Lévai Balázs és két barátja, Szabó Domonkos és Schum Kristóf az egyetemi éveik alatt több különböző vállalkozással is kísérleteztek, amelyek közül tanulmányaik végére a külföldi továbbtanulásban segítő Engame-ben látták a legnagyobb lehetőséget. Ekkoriban – 2010-ben – a magyar diákok már érezhetően érdeklődtek a külföldi egyetemi képzések iránt, de sokakat elrettentettek a változatos és bonyolult felvételi folyamatok, és nem tudtak hová fordulni segítségért. Az Engame alapítói felismerték, sőt, egyikük meg is tapasztalta ezt a problémát, így miután lediplomáztak a Corvinus-on, 2010 nyarán elkezdték felépíteni a vállalkozást.
Eleinte még az ország, az egyetem és a szak megválasztásában, majd a felvételi lebonyolításában nyújtottak útmutatást az őket felkereső diákoknak. Az induláshoz különösebb tőkére nem volt szükség, a tanácsadást egy harminc négyzetméteres lakásban kezdték Lévaiék, az üzleti modell pedig a kezdetektől fogva önfinanszírozó volt, tehát hitelre vagy más támogatásra nem volt szükség. Igaz, az indulás után még egy jó darabig nem vettek fel fizetést a tagok, akik megtehették ezt, mert még a szüleiknél éltek, nem voltak nagyobb költségeik.
Sokan, hiába van jó ötletük, nem mernek vállalkozásba fogni, mert félnek feladni az egzisztenciájukat, miután elkezdtek dolgozni valahol. Nekünk megvolt az a szerencsénk, hogy rögtön az egyetem után kezdtünk, és nem kellett ezt a kockázatot vállalnunk.
– mondta a vállalkozóvá válás körülményeiről Lévai Balázs.
Eleinte a tanácsadásból származó bevételeket Lévaiék az irodafenntartáson felül főleg hirdetésekre fordították, majd apránként elkezdtek alkalmazottakat is felvenni, akiket jobban megfizettek, mint saját magukat. Bár a 2010-es évek elején még nem voltak túl fényesek a gazdasági kilátások az országban, több, az Engame szempontjából kedvező trend is kialakult ekkor. Például 2012 januárjában jelentette be a kormány a bölcsész-, jogi, társadalomtudományi és gazdasági képzések csökkentett keretszámait, amikor az Engame épp egy felsőoktatási rendezvényen standolt.
Elözönlöttek minket a diákok, hiszen ki volt írva, hogy külföldi továbbtanulás. Mondták, hogy egy hete még itthon akartak tanulni, de úgy látják, már nem lehet, viszont hallották, hogy például Skóciában ingyen kaphatnak színvonalas képzést.
Időközben a cég vezetése is átalakult. 2014-ben a már korábban is másik állása mellett besegítő Schum külföldre költözött, Szabó pedig kiszállt a cégből, amelyet azóta Lévai egyedül vezet.
2014-re világossá vált az is, hogy a cégnél jelentkező középiskolások jelentős része nem elég felkészült a külföldi továbbtanulásra. Ennek kiküszöbölésére az Engame-nél elkezdtek strukturált programokban gondolkodni. Ezeket a tanévhez, illetve az egyetemi felvételi határidőkhöz igazodva hirdetik meg, a jelentkezők felvételi után csatlakozhatnak. Eleinte még egy egyéves képzéssel próbálták a hozzájuk forduló végzősök készségeit fejleszteni, de ez sok esetben kevésnek bizonyult, így fokozatosan növelték az általuk nyújtott program hosszát és komplexitását. Mára már öt éves felkészítést nyújtanak, amit a nyolcadik osztálytól lehet elkezdeni, de később is be lehet csatlakozni.
A tanévekhez kötött működés kedvező üzleti szempontból, mivel kiszámíthatóvá teszi a cég pénzügyeit. A jelentkezők, majd a felvételizők és végül a beiratkozók számából jól becsülhető a következő tanévi bevétel, amihez igazítani lehet az iroda méretét – a cég már többször is költözni kényszerült a tanulók növekvő száma miatt – és a képzésben résztvevő mentorok számát is. A tervezhető bevételek az organikus fejlődéshez is hozzájárulnak, a külső finanszírozás szüksége az Engame-nél nem jön szóba.
