A kvantumszámítógépeknek és a telefonos ügyfélszolgálatoknak első pillantásra nem sok közük van egymáshoz, egy magyar vállalkozás mégis milliárdos üzletet épített a két terület találkozásánál. Az Arenim Technologies története azért is érdekes, mert jól megmutatja, hogyan tud egy nemzetközi technológiákkal a magyar piacon növekvő vállalkozás saját innovációval a világpiacon is megjelenni. A budapesti vállalkozásnak ma már svéd és dél-koreai leányvállalata is van, és a bevétel harmadát a nemzetközi licencdíjak teszik ki.

Kun Szabolcs és Megyeri Attila telekommunikációt tanult az egyetemen, és tipikusnak mondható módon nagyvállalati karrierbe kezdett. Nemzetközi projekteken dolgoztak, jól fizető állásban, ám mindketten érezték, hogy sokkal inkább saját céget szeretnének építeni, minthogy alkalmazottak legyenek.

Kun Szabolcs és Megyeri Attila esetében is fontos volt a családi háttér, mindkettejük szülei vállalkozók voltak. Attila családja aranyművességgel és ékszerkereskedelemmel foglalkozott. Szabolcs szüleinek mérnök irodája acélszerkezetek gyártásával is foglalkozni kezdett, látta egy ilyen vállalat felépítésének nehézségeit, kihívásait, de motiváló is volt ez számára. Nem akarta azonban a szülei cégét továbbvinni – talán ezért is akart informatikus, és nem gépészmérnök lenni.

Megyeri Attila és Kun Szabolcs

Amikor 18 évesen a Miskolci Egyetemre került, rögtön próbált saját lábra állni: ahogy megtanult honlapot készíteni, már megrendelőket is talált. Újabb megbízások követték egymást: írt raktárprogramot, áfa-analitikát. Amíg barátai nyaraltak vagy fociztak, ő 50 ezer forintét két hónapon át dolgozott egy-egy fejlesztésen a nyári szünetekben. Ezek a munkák nagy bevételt nem hoztak tehát, tapasztalatot és tudást azonban igen.

 A vállalkozás fontosságát úgy fogalmazta meg Kun Szabolcs, hogy sokkal inkább a siker motiválja, mint a pénz:

alapítótársával együtt havi 120 ezer forintot kerestek éveken át cégük vezetőjeként, hogy minél több forrásuk legyen a bővülésre.

A befektetés mára megtérülni látszik: tavaly 16 százalékos profitot ért el a magyar és a svéd cég. A magyar vállalkozással pedig már százmilliós nyereséget tudott elérni a két alapító, amit immár felvehetett osztalékként.

Idáig azonban hosszú út vezetett: az egyetem után alkalmazottként az amerikai, akkoriban a világ legtöbb call centerét működtető Avaya rendszerek bevezetésén kezdett dolgozni a két alapító. Szabolcs másfél éves munkatapasztalattal egy igazán jelentős call center felépítésének lett a projektvezetője: az osztrák állami ügyfélszolgálatot kellett egy közel négyéves projekt keretében digitálisra cserélni, ami alatt Bécsbe kellett költöznie. Eközben Attila a világ számos országában vezette ipari call centerek építését. 2010-ben jutottak el oda, hogy úgy érezték, van elég tudások ahhoz, hogy saját maguk is felépítsenek egy céget, és bele is vágtak.

Ügyfélszolgálat a kkv-szektornak

Míg korábban nagyvállalatoknak dolgoztak, úgy gondolták, hogy a Ciscóval vagy az Avayával nem fognak tudni rögtön versenyezni. Ezért a kkv-ket, a kisebb ügyfeleket célozták meg. A 2010-es évek elején a VOIP technológia^*Internetprotokollon keresztüli hangátvitel – ezzel a telefonköltségeknél olcsóbban lehet üzemeltetni egy call centert, főként a nemzetközi hívásokat tette jóval olcsóbbá. még új volt, és a kisebb ügyfeleknek drágák voltak a nagyvállalati megoldások.

