Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2020. december 16. 06:35 Vállalat

59 évesen lett vállalkozó, idén megépítette a magyar Góliátot

Szokatlan, ha valaki közel 60 évesen kezdi el vállalkozó karrierjét, Ujhelyi Csaba azonban pontosan ezt tette. Ennél már csak az lett volna különösebb, ha addigi szakmai pályafutásával is szakított volna, de nem ez a helyzet, sőt. Amikor megkérdeztem tőle, hogy már az óvodában is a daru volt-e a jele, a kérdésen meg sem lepődve azt válaszolta, hogy az ugyan nem, viszont az anyai nagybátyja ezen a területen dolgozott.

Nem is töprengett túl sokat a hogyan továbbon azt követően, hogy a Miskolci Egyetemen gépészmérnökként, anyagmozgatási szakirányon végzett. Már csak azért sem, mert már a diploma átvétele előtt ösztöndíjas szerződése volt az Intranszmas Magyar-Bolgár Társasággal, így az oklevél átvételét követően ott helyezkedett el. Ez egy államközi szerződéssel létrehozott vállalat volt, amely főleg a szocialista országokban dolgozott daruzási és egyéb anyagmozgatási területen. Fiatal mérnökként Ujhelyi Csaba sok olyan szállítórendszert tervezett, amely a Szovjetunióba került, de volt olyan is, amely a keletnémet IFA-gyárban állt munkába. Amikor a magyar állam egy komplett hűtőgépgyárat épített fel Kínában, akkor az anyagmozgatási részek megvalósításában szintén részt vett, két etapban összesen majdnem egy évet dolgozott az ázsiai országban. De volt példa vasfüggönyön túli munkára is: az Intranszmas autókarosszéria-szállító pályákat adott el a Volkswagen központi, wolfsburgi gyárába, és Ujhelyi Csaba közel fél éven át ennek helyszíni szerelésében vett részt.

A gazdasági nyitás azonban akkor érte el igazán, amikor egy finn kormányfői látogatás nyomán 1990-ben vegyesvállalatot hozott létre az Intranszmas és a KONE, és ő is ennek*ITM-KONE daru Kft. az alkalmazottja lett. Három év múlva a finn társaság kivásárolta a magyar partnert, így egyedüli tulajdonossá vált, majd 1995-ben felvette azt a Konecranes nevet, amelyet ma is használ szerte a világon.

Ujhelyi Csaba kezdetben gépész főtervezőként, majd termelésvezetőként dolgozott, amikor még ők maguk gyártották a darukat. Aztán a cég megszüntette ezt a tevékenységi körét Magyarországon, utána már alvállalkozók gyártották számára az acélszerkezetet. Így 1994-től kezdve az országos szervizhálózat kiépítése volt az ő feladata, ami akkor újdonságnak számított idehaza, mert „korábban nem volt gyakorlat, hogy a korszerű berendezésekhez szerviz is jár”. A daruk eladásában és szervizelésében szép lassan piacvezető lett a Konecranes Kft., amelyet Ujhelyi Csaba 2006-tól cégvezetőként, majd 2010-től ügyvezetőként irányított.

Aztán 2016 közepén egyszer csak közös megegyezéssel távozott. Erről nem szeretett volna részletesen beszélni, de szakmai nézetkülönbségek és személyi ellentétek is szerepet játszottak ebben. Az elválásra érdekes kettősséggel tekint vissza, mint mondja, más körülmények között szívesen maradt volna, másrészt viszont ma már úgy véli, hogy előbb is önállósíthatta volna magát. Amikor azt kérdeztem tőle, hogy korábban meg sem fordult-e a fejében, hogy saját cége legyen, azt mondta:

Nagyon vak voltam, világéletemben alkalmazottként dolgoztam, a Konecranes volt a második munkahelyem. Ehhez voltam szokva, így nem fordult meg a fejemben ez. Most utólag már azt látom, hogy hamarabb meg kellett volna lépnem, jobban jártam volna.

Elmehetett volna persze egy másik multihoz, tárgyalt is erről, de végül az önállósodás mellett döntött, létrehozva az Unicranes & Logistics Kft.-t.*Technikailag úgy történt a dolog, hogy egy alvó céget vett meg és alakított át. A könyvelést leszámítva mindent egyedül csinált eleinte, amikor le kellett fektetni az alapokat.

Ujhelyi Csaba

„Az én fő termékem a daru. Ezeket először meg kell tervezni, aztán a motorokat, hajtásokat, vezérléseket megvesszük külföldről, mert Magyarországon nincs darukomponens-gyártó. Ezekhez Magyarországon hozzágyártatjuk az acélszerkezetet, darupályákat. Végül összerakjuk a darut, és átadjuk a megrendelőnek” – vázolja tömören a folyamatot.

Egy régi ismeretségnek köszönhetően tervező alvállalkozót könnyen talált, a megfelelő és magyar partnerrel még nem rendelkező komponensgyártó felkutatása viszont legalább fél évet vett igénybe, végül egy francia cég lett a befutó. Az acélszerkezet-gyártó alvállalkozót szintén keresgélni kellett, míg a helyszíni szerelésre könnyű volt partnert találni.