Lévaiék a tanácsadás idejében leginkább külsős munkatársakra bízták a diákok mentorálását, vagyis ha jelentkezett hozzájuk egy diák, akkor a velük kapcsolatban álló szakértők – akik jelentős része eleinte az alapítók angolul jól beszélő, külföldi egyetemeket megjárt ismerősei voltak – közül megkeresték a hozzá leginkább illő mentort. Ez a modell azonban a program bővítésével változásra szorult, így az Engame csapatépítésbe kezdett, tanárokat, vagy legalábbis tanári vénával rendelkező kollégákat vettek fel. Bővíteni kellett az oktatást és a cég működését szervező alkalmazottak körét is. Mára 15 főt foglalkoztat a vállalkozás, de a mentorálást és a foglalkozások egy részének megtartását még mindig külsősökre bízzák, akiknek a köre szintén bővül.
Mi is keresünk külsősöket, de szerencsére sokan már maguktól találnak ránk. Máig emlékszem, 26 évesek voltunk, amikor jelentkezett hozzánk mentornak valaki, aki nálunk majd 15 évvel idősebb volt, és a Harvardon végzett. Érdekes érzés volt az interjúztató szerepében lenni!
Ha valaki tanult vagy dolgozott külföldön és hazatér, jó eséllyel hiányozni fog neki a nemzetközi gondolkodásmód és közeg, aminek pótlására Lévai szerint kiváló lehetőség az Akadémia munkájába történő bekapcsolódás. Sőt, mostanra már több, tanulmányait már befejező és ezután hazaköltöző diákjuk is visszatért a céghez mentorkodni vagy éppen egy nyári gyakorlatra.
A nagyjából 50 külsős munkájának megszervezése sok odafigyelést igényel, Lévaiék egyre inkább igyekeznek kevesebb mentorral, de szorosabban együttműködni. Minél több munkában vesz részt valaki külsősként, annál inkább átérzi a cég filozófiáját, és könnyebben tud segíteni a diákoknak. Persze előnye is van a sokszínűségnek és a külsősök cserélődésének, ami főleg a programok változatosságában mutatkozik meg.
A belső csapat elkötelezettségét a transzparens fizetési rendszer mellett a fejlődéssel kapcsolatos kiadások – például tanfolyamok vagy konferenciák díja – bizonyos fokig történő átvállalása, ehhez párosuló sabbatical rendszer valamint egy, kifejezetten a munkavállalók jóllétével foglalkozó vezető kinevezésével biztosítják. Nagy hangsúlyt fektetnek a cégnél a külsősökkel és a volt diákokkal való kapcsolattartásra is.
A cég mára a hozzájuk jelentkezők pályaorientációjával, készségfejlesztésével és angoltudásának mélyítésével foglalkozik, amit újabban nem is feltétlenül követ a külföldi felvételi. A közvetlen versenytársakat szóba hozva nem is nagyon volt kit megemlíteni, kisebb szervezetek, cégek, esetleg magánvállalkozások természetesen foglalkoznak a fentebbi lista egy-egy elemével, de az Engame-hez hasonlóan komplex szolgáltatást csak egyetlen cég, a Milestone nyújt Magyarországon. A két cég tevékenysége között is azonban jelentős különbségek mutatkoznak, Lévai szerint ők, az Engame-ben például sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a pályaválasztásra és a készségek fejlesztésére.
Az Engame üzleti helyzetét éppen ezért nem is könnyű kontextusba helyezni, még a vetélytársnak tűnő Milestone-hoz képest sem. Egyelőre kiélezett verseny helyett inkább a piac tanítása zajlik, aminek során persze nem ritka, hogy két cég végül egymás malmára hajtja a vizet, amikor felhívja a figyelmet az általuk nyújtott szolgáltatások létezésére.
Amit csinálunk, azt még be kell mutatni az embereknek. Volt olyan, hogy egy fél osztály nálunk kötött ki, miután a Milestone előadást tartott náluk, mert utánanéztek az interneten, és a mi programunkat szimpatikusabbnak találták. És nyilván ugyanez megtörténhet a másik irányba is.
Mindenesetre az Engame-ben az utóbbi két évben már tanévenként több, mint háromszáz tanuló vesz részt a foglalkozásokon a hétköznapokon az iskolát követően, illetve szombatonként. Nagy részüknek még mindig a világ top 200 egyetemének valamelyikére való bekerülés a célja, de egyre többen vannak, akik nem ebben gondolkodnak, hanem csak a közoktatás hiányosságait szeretnék pótolni például a pályaorientáció vagy magabiztos idegennyelv-használat területén.