Az Arenim Technologies egy teljesen saját informatikai megoldást fejlesztett Minervatel néven. Még a felhő megoldások népszerűségének felfutása előtt kitalálták, hogy a kisebb ügyfeleknek akkor tudnak olcsóbban és egyszerűbben megoldásokat kínálni, ha saját szerveren hosztolják a rendszert – így ráadásul gyorsabb és egyszerűbb volt a bevezetés is. 

Ilyen call center megoldással azonban leginkább Magyarországon tudtak versenyképesek lenni: ezen a területen nagy volt a verseny a nemzetközi piacokon, fontos a személyes jelenlét, az értékesítési csatornák felépítése idő- és befektetésigényes. Ezért azon kezdtek gondolkodni, hogy mi lehet az a terület, amiben nemzetközi szinten is egyedit tudnak alkotni.

Az osztrák kormány és az amerikai titkosszolgálat volt segítségükre:

a 2013-as Snowden-botrány után egyértelművé vált, hogy az amerikai informatikai cégek rendszereiben olyan hátsó kapuk vannak, amiknek a segítségével az amerikai titkosszolgálatok hozzáférnek szinte minden adathoz. Az osztrák államnak készülő fejlesztés során már 2008-ban készítettek egy olyan koncepciót, amivel biztosítható a teljes titkosítás, kizárható az ilyen rejtett kiskapuk használata.

Akkoriban a koncepció elkészült, de végül nem vágtak bele a megvalósításba. Annyi előnyük azonban volt, hogy már elkészült egy prototípus és nem mellékesen a validáció is arról, hogy ez valóban biztonságos lenne.

Saját szolgáltatással a nemzetközi piacon

A CryptTalk nevű rendszer fejlesztésére nem volt saját forrásuk, ezért angyalbefektetőket kerestek. Az intézményi, például kockázati tőkebefektetőket tudatosan kerülték, úgy gondolták, ők nem elég türelmesek és nehézkes velük az együttműködés. Ezért inkább lassabban, de biztonságosabban építkeztek. 2012-re lett elég tőkéjük, és 2013 nyarán jelentek meg a CryptTalk rendszerrel. Szeptemberben jött a Snowden-botrány, ami kiváló startot biztosított a terméküknek.

A CryptTalk egy végpontok közötti titkosítást nyújtó biztonságos telefonszolgáltatás, ami azt jelenti, hogy csakis a beszélgetés résztvevői tudják a digitális beszélgetéseket meghallgatni a saját kulcsukkal, a fejlesztők sem tudják ezt visszafejteni, még a forráskód birtokában sem. Minden titkosítási rendszer lelke azonban az, hogy milyen véletlenszám-generátort használnak. Márpedig a Snowden-botrány egyik lényegi eleme az volt, hogy az NSA több ilyen generátort is meghekkelt, magyarán képes volt az ezekre épülő titkosítási rendszereket feltörni.

A magyar fejlesztők erre azért tudtak gyorsan reagálni, mert eleve több generátort építettek a rendszerükbe, így csak ki kellett kapcsolni az inkriminált megoldásokat, és már működhettek is tovább. Ez pedig gyorsan nemzetközi ismertséget hozott.

A megoldásuk annyira jól sikerült, hogy 2017-ben azzal volt problémájuk, hogy ők sem tudták a titkosítást visszafejteni. A nyugati világban bevezetett terrorizmus elleni előírások szerint biztosítaniuk kellett volna a cégeknek az adatokhoz a megfelelő hatóságoknak a hozzáférést, de a fentiek miatt erre egyszerűen képtelenek voltak. Mivel ez több technológiai céget érintett, végül elfogadottá vált a megoldás. A téma viszont a Financial Times érdeklődését is felkeltette, ez pedig kiváló ajánlólevél volt világszerte.

Az Arenim csapata

A CryptTalk rendszer nagy előnye, hogy teljesen online, egy okostelefonon kívül nincsen szükség semmilyen fizikai eszközre a biztonságos titkosításhoz. Így különösebb marketing- és sales-kiadások nélkül is bárhol a világon hozzá lehet férni – egyszerűen le lehet tölteni a Google Play vagy Appstore alkalmazás-áruházakból.