A saját vállalkozás beindítását jelentős részben az tette lehetővé, hogy ezeket a tevékenységeket mind külső partnerek végzik – ezeknek a munkáknak az összehangolása nem igényelt jelentős kezdőtőkét. Emellett Ujhelyi Csabát eleinte olyan régi partnerek keresték meg megbízóként, akikkel úgy tudta ütemezni a fizetést, hogy ne kelljen külső finanszírozást igénybe vennie. Hitelt nem is vett fel az indulás óta.

De persze nem szeretett volna örökké mindent saját maga csinálni; a fentieken túl először a saját szervizhátteret akarta megteremteni, így elsőként egy technikust vett fel maga mellé. „Átalánydíjas szerződés keretében elvégezzük a törvényileg előírt vizsgálatokat, a gyártó által előírt és egyéb karbantartásokat, biztosítjuk az alkatrészeket” – sorolja Ujhelyi Csaba. Ezt azért is tartja fontos tevékenységnek, mert ez sokkal kevésbé hullámzó, mint a daruk eladása. A 2008-as válság idején a Konecranes-nél az új berendezések eladása 60 százalékkal visszaesett, a szervizes megbízások viszont alig csökkentek. Saját cégénél így idővel az országos szervizhálózat létrehozása a cél, de ehhez megfelelő mennyiségű munka kell. Egyébként is a fokozatos építkezés híve, „először legyen bevétel, aztán bővítem a létszámot, eszközöket”.

Ez a fokozatosságra törekvés látszik a cég pénzügyi mutatóin is, főleg, ha figyelembe vesszük azt a nagyjából 350 milliós forintot is, amely az ügyvezető szerint idén a forgalom lesz. Az eredmény tavalyi visszaesésében is saját hozzáállását látja igazolódni. „Bővült a létszám, eszközöket, autókat, szerszámokat kellett vásárolni. Nagyon oda kell figyelni az egyensúlyra” – mondja. Az idei eredmény megbecsülésére nem vállalkozott, de még idén is sokat kellett befektetni a működés alapfeltételeinek megteremtésébe. Korábban a tulajdonos csömöri családi házában működött a cég, de idén lett külön iroda, szintén Csömörön, amelynek felújítására és informatikai felszerelésére is költeni kellett.

Ahogy az adatokból látszik, fokozatosan a létszám is bővül. Az ügyvezető a technikus után egy szervizmérnököt vett fel, aki az ajánlatkészítésbe is be tud segíteni. Idén csatlakozott hozzájuk egy logisztikai vezető, aki ennél a munkakörnél szintén több mindennel foglalkozik, szervezési dolgokban is segíti az ügyvezető-tulajdonost. A legújabb kolléga pedig egy üzletfejlesztési vezető, akinek az a feladata, hogy a cég eladásait felfuttassa.

A cég honlapját böngészve feltűnő, hogy egy hatfős vállalkozáshoz (szerviztechnikusként már ketten dolgoznak) képest milyen sokfajta berendezést kínálnak, a daruk szinte összes létező formája mellett még targoncákat és raktári rendszereket is. Ezeknél nem ők számítanak a fő forgalmazónak, azért vették fel őket a palettára, hogy ha egy új ipari vagy logisztikai csarnokba darut rendelnek tőle, akkor fel tudják kínálni egy csomagban az összes szükséges raktári berendezést.

Az ilyen komplex rendszerek megtervezésénél támaszkodhatnak kutatóintézetek, egyetemek partnerségére, amelyek közül számukra a Miskolci Egyetem a legfontosabb, ahol Ujhelyi Csaba címzetes egyetemi docens, és szakterületéről elő is szokott adni az intézmény hallgatóinak. Ha kész vannak a technológia tervei, akkor cége le tudja szállítani a megvalósításhoz szükséges berendezéseket.

Ez azért is fontos, mert az évente Magyarországon eladott nagyjából 300 daru többsége csarnokokon belülre kerül. Ennek a mennyiségnek nagyjából a felével a Konecranes az ágazat piacvezetője, az Unicranes-nek egyelőre nagyjából 20-al kell beérnie. A mennyiség azonban nem minden. Míg a finn multi a standard termékekben erős, Ujhelyi Csaba cége az egyedi tervezésű darukban. Ennek legékesebb példája az a Góliát bakdaru, amelyet idén adtak át a Market-csoport betonelemgyártó tagja, a Prebeton Zrt. számára. A Góliát jelző a szakmai nyelvben is a rendkívüli méretre utal: a darupálya hossza 120 méter, a fesztávja 40 méter, a teherbírása pedig 16+16 tonna. Ujhelyi Csaba szerint

a rendszerváltás óta ilyen fesztávolságú bakdarut nem helyeztek üzembe az országban.

Ujhelyi Csaba és a Góliát bakdaru fele

A megrendelések nagy része ennél természetesen átlagosabb darukra szól, de a többségük egyedi tervezést és kivitelezést igényel, az egyszerű viszonteladói forgalom aránya egyelőre nem túl nagy, és az ügyvezető szerint ez egy darabig így is marad. „Még idő, hogy engem is mindenki megkeressen, aki darut akar venni” – teszi hozzá.

