kapni, a nyugati árak pedig megfizethetetlenek voltak a magyar mászók számára.

Sárközy és utazó társai ezért úgy döntöttek, hogy maguk készítik el a speciális ruhákat, amelyhez vízhatlan és szélálló anyagra volt szükségük. A szóbeszédet követve találtak rá a győri padlógyártó cégre, a Graboplastra, amelyről az a pletyka járta, hogy pont olyan félig-áteresztő (a párát átengedő, a vizet lepergető) anyaggal kísérletezik, amilyet kerestek. Sárközy azzal a céllal stoppolt el Győrbe, hogy négy ember ruhájához szerezzen be az anyagból, de végül 200 méternyivel tért vissza Budapestre.

A patagóniai Fitz Roy látképe. Fotó: AFP

Összesen 50 szett technikai ruhát gyártottak le, és mire visszatértek a patagóniai túráról (amelyről itt található leírás), szinte az összeset eladták. Sárközy ezt követően, 1990-ben alapította meg a Mountexet három társával közösen, de viszonylag gyorsan szembesült azzal, hogy a szűk sziklamászó közösségre még nem lehet üzletet építeni.

A cég csődközeli helyzetbe került, és ekkor jött az ötlet, hogy a gyártás helyett a kereskedelemre tegyék át a hangsúlyt. Sárközy András egy régi barátjával, Hauptman Istvánnal állt össze, és az akkori Csehszlovákiából kezdtek el behozni ipari alpinistáknak való köteleket és mászóeszközöket, mint például túrabakancsokat, hátizsákokat vagy mászócipőket.

Nagy előnynek számított, hagy Hauptman beszélt csehül és szlovákul, és Sárközy is értette a szláv nyelveket, mivel édesanyja orosz volt, Moszkvában is született.

Ugyanakkor a gyártás is megmaradt: a törökbálinti régi vályogházunk első szobájában varroda volt, ahol édesanyám varrta a polárpulcsikat, sapkákat vagy éppen magnéziás-zsákokat

– emlékezett vissza gyerekkorára Sárközy András legidősebb fia, Mihály, aki azóta átvette a vállalkozás vezetését.

Azóta sem volt annyira könnyű vállalkozni

Néhány csehszlovákiai beszerzés után azonban egyre kevesebb hegymászó ismerősnek volt szüksége árura, és a törökbálinti házat egyre inkább ellepték az eladatlan termékek. Sárközyék ekkor döntöttek úgy, hogy boltot nyitnak: kibéreltek egy tíz négyzetméteres ferencvárosi pincehelyiséget, ahol hetente kétszer, délután 3 és 5 között árulták a cuccaikat.

Ezt hamar kinőtték, és 1992-ben az Üllői út elején nyitották meg az első igazi üzletüket. Ez volt az egyik első magyar túrabolt, és a kezdetektől nagyon jól ment.

Apám sokszor mondta, hogy azóta sem volt annyira könnyű vállalkozni Magyarországon, mint akkoriban. Az egyik karácsonyi szezonban olyan szinten kiárulták a boltot, hogy egy darab használt sátor maradt, amit javításra vittek be, de nem mentek el érte. Miután bezártak, bekopogott egy ember, és még azt is elvitte

– mondta Sárközy Mihály.

A második boltjuk 2000-ben nyílt meg a budai Margit körúton, a harmadik pedig a Váci úton 2002-ben. Utóbbi 600 négyzetméteres volt, és ahogy Sárközy András elmondta a Forbes 2018-as cégportréjában, jelentős hatással volt a cég életére. „Ez a bolt megpecsételte a sorsunkat. Éjjel-nappal, kőkeményen tekerni kellett a bringát, hogy felfusson az üzlet. Akkor már nem lehetett megcsinálni azt, amit előtte, hogy bezárjuk a boltokat egy hétre, amíg elmegyünk vízitúrázni” – mondta a Forbes-nak az alapító.

Fia és barátai elmondása alapján Sárközy életében kiemelt szerepe volt a természetnek: imádott az erdőben barangolni, a szabadban aludni, gombászni, biciklizni, kajakozni és kenuzni.