Az informatikai piac egyik nagy előnye, hogy a magas minőség is elég lehet a piacszerzéshez: ahogy Kun Szabolcs meséli, Indonéziában nagyon sok ügyfelük van, pedig ott egy fillért nem költöttek soha reklámra, marketingre. Egyszerűen egy a helyi piacon vezető informatikai vállalkozás kitette a honlapjára, hogy őket ajánlja biztonságos titkosításra, és ezáltal beindultak az eladások.

A CryptTalk nemzetközi értékesítései – ami tulajdonképpen licencdíjbevétel – azonban nem a magyar céghez, hanem a svédországi Arenim Technologies AB-hez folynak be. Ennek az az oka, hogy ez kettős felhasználású^*Azok a termékek, beleértve a szoftvert és technológiát is, amelyek polgári és katonai célokra egyaránt felhasználhatók. terméknek minősül, és Magyarországról az EU-n kívülre egyesével minden egyes exportországba külön engedélyt kellett volna beszerezni. Egy okostelefonos alkalmazásbolton keresztül pedig a világ minden országából beeshet akár csak egy-egy felhasználó, amit nem lehetett volna kezelni.

Hosszas jogi és kereskedelmi kutatómunkával arra jutottak, hogy Svájcból és Svédországból lehet a legegyszerűbben ilyen termékeket harmadik országba exportálni – ám előbbi ország nem uniós, ami miatt bonyolult és drágább lett volna az ügymenet. Emellett a nemzetközi piacokon a svéd központnak is jó üzenete van. A svéd leányvállalat utólag is jó megoldásnak bizonyult, ám Stockholmban – már csak a sokkalta magasabb bérek miatt is – csak egy tucatnyi munkavállalóval működő kereskedelmi iroda van.

A nemzetközi bővülés azonban nem könnyű, ez egy költséges befektetés. Saját értékesítési irodát nyitottak Dél-Koreában, a következő egy-két évben a fő feladat az ottani bevételek felpörgetése lesz. Kínában is próbálkoztak a bővüléssel: felvettek egy kínai marketinghallgató gyakornokot. Kun Szabolcsnak azonban a lélegzete is elállt, amikor két nap múlva kapott a Sencseni Egyetemről 

egy komplett doktori értékezést a CryptTalk lehetséges feltöréséről kínai nyelven.

Szerencsére nem jó nyomon jártak a kínaiak, de azért ez eléggé elvette a kedvüket az ottani üzleti kapcsolatoktól.

Növekszik a kvantumfélelem

„Sokkal jobban figyelünk ma már az ügyfeleink igényeire, mint a cég alapításakor” – foglalja össze Kun Szabolcs, hogy miért éppen a kvantummegoldások fejlesztésére koncentrálnak. Kezdő cégként egy tipikus mérnöki hibát követtek el: úgy kezdtek fejleszteni, ahogy szerintük jó, és nem ahogy az ügyfeleik kérték. Ezért 11 termékükből ma már csak három van a piacon.

Árendás Csaba

Márpedig akármennyire futurisztikusnak tűnik, már ma is van piaci, fizetőképes igény a kvantumbiztos titkosításra, pedig még igazából nincsen működőképes kvantumszámítógép^*A kvantumszámítógépek működését nehéz megérteni, mert a működésük jelentősen eltér a hagyományos számítógépekétől. Utóbbiaknál az információ alapegysége a bit, amely 0 vagy 1 értéket vehet fel. A kvantumgépek alapegysége a kvantum bit, más néven qubit, amelynek értéke azonban egyszerre lehet 0 és 1 is. Két bit hiába vehet fel négy értéket (00, 01, 11, 10), egyszerre csak egyet tud tárolni. Két qubit azonban egyszerre tudja tárolni mind a négy értéket. Minden újabb qubittal tehát exponenciálisan nő az információmennyiség, azaz egyre komplexebb problémákat tud megoldani a kvantumszámítógép.
Ha például egy hagyományos számítógép keresi azt az utat, amely átvezet egy labirintuson, akkor sorban, egymás után próbálja ki a lehetséges útirányokat, és addig tesztel, amíg meg nem találja a helyes utat. A kvantumszámítógép azonban képes megpróbálni az összes lehetséges útvariációt egyszerre.
A kvantumszámítógépről ma még nem tudjuk, hogy pontosan milyen formát fog ölteni, és milyen anyagokra, illetve szubatomi részecskékre fog épülni, azt azonban ennek ellenére is nagy biztonsággal ki lehet jelenteni, hogy ha sikerül megalkotni, akkor a jelenleg használt titkosítási algoritmusok jelentős részét újra kell gondolni.. Az összes ma létező titkosítás^*pontosabban a kulcscsere protokollok nagy része ugyanis percek vagy órák alatt feltörhető lehet, ha sikerül kereskedelmi forgalomban is elérhető kvantumszámítógépeket fejleszteni – foglalta össze a kihívásokat Árendás Csaba, aki Lausanne-ban szerezte mesterdiplomáját 2010-ben.