Ha már a jövőnél tartunk, számos ágazattal szemben Ujhelyi Csaba számára tervezhetőnek tűnik 2021. Részben a pályázatoknak köszönhetően sok cég vág bele olyan ipari vagy logisztikai fejlesztésbe, amelyhez daru is kell, így az új berendezések terén egyelőre nem érzékel visszaesést. Ráadásul acélszerkezet-gyártó alvállalkozót jelenleg könnyebb találni, mint egy-két éve, amikor az összes ilyen cég kapacitása le volt kötve. Ez különösen rosszul jött, amikor meg kellett szakítani a kapcsolatot az addigi partnerrel: a dunaújvárosi cég egyrészt dolgozott az Unicranes számára, másrészt vásárolt tőle darukomponenseket, csakhogy az utolsó szállítmány ellenértékét nem fizette ki.

Ami a hosszabb távú terveket illeti, Ujhelyi Csaba szeretne szállítani a szomszédos országokba is. Már a saját cég megalapítása előtt foglalkoztatta a gondolat, hogy be lehetne törni a konténerrakodói terminálok, kikötői berendezések piacára, különösen a környező országokban. A Góliát bakdaru ehhez jó referencia, mert más célt szolgál ugyan, de hasonló méretű, mint egy kikötői berendezés.

A létszámot a jövőben is az üzlet fejlődése által megengedett ütemben szeretné növelni. „Három-öt év alatt terveztem teljesen felépíteni a céget, hogy már egy tényleges szervezet legyen, amely ha nem is működik önmagától, de nem nekem kell mindent csinálni. Az operatív munkából szeretnék fokozatosan kivonulni, delegálni a feladatokat, és olyan dolgokkal foglalkozni, mint a kapcsolatépítés és a piackeresés” – mondja az ügyvezető.

Azt sem rejti véka alá, hogy azért vágott bele a saját vállalkozásba, mert szeretné, ha családi jelleget öltene, idővel fia, fiai is betársulnának mellé, és ők vinnék tovább a céget. Az idősebbet már igyekszik bevonni, megismertetni vele a termékeket, tevékenységi köröket. „Hajlandóság van benne, aztán majd elválik, tetszik-e neki hosszú távon. Ha esetleg nem, akkor majd el kell dönteni, hogy megbízok egy alkalmazott vezetőt, vagy eladom a céget. De nem erre törekszem” – teszi hozzá. Egyelőre egy dolog biztos, nyugdíjba nem akar menni 65 éves korában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHatvanhoz közel épített milliárdos üzletet a mákra egy magyar vállalkozóSotkó Gyula korábban a koronavírus elleni hatóanyaggal a hírekbe került Alkaloidánál dolgozott, majd egy drámai bejelentés után három év alatt felépítette az ország legnagyobb mákfeldolgozóját.

Vállalat acél cégportré darugyártás ujhelyi csaba unicranes Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Torontáli Zoltán
2021. október 25. 10:00 Támogatói tartalom, Vállalat

Tévedés, hogy fel kell bontani a magyar városok utcáit a kábelfektetéshez

Az 5G technológia fejlesztése kapcsán városainkban ismét előjöhetnek az útbontások, az ebből eredő kellemetlenségek, dugók, zajhatások, pedig létezik egy zöldebb és biztonságosabb módszer.

Jandó Zoltán Váczi István
2021. október 25. 06:07 Közélet, Vállalat

Még 17. havi nyugdíjat is fizethetne a kormány, ha nem venne repteret

Nem látszik, miért lesz jobb az országnak, ha kiad a reptérért annyi pénzt, amennyiből három évig duplázni lehetne a tanárok fizetését. A megtérülésnél a több évtizedes távlat a kedvező forgatókönyv.

Torontáli Zoltán
2021. október 21. 06:09 Vállalat

Megnéztünk egy magyar körforgásos gazdaságot – állami támogatás nélkül aligha fejlődhetnek hasonlók

Az ország egyik legfejlettebb és legkomplexebb agrárgazdasága kiváló példát ad arra, hogy mennyire nehéz körkörösen építkezni.

Fontos

Hajdu Miklós Váczi István
2021. október 25. 17:37 Adat, Közélet

Hiába hajtogatják, a kormányváltás hiányának nincs köze a gazdasági sikerekhez

Visszatérő kormányzati állítás, hogy a „politikai stabilitás” segíti az ország gazdasági felzárkózását, a környező országok adatai azonban ezt nem igazolják.

Avatar
2021. október 24. 15:55 Élet

A koronavíruson átesett focisták teljesítménye bizonyítottan hosszabb távon is romlik

A kimutatott koronavírus-fertőzés még fél év után is hatással van a focisták teljesítményére.

Torontáli Zoltán
2021. október 24. 07:04 Adat

Mítosz vagy valóság, hogy Ausztriában olcsóbb az Aldi és a Lidl?

Sorozatunk újabb részében a nagy bevásárlással most azt a városi legendát teszteljük, miszerint Hegyeshalom után olcsóbb ugyanaz az élelmiszer.