Apám mindig úgy próbálta csinálni a vállalkozást, hogy ez az egyedi életérzés ne vesszen ki a cégből. Hiába nőttünk egyre nagyobbra, ő igyekezett mindig úgy csinálni, ahogy az elején

– mondta fia, Mihály. Példaként említette, hogy apja a munkával töltött éveinek nagy részében tudatosan nem használt számítógépet.

Szokatlan antré

A 2000-es években több saját üzlete is nyílt az üzletláncnak, franchise partnerek révén pedig 20-25 üzletből működő hálózatot építettek fel. Ekkoriban, 2006-ban kezdett el dolgozni a cégnél az akkor 20 éves elsőszülött fiú, Mihály. Ő gyerekkorában is sok időt töltött az üzletekben, maradék szabadideje pedig azzal telt, hogy a szüleivel járt a sátrazós, kirándulós, sziklamászós programokra.

A Mountexhez már diákként is beállt dolgozni nyaranta, eleinte mégsem úgy tervezték, hogy Mihály a Mountexnél helyezkedik majd el, tartottak az esetleges családi konfliktusoktól. Mihályt leginkább az építészet és a környezetvédelem érdekelte, dolgozott is pár hónapot más területeken, például raktárosként Angliában vagy egy itthoni színesfémüzemben. Végül mégis a Mountexnél kötött ki.

Apja először azzal bízta meg, hogy a franchise partnerekkel tartsa a kapcsolatot. Ahogy Mihály fogalmazott, a céges antréja, azaz belépője elég érdekesre sikerült, ugyanis első lépésként becsukatta a hálózatot.

A webshopok megjelenése miatt egyre nagyobb gondot kezdett okozni az árak és a termékkör egységben tartása, és azt gondolom, hogy hosszú távon nekik és nekünk is jót tett ez a döntés, továbbra is jó partneri kapcsolatban állunk velünk

– mondta.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz a hátizsák úgy lett világdivat, hogy a gyártóját ez sosem érdekelteAmikor a fiatalok felkapták a Kånken hátizsákokat, a gyártó örült neki, de nem görcsölt rá a lehetőségre, és nem ez az egyetlen furcsa dolog a cég történetében.

Ezt követően számos különböző pozícióban megfordult, például ő felelt a 2007-ben megnyitott budaörsi üzlet kialakításáért, amely a cég szerint a mai napig Közép-Európa legnagyobb outdoor üzlete. Ezt követően a vezetésével alakították át az üzleteket a mai képükre, hosszabb időn át volt marketingvezető, jelenleg pedig együtt vezetik a céget a kívülről érkezett Sziklay Tiborral.

Apám mindig igyekezett respektálni az ötleteimet, fontos volt neki, hogy engedje a fiát saját döntéseket hozni, nem letörni a szarvát. Amikor meg valamiről tényleg azt gondolta, hogy nem jó, akkor odalépett

– mondta Sárközy Mihály.

A 2008-as válság komoly kihívást jelentett a cégnek, két üzletüket is be kellett zárniuk. „Sok évig tartó küszködős időszak volt” – mondta a cégvezető. Ugyanakkor ekkortól, 2009-től került teljes egészében a Mountex a Sárközy család tulajdonába. A céget többen alapították, változó volt a tulajdonosi háttér, de végig Sárközy András volt a cég „szellemi alkotója”, és 2009-ben az utolsó társtulajdonost is kivásárolták.

Évtizedekkel megelőzte a korát

Az elmúlt években jelentősen nőtt a cég árbevétele, 2019-ben közel 3,3 milliárd forint volt a nyolc üzlet forgalma, ami több mint ötven százalékos növekedés öt év alatt. Ebben annak is szerepe volt, hogy két üzletet is nyitottak ez idő alatt. Külföldön egyelőre csak online vannak jelen. Működik webshopjuk Romániában és Szlovákiában, illetve Ausztriában is volt egy próbálkozásuk, de azt gyorsan be is zárták. Tervezik, hogy Romániában fizikailag is terjeszkednek, de a járvány miatt ez most tolódik.

Az elmúlt években több újítás is megjelent a Mountexnél. A kommunikációban elkezdett erőteljesen megjelenni a fenntarthatóság, rendszeresen kampányolnak a túlfogyasztás ellen, a Black Friday idején be is zárnak, tiltakozva a jelenség ellen. A fenntarthatóság jegyében tavaly létrehoztak egy javítósarkot az egyik üzletükben, és a népszerűségét látván most azon dolgoznak, hogy több üzletre is kiterjesszék, és több termékkategóriát is javítsanak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVáratlanul nagy lett a kereslet a magyar ruhajavítók irántMegjelent egy olyan réteg a ruhajavítóknál, amelynek tagjait a fenntarthatóság motiválja, ugyanakkor a jelenség inkább a tehetősebb városrészekre jellemző.

Emellett Sárközy Mihály pár hónapja megvásárolta az egyik ismertebb magyar szabadidőruha márkát, a Sandstone-t, amely az elmúlt években elkezdett összezsugorodni. A kereskedelmi hangsúly mellett a gyártás korábban is jelen volt a Mountex történetében. Saját márka volt például a Rafiki, amelynek a modelljeit eleinte Magyarországon gyártották, majd 2008 környékén átvitték a gyártást Kínába, végül eladták a márkát egy cseh partnerüknek.

A kereskedelem is nagyon érdekes terület, nagyon sok kihívással, de nekem az az igazi elismerés, ha látok az utcán egy Rafiki-hátizsákot, amelyet én terveztettem meg, én választottam a színét. A gyártás mindig is a szívem csücske volt

– magyarázta Sárközy Mihály, hogy miért döntött a Sandstone megvásárlásáról. A további tervekről azt mondta, a fenntarthatóság melletti elköteleződéssel párhuzamosan az online és a hagyományos üzletek szoros összekapcsolása lesz a cég fókusza. A kínálatban pedig jövőre megjelennek a biciklik és a munkavédelmi ruházatok.

A közelmúlt újításaival együtt a járványidőszakot a Mountex is megsínylette. Tavaly és idén tavasszal is hetekre bezárni kényszerültek, a tavalyi árbevételük mintegy 500 millió forinttal (13 százalékkal) csökkent az előző évhez képest.

Üzleti szempontból sok kihívással teli év volt, de hosszú távon a nyertesei is lehetünk a mostani helyzetnek. Egy ilyen járvány arra ösztönzi az embert, hogy egészségesebben éljen

– mondta Sárközy Mihály.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEurópában piacvezető, most Amerikában terjeszkedik a magyar jakuzzigyártóMásodik gyárát nyitja meg a Wellis, mert az amerikai terjeszkedés és a járvány következtében kilőttek a megrendelések.

A Mountex éppen 2019-ben jött ki egy túraútvonalakat ajánló telefonos applikációval, amelynek letöltései nagyon megugrottak tavaly tavasszal.

Azok a Budapest környéki útvonalak, ahol gyerekkorom óta kirándulok, megteltek emberekkel, sokszor már az önkormányzatoknak kellett szólniuk, hogy menjenek arrébb kirándulni

– mondta Sárközy Mihály.

Mint mondta, apja és társasága mintha a korszellemnél évtizedekkel korábban ráérzett volna a természetjárás fontosságára. Amikor apja tavaly elhunyt, többek között úgy jellemezte, hogy „fejben legalább két lépéssel járt a dolgok előtt”.

Az emberek most kezdtek el rádöbbenni, amire apám és sziklamászó ismerősei már a nyolcvanas évek végén rájöttek. Ők ugyanazt csinálták, amikhez ma eszközöket kínálunk: kirándultak, futottak az erdőben vagy sziklát másztak. Baromira jövőbe mutató dolgokat csináltak

– mondta.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat hegymászás ruhaipar szabadidősport túra üzlet Olvasson tovább a kategóriában