Csaba Svájcban a szenzor és gépjármű kommunikációs hálózatok biztonságtechnikai aspektusaival és kvantumfizikai véletlenszám-generálással foglalkozott, ám nem a kutatásokat választotta, hanem saját vállalkozás fejlesztésbe kezdett. A Quantislabs Kft. a szőlősgazdáknak készített olyan időjárási mérőműszereket, amelyekkel aztán modellezni lehetett, hogy mikor és milyen tevékenységet érdemes végezni. A ma már PlantCT néven működő megoldást fejlesztő cégébe befektetőket vont be, és átadta a cég operatív vezetését, és így a kvantumtitkosítás fejlesztésénél tudja korábbi szaktudását hasznosítani.

„A kvantumkommunikációs divízió megalapításánál az üzleti érdekek mellett szintén komoly érv volt, hogy így rettentően izgalmas lehetőséget tudunk nyújtani olyan lelkes csapattagoknak, akik nemcsak a hagyományos java, php, .NET, mobilapplikáció-fejlesztés dimenziókban képzelik el a szoftverfejlesztési karrierjüket” – mondta el Árendás Csaba, az Arenim kvantum kommunikációs divízió igazgatója.

A világ vezető telekommunikációs és informatikai cégei pedig egyre inkább aggódnak azon, hogy mi lesz a kvantumszámítógépek megjelenése után. Az MIT-nál is megindult ezzel kapcsolatban a munka, és ez még egy olyan terület, ahol az időben elindulók nagy előnyre tehetnek szert. 

Azért lényeges már ma is az olyan titkosítás, ami a későbbi kvantumszámítógépek megjelenésekor lesz csak fontos, mert az interneten keresztül küldött adatok – például telefonhívások, videóbeszélgetések, de bármilyen adat – lementhető, és a ma még értelmezhetetlen, titkosított adatokat később is fel lehet törni. Ezért hajlandók a cégek azért fizetni, ha olyan titkosítást kapnak, ami azt is garantálja, hogy a jövőben se lehessenek visszafejthetők az adataik.

Az Arenimnél a cél az lenne, hogy a világon elsőként készítsenek kvantumbiztos kommunikációtitkosító megoldást.

A lehető legtöbb matematikai megoldást szeretnék beépíteni – tanulva a Snowden-esetből. Így amikorra már biztosan látszik, hogy mi lesz a legjobb titkosítási eljárás, akkor csak ki kell kapcsolni azokat, amik mégsem a legjobbak. Azt azonban tudják a cégnél, hogy ez ma még egy kockázatos befektetés, de bíznak abban, hogy a már meglévő nemzetközi ügyfélbázis igényeire alapozva jó időben és piacképes megoldással tudnak majd szintet lépni a következő években.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHúsz év múlva nem lesz annyi áram, amennyit a gépek felzabálnakLegalább részben át kell állni a kvantumszámítógépekre, különben nincs megoldása az energiaproblémának.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA fizika törvényei automatikusan buktatják le a hekkereket, ha sikerül egy amerikai kísérletChicagóban egy kvantummechanikai alapokon nyugvó informatikai fejlesztésnek futnak neki.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTechóriásokkal versenyez egy egyetemi kutató az első kvantumszámítógép kifejlesztésénA kvantumszámítógépek olyan problémákra fognak választ adni, amiket most még el sem tudunk képzelni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat Arenim Technologies cégportré crypttalk titkosítás Olvasson tovább a kategóriában