Nemcsak az áfafizetéssel, hanem az alkalmazottai bejelentésével is meggyűlt a baja cégeinél a hetekben felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Hajdú Péternek. A tévés műsorvezető érdekeltségeit az elmúlt években összefogó Frizbi Műsorgyártó Kft. két ízben is felkerült az adóhatóság feketefoglalkoztatókat összesítő listájára, és mivel erről annyira nem könnyű lekerülni, jelenleg is szerepel rajta. Ezzel persze a vállalat nincs egyedül: a novemberi lista 5314 sorból állt, és elég sok többszörösen visszaeső cégről tud a NAV.
December elején a Magyar Hang számolt be róla, hogy megegyezéssel egyetlen tárgyalási nap alatt sikerült lezárni Hajdú Péter büntetőügyét. A tévés üzletembernek azért kellett bíróság elé állnia, mert a vád szerint cége fiktív számlákkal 280 millió forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek. Hajdú a Blikknek az ítélet után azt nyilatkozta, hogy beismerte az ellene felhozott vádakat, és az utolsó fillérig mindent visszafizetett a költségvetésnek.
A bíróság végül másfél év börtön- és 5 millió forint pénzbüntetésre ítélte, de előbbit négy évre felfüggesztette.
A korábbi beszámolók szerint a fiktív számlák miatti vizsgálatot a műsorvezető üzleti érdekeltségeit akkor összefogó Frizbi Entertainment Kft.-nél indította az adóhatóság még 2016 tavaszán. Ettől a cégtől azonban már abban az évben megvált Hajdú, a vállalat pedig az idén ősszel felszámolás alá is került. A vállalkozó 2017 elején a Borsnak azt nyilatkozta, hogy
ezt követően magyarországi munkáimat a jövőben a Frizbi Műsorgyártó Kft.-vel folytatom.
Az új cég már abban az évben több mint félmilliárdos árbevételt hozott össze, egy esztendővel később pedig már 870 millió volt a forgalom. Közben azonban ez a vállalat is a NAV látkörébe került, még ha nem is ugyanazért, mint az előző.
A Frizbi Műsorgyártó Kft.-nél először 2018 májusában állapítottak meg jogsértést, ami miatt felkerült az adóhatóság „bejelentés nélkül alkalmazottat foglalkoztatók” listájára. Mivel ezen alapesetben a kihágást követően két évig szerepel egy cég, mostanra le kellett volna kerülnie a vállalatnak, de nem ez történt. Időközben ugyanis 2019 júniusában újabb feketefoglalkoztatáson kapta a NAV a társaságot, így egy ideig kétszer is szerepelt a listán, amelyről, ha minden jól megy, majd csak jövő nyáron törölhetik.
Ahogy az adóhatóságnál lapunknak elmondták: erre a havonta frissített listára azok a cégek kerülnek fel, amelyeknél jogerősen kimondták, hogy nem jelentették be foglalkoztatottjukat. Azaz Hajdú Péter cége vagy nem kért jogorvoslatot, vagy kimerítette az összes jogi lehetőséget, és így is rajta maradt a listán*A NAV lapunknak küldött tájékoztatása szerint akkor teszi közzé az információkat, amikor bizonyossá válik, hogy az adózó rendes jogorvoslati lehetőséggel már nem élhet. Ez akkor fordulhat elő, ha az adózó már kimerítette a jogorvoslati lehetőségeket, vagy ha a törvényi határidőben nem nyújtott be jogorvoslati kérelmet. A foglalkoztató ugyanakkor az adóhatósági határozat véglegessé válásától számított egy éven belül még kérhet rendkívüli jogorvoslatot, úgynevezett felügyeleti intézkedést. Ha ezek változást hoznak, akkor a NAV haladéktalanul törli az érintett céget a listáról, a Frizbi Műsorgyártónál azonban erre nem került sor..
A dokumentumban egyébként jelenleg közel ötezer cég szerepel, és elég szép számmal vannak a Frizbi Műsorgyártónál durvább visszaesők is. Nem egy olyan vállalatot találtunk, amelyet két éven belül ötször-hatszor, sőt akár nyolcszor is feketefoglalkoztatáson kaptak. Ezekkel ráadásul sok esetben valószínűleg nem is nagyon tud mit kezdeni a NAV, mert legtöbbször székhelyszolgáltatóhoz vannak bejelentve. Ez pedig sosem jó ómen, ha vizsgálódni kellene utánuk, mert elég gyakran ellehetetleníti az elérésüket.
