Lelépi a Ryanair és a Wizz Air a zsugorodó riválisokat a járvány alatt
Miközben a masszív állami segítségre szorult nagy európai hálózatos légitársaságok leginkább azzal vannak elfoglalva, hogy mennyi repülőgépet nyugdíjazzanak, és hogyan tolják el későbbre a megrendelt új gépet átvételét, a vezető fapadosok igyekeznek kihasználni a mostani válsághelyzetet a pozícióik megerősítésére.
Ez a Wizz Air esetében a leglátványosabb, hiszen a magyar alapítású társaság a korábbi ütemezés szerint veszi át az új gépeket az Airbustól, és több országban is új bázisokat nyit. Ha minden a terveik szerint alakul, akkor ezek közül a londoni Gatwick lesz a legjelentősebb, ahol az első bázisrepülőgépet egyetlen év alatt 19 további követheti. Igaz, ennek az a feltétele, hogy az Európai Bizottság ismét életbe léptesse a leszállási jogok használatára vonatkozó, a járvány idejére felfüggesztett szabályokat – ha ugyanis a riválisok továbbra is megtarthatják ezeket használat nélkül, akkor nem lesz elég a Wizz Air számára.
A Ryanair kevésbé határozott, de azért meglebegtette, hogy ha ismét repülhet a Boeing többszörösen katasztrófa sújtotta 737 Max típusa, akkor a korábbiakon felül további példányokat is rendelne belőle.
Mindez átrendezheti a nagy európai légitársaságok erőviszonyait, ahogyan az a Bloomberg céges bejelentések és elemzői becslések által összeállított adatsorán is látszik.
A fapadosok előretörését nemcsak a jelenlegi, sokkal erősebb pénzügyi helyzetük teszi lehetővé, hanem az is, hogy az általuk nyújtott, átszállás nélküli szolgáltatásra az iparági várakozások szerint gyorsabban visszaáll a kereslet. A gyakran átszállásokkal kombinált hosszú távú utakra – amelyek a hálózati légitársaságok fő bevételi forrásai – csak 2024-ben lesz ismét akkora igény, mint a járvány előtt, legalábbis ezt várja a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség. Közben pedig a zsugorodó vagy megszűnő légitársaságok által hagyott piaci űrt betölthetik a diszkont légitársaságok.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
