Bár arról megoszlanak a vélemények, hogