Tavaly is kétharmadával tudta növelni árbevételét a távvezeték-építésekre és kapcsolódó munkákra szakosodott Forest-Vill Kft. A kitűnő időzítéssel alapított, alig ötéves cég történetét nyáron mutattuk be részletesen, és bár a 2019-es adatok akkor még nem voltak ismertek, így is sejteni lehetett, hogy – jórészt állami megrendeléseinek köszönhetően – tavaly tovább gyarapodott a társaság. A vállalat a 2019-es zárás óta gazdát cserélt, de a korábbi tulajdonosok még a váltás előtt kivették a nyereséget a cégből.
A Forest-Vill 2019-ben elért 5,8 milliárdos árbevétele nem is feltétlenül az egy évvel korábbi teljesítményéhez viszonyítva komoly előrelépés, hanem ahhoz képest, hogy három éve alig 85 millió forintos forgalma volt a cégnek. Ezúttal azonban az adózott eredmény is több mint ötszörösére rúgott ez utóbbi összegnek, a vállalatnak pedig a további növekedési kilátásai sem rosszak.
A dinamikus bővülés elsősorban annak köszönhető, hogy a még mindig kifejezetten fiatal vállalkozás folyamatosan kapja az állami megbízásokat. Ilyenekből már 2018-ban sem szenvedett hiányt, de 2019 májusa és decembere között három olyan állami keretmegállapodásba került be, amelyek összértéke meghaladta a 80 milliárd forintot. Az előző évi 5,8 milliárd forint pedig úgy jött össze, hogy ez utóbbiakból túl sokat tavaly még nem is tudott pénzre váltani. A keretszerződések ugyanis még nem jelentenek automatikusan állami munkákat, a konkrét feladatokra egy következő körben választják ki a kivitelezőt a keretszerződésbe bevont néhány vállalat közül. Az első ilyen konkrét megbízásokat pedig tavaly decemberben kapta a Forest-Vill. Az idén azonban ezeket már szép számmal követték további megrendelések.
A cég alapításának időzítése – ahogy a nyári cikkünkben erről részletesen írtunk – pont ezért volt kitűnő:
a vállalatot nem sokkal azelőtt hozták létre, hogy elkezdtek volna felpörögni a nagy állami vezetéképítő projektek.
Az ilyen megbízások hasznából pedig – hiába volt a Forest-Villnek két tulajdonosa – csak egy ember, a céget többségében kezében tartó, egykori OTP-vezérhelyettes, de most már a Mészáros-csoportnak dolgozó Barna Zsolt részesült. A társaság alapszabályában ugyanis azt rögzítették, hogy a két fő üzletág közül a nagyobb hasznot hajtó távvezeték-építési kizárólag a bankár érdekeltségébe tartozik.
Ennek az eredménye pedig a vállalat 2019-es osztalékfizetésén is meglátszott. A cég az áprilisi közgyűlés határozata értelmében 450 millió forintot fizetett ki tulajdonosainak. Ebből 413 millió jutott Barna Zsoltra, sokkal több, mintha a tulajdoni viszonyok arányában osztoztak volna a tagok, hiszen a vállalkozó-bankár a cég kétharmadát tartotta kézben.
A kifizetés után szűk két héttel aztán a Forest-Vill gazdát cserélt: Barna Zsolt és üzlettársa, Adorján István eladta a vállalatot, amely így közvetve egy svájci társaságé lett. Több jel is utal azonban arra, hogy a társaság nagyon távol azért most sem került a bankártól. Ahogy korábban ezt megírtuk, Barna Zsolt már tavaly alapított egy vállalatot Forest-Vill Plus Zrt. néven, amelynek papíron ugyanúgy elektromos, híradás-technikai célú közmű építése a főtevékenysége, mint testvércégének, ez pedig még most is az övé. Emellett júliusban egy újabb céget is bejegyeztetett Ganz Transzformátor Motor- és Generátorgyártó Kft. néven. A két új vállalat pedig ugyanabban az ügyvédi irodává alakított belvárosi társasházi lakásban székel, ahol a Forest-Vill új svájci tulajdonosának magyar leánya is. Ráadásul az új vállalatok vezetői is a Forest-Vill menedzsmentjéből kerültek ki*A Ganz Transzformátor Motor- és Generátorgyártó Kft.-t Adorján István vezeti, a Forest-Vill Plust pedig a Forest-Vill másik két ügyvezetője..
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
