Hidrogénnel táplált üzemanyagcellás verziót is gyártani fog a BMW 2022-től az X5-ös SUV modelljéből – írja a Bloomberg. A hír azért meglepetés, mert eddig úgy tűnt, hogy a német hidrogénes fejlesztéseket a koronavírus-járvány miatti visszaesés megakasztja.
A BMW nem fejleszt saját üzemanyagcellát, hanem a technológiával régóta foglalkozó, és pár modellel egyébként piacon is lévő Toyotától veszi meg a kulcsfontosságú alkotóelemet. Az üzemanyagcella az az egység, amelybe a folyamatosan betáplált hidrogéngáz az oxigénnel egyesülve vízzé alakul, és közben elektromos áramot fejleszt (vagyis az autó elektromos hajtású, de az áram nem egy akkumulátorból, hanem a tankban lévő hidrogén reakciójából származik).
Amennyiben a hidrogén zöld forrásból származik, akkor az autó működtetése lényegében nem jár károsanyag-kibocsátással.
A hidrogénes üzemanyagcellát régóta a belső égésű, fosszilis üzemanyagokat használó motorok egyik fő zöld alternatívájának tekintik, az akkumulátoros e-autókkal szemben az a legfőbb előnye, hogy ugyanúgy percek alatt lehet megtankolni, mint a hagyományos járműveket, és az egy töltéssel megtehető táv is nagyobb.
A technológia elterjedésének eddigi gátja főleg a magas fejlesztési költség és a hidrogénes logisztika-infrastruktúra hiánya volt. Úgy tűnt, hogy a koronavírus-járvány még inkább háttérbe szorítja a fejlesztéseket, mert a bezuhanó autópiacon a gyártóknak égető szükségük van a készpénzforgalom kellő mértékének megtartására, azaz a fejlesztési kiadások visszafogására.
A BMW egyik fő riválisa, a Daimler áprilisban le is állította a Mercedes GLC hidrogénes változatának tervezését és úgy döntött, hogy az üzemanyagcellás megoldást a Volvóval közösen inkább a kisteherautókra és kamionokra korlátozza.
A BMW döntését azonban segíthette, hogy Németország a múlt hónapban külön hidrogén stratégiával állt elő, és 7 milliárd eurót tervez fordítani különböző fejlesztési programokra. A cél az, hogy 2030-ra összesen évi 5 gigawatt legyen az olyan hidrogénből származó energiaforrás, amelynek előállításához nem használtak fel fosszilis anyagokat.
A napokban az unió is saját hidrogén stratégiát hirdetett meg, ez szintén a zöld forrású hidrogént helyezi előtérbe, a program részleteiről itt írtunk részletesen.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
