Orbán Viktor a szokásos pénteki rádióinterjújában többek között azt mondta, szombat délelőtt szeretne bejelentést tenni újabb gazdaságvédelmi lépések január 1-jétől való bevezetéséről. Cikkünk megjelenésekor ennél többet nem tudni, de a lépések akár a vállalati törlesztési moratórium régóta várt részletszabályait is érinthetik.
Míg a lakossági ügyfelek esetében ismertek a hosszabbításban való részvétel pontos feltételei, a vállalatoknál annyit tudni biztosan egyelőre, hogy jövőre csak a pénzügyi nehézségekkel küzdők számára lesz opció a moratórium. A jegybank becslése szerint nagyjából 15-20 ezer vállalkozás vehet majd részt a moratóriumban januártól, ez a teljes vállalati hitelállomány 14-16 százalékát jelenti. Jelenleg mintegy 60 ezer cég vesz részt a moratóriumban, a hitelállomány 44 százalékával.
Az utóbbi hetekben már a bankok is egyre jobban hiányolták a részletszabályok időbeni megjelenését – hiszen az idő vészesen kezdett már fogyni. A moratórium kiterjesztése ugyanis vélhetően egyedi elbírálású vállalati hitelszerződések tömegét jelenti, és a részletszabályok hiánya nagyban megnehezítette a tervezést, a kockázatok felmérését mind a banki, mind a vállalati oldalon. A hitelezés ugyan kezd magára találni, de a meglévő hitelekre jelentős céltartalékokat képeztek a bankok, ami nagy lyukat vágott az idei profitjukba.
A jegybank prudenciális jelentése szerint a bankok erősek maradtak a járvány ellenére, a magyar bankszektor a szeptember végéig tartó 9 hónapban 305 milliárd forint*adózás utáni, konszolidált, azaz például az OTP Bank külföldi leánybankjainak eredményét is tartalmazó nyereséget ért el, ami nagyjából fele az egy évvel korábbi, azonos időszakra számított profitnak.
A jelentős csökkenés fő oka nem a piac szűkülése és a csökkenő bevételek – mert a kamat-és díjbevételek még nőttek is – hanem a jövőbeli kockázatokra, esetleg bedőlő hitelekre való felkészülés, azaz a banki értékvesztés és a céltartalék képzés, amit levonnak a profitból. Ez összesen 294 milliárd forintot tett ki az első kilenc hónapban, ami tízszerese a tavalyinak.
Eddig a nem teljesítő hitelek teljes hitelállományon belüli arányát tekintették a hitelportfólió kockázatosságát jelző fő indikátornak, ez az idén is csökkent, a teljes vállalati és lakossági hitelállománynál 3,8 százalékra. Csak a vállalati hiteleknél ennél valamennyivel magasabb, 4,6 százalék az arány, ami még mindig mérsékelt szint. Az idén ez azonban nem a valós képet mutatja, mert a moratórium alá tartozó ügyfeleknek nem kell törleszteniük, így nem esnek késedelembe, nem jelennek meg a nem teljesítő hitelek között. Ezért a bankok elkezdték az eddig problémamentes kategóriának számító, teljesítő hitelállományra is az értékvesztést- és céltartalékolást.
Az MNB a novemberi pénzügyi stabilitási jelentésében a vállalati hitelek 15-20, a háztartási hitelek 5-10 százalékát tartja sérülékenynek*Hangsúlyozták ugyanakkor a jelentésben, hogy ez nem felel meg a nem teljesítő hitelaránynak..
Az alapfolyamatok kedvezők, a jegybanki – főleg az NHP Hajrá a vállalkozásoknak – és állami programok – babaváró hitel a lakosságnál – fenntartják a hitelezési kedvet, amely a harmadik negyedévben újra növekedésnek indult. A jegybank arra számít, hogy éves szinten a vállalati hitelállomány 2021-ben 4 százalék felett nőhet, és két éven belül visszatérhet a hitelállomány kétszámjegyű bővülése.
Az MNB szerint ugyanakkor a gazdasági kilábalás elhúzódása miatt fennáll a kockázata annak, hogy az átmeneti likviditási probléma egyeseknél tartós fizetésképtelenséggé alakul, illetve a moratóriummal nem érintett ügyfelek is törlesztési nehézséggel szembesülhetnek, ami középtávon a banki hitelportfólió minőségének romlásához vezethet.
A bankok a kérdéseinkre adott válaszaikban hangsúlyozták, hogy
Általánosságban az látszik, hogy a bankok folyamatosan követik és kézben tartják a hitelportfóliójukat, így nem várható a 2008-as válsághoz hasonló tömeges bedőlés. Várhatóan növekedni fog a nem teljesítő hitelállomány, de ennek mértéke kezelhető marad.
Az OTP-nél a moratórium miatt jelenleg a vállalati hitelállomány 40 százalékát nem törlesztik – de tájékoztatásuk szerint nem feltétlenül azok, akiknek visszaesett az árbevételük a járványhelyzetben. Sok más oka is lehet, hogy éltek a cégek a lehetőséggel. A hitelintézet tapasztalatai szerint a legtöbb érintett társaság még tudna fizetni, és a járvány második hulláma miatt sem várható tömeges bedőlés. A bank szerint a hitellel rendelkező vállalati ügyfeleiknek körülbelül a tíz százaléka kerülhetett nehéz helyzetbe.
Az új hiteltörlesztési moratóriumra nem jogosult ügyfeleket is védi a törvény*a 2020. évi CVII. törvény hitelfelmondási tilalomra vonatkozó rendelkezései szerint, 2021. június 30-ig a bank akkor sem szüntetheti meg a hitelszerződést, ha az ügyfél nem fizet – hívta fel a Sberbank a figyelmet.
Megkérdeztük a bankokat, hogyan készülnek egy speciálisabb vállalati kör,
szerződéseinek kezelésére. Különösen akkor, ha a lejáratkor egyösszegű a tőketörlesztés, azaz gyorsan sokat kell visszafizetniük a banknak.
Tisztán látni tehát majd csak januártól, de leginkább a járvány második hullámának végétől fognak a bankok, ekkor fog kiderülni, hogy kit mennyire ütött meg a koronavírus, ki tud törleszteni, és ki nem, illetve melyik cégen lehet még segíteni.
Pénz
Fontos