Amikor már megvolt a többéves képzésünk, egy nyílt napon kérdezte egy anyuka, hogy ez olyanoknak is jó-e, akik nem szeretnének külföldre menni. A kollégámmal egymásra néztünk, és azt mondtuk, hogy hát, igen – ez akkor nekünk is egy felismerés volt.
Gyakran olyan diákok is beiratkoznak az Engame-hez, akik alapvetően nem szeretnek iskolába járni, azonban a cég által nyújtott programok felkeltik az érdeklődésüket.
Jelenleg a már említett öt évfolyamos felkészítő képzés fejlesztésére koncentrálnak az Engame-nél, de ezen kívül is kísérleteznek különböző szolgáltatásokkal. A középiskolás diákok segítésén túl a külföldi mesterszakokra pályázó egyetemisták támogatásával is próbálkoztak, illetve német nyelvű programok és vizsgafelkészítők indítását is megkísérelték már Lévaiék. A cég egyik legnagyobb problémája azonban mindig is a Budapest-központúság volt, ami miatt a fővárostól távol élő diákok számára jóval nehezebb volt szolgáltatásuk elérése.
Ennek megoldására már régóta foglalkoztatta őket az online oktatás lehetősége, amiért viszont a tanárok idáig nem rajongtak, de végül is koronavírus-járvány idén tavasszal mégis kikényszerített. Az iskolák bezárásakor az Engame is bezárt, majd egy hét alatt átállt az online oktatásra nagyobb zökkenők nélkül. Sőt, a nyílt napok internetes megszervezése is olyan sikeres volt, hogy a jövőben is online tartják ezeknek egy részét legalább, amire korábban egyáltalán nem is gondoltak a cégnél.
Visszatérve az oktatásra, Lévaiék egyelőre úgy készülnek, hogy lesz lehetőség az órák személyes megtartására, de ezzel párhuzamosan elindítják az internetes programjukat is. Persze van, ami nem pótolható a jelenléti oktatásból, de a fizikai távolságok áthidalása mellett a tapasztalatok szerint sokkal könnyebb kiegyenlíteni az erélyesebb és a visszahúzódóbb diákok részvételében mutatkozó különbségeket a Zoom-on keresztül, mint a hagyományos órákon. Ráadásul olyan mentorok és tanárok is bevonhatóvá válnak, akik amúgy külföldön élnek, ezáltal tovább színesíthető a program.
Változást hoz valószínűleg a Brexit is a cég életében. Míg idáig az Egyesült Királyság egyetemei voltak a legnépszerűbbek a külföldön továbbtanulni vágyó fiatalok körében, az unióból való kilépéssel olyan országok kerülhetnek előtérbe, mint Hollandia, ahol szintén sok a színvonalas angol nyelvű képzés kedvező finanszírozási lehetőségekkel. Mindez különösebb gondot már aligha okozhat az Engame-nek, de még a tanácsadás időszakában, amikor zömmel azzal keresték őket a diákok, hogy a brit egyetemekre történő jelentkezésükben segítsenek, Lévai szerint bőven lett volna félnivalójuk.
Nem csak a magyar közoktatást jellemzik azok a hiányosságok, amelyeket az Engame igyekszik a programjával pótolni. Bár évekkel ezelőtt már próbálkoztak egy prágai iroda nyitásával Lévaiék, de a határokon túli terjeszkedés lehetőségéhez némileg paradox módon szintén épp a koronavírusnak köszönhetően került közelebb a cég. Mivel az internetes program – a hagyományoshoz hasonlóan – minden eleme angol nyelven zajlik, lényegében nincs különösebb akadálya a külföldi résztvevők toborzásának.
A jövővel kapcsolatban Lévaiék inkább irányokban gondolkodnak kőbe vésett tervek helyett, továbbra is az organikus fejlődésben hisznek. A külföldi tanulók fogadása mellett még rövidebb nyári programok szervezésével bővítenék a kínálatukat, amibe idén kezdtek volna bele, ezek egy részét azonban a járvány miatt halasztaniuk kellett. Attól mindenesetre nem félnek, hogy a külföldi programok iránti érdeklődés csökkenne, és a vírus nyomán kialakuló gazdasági válság sem rengeti meg a célcsoportjukat a várakozásaik szerint. Akiket mégis, őket igyekeznek ösztöndíjakkal támogatni, amelyeket már az eddigi évek során is a diákok egyharmada igénybe tudott venni.
Vállalat
Fontos