Bár a NAV listáján sok ágazatból vannak cégek, akad néhány olyan terület, ahol kifejezetten gyakoriak a foglalkoztatási kihágások. A legutóbb közzétett dokumentumban például nagyjából kétszáz társaság nevében szerepel az építő szó, és ez messze nem az összes érintett építőipari cég. Emellett szép számmal találtunk szállítmányozó és kereskedővállalatokat is.
A legtöbb feketefoglalkoztató azonban szinte biztosan a vendéglátóiparban van.
Maga a vendéglátó szó nagyjából 120-130 vállalatnévben tűnik fel, de további több száz olyan cég van, amely neve alapján egyértelműen ezen a területen ténykedik. Akadnak köztük ismertebb vállalatok is. Szerepel például a listán a Starbucksokat üzemeltető AmRest Kávézó Kft., a Leroy Co. Kft., a Szamos csoporthoz tartozó Vanília Kft., Vajna Tímea időközben bedőlt fánkozója, a Mr. Funk és a szintén egy kormányközeli vállalkozó érdekeltségébe tartozó Fröccsterasz is.
Éppen ezért nem elképzelhetetlen, hogy Hajdú Péter is az étterme miatt került fel a listára. A Frizbi Műsorgyártó Kft. ugyanis a műsorvezető tényleg minden üzleti érdekeltséget átvette. Bár a vállalat beszámolói szerint „tevékenysége során különféle televíziós produkciók gyártását végzi szerződés alapján”, Hajdú Like Bistro nevű vendéglátó egysége mögött is ez a cég áll. Méghozzá legkésőbb 2018 augusztusától, ekkori keltezésű ugyanis az étterem honlapján szereplő ászf*általános szerződési feltételek, amiben szerződő partnerként a Frizbi Műsorgyártó jelenik meg.
Ráadásul Hajdú Péter éttermében az alkalmazottak bejelentésével kapcsolatos problémák nem is lennének előzmény nélküliek. A Blikk korábbi beszámolója szerint hasonló már 2011-ben is történt, és a műsorvezető éttermet fenntartó cége*Amely akkor még a Frizbi Entertainment volt. akkor is felkerült a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatók listájára.
A tévés vállalkozó kilenc éve egy banális hibával magyarázta a dolgot. Szerinte akkor a könyvelő hibázott, mivel csak hétfőn jelentett be egy olyan felszolgálót, akinek már péntek óta élt a munkaszerződése. A Frizbi Műsorgyártó Kft.-t – amiből néhány hete tulajdonosként már kiszállt Hajdú, de ügyvezetőként még mindig ő képviseli – most is megkérdeztük, miért szerepel a neve a listán, de megkeresésünkre nem reagáltak. Így azt sem tudtuk meg tőlük, hogy a jogsértéseknek milyen következményei voltak.
Márpedig egész biztosan voltak, a NAV ugyanis elég szigorúan szankcionálja a feketefogalalkoztatást.
Az adóhatóságnál a G7 kérdésére elmondták, hogy a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt mulasztási bírságot szabnak ki. Ennek összege nem fix, csak az alsó és felső határát szabályozza a törvény annyiszor 300 ezer, illetve egymillió forintban, ahány alkalmazottat nem jelentett be a foglalkoztató. Ám visszaesők esetén ez még tovább nőhet személyenként másfél millióra*Egészen pontosan, ha a foglalkoztató a mulasztás elkövetésekor vagy feltárásakor kockázatos adózónak minősült, akkor a bírság felső határa alkalmazottanként nem egy-, hanem másfél millió forint. A korábbi feketefoglalkoztatás olyan kihágás, ami miatt a vállalat ilyen kockázatos besorolást kap. Ennek egyébként a magasabb mulasztási bírság mellett más hátrányai is vannak: ellenőrzési határidő, adóbírság és késedelmi pótlék, hosszabb kiutalási határidő..
A be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása emellett az egyike azoknak a súlyos jogsértéseknek, amelyeket a törvény a mulasztási bírság mellett az üzlet*A tevékenység célját szolgáló helyiség. bezárásával is szankcionálhat. Első alkalommal a NAV még mérlegelheti, hogy ez indokolt-e, ha azonban a foglalkoztató a következő három évben ismét elköveti a jogsértést – ahogy ez történt a Frizbi Műsorgyártónál – már nem lehet eltekinteni a bezárástól. Az első bezárás időtartama 12 nyitvatartási nap, a másodiké 30, a továbbiaké pedig 60*Az adóhatóságnál azt mondták, hogy a szankciók mértékének meghatározásakor a NAV a foglalkoztató adózási gyakorlatát, általános jogkövetési hajlandóságát, a mulasztás súlyát, gyakoriságát, időtartamát mérlegeli..
Vállalat
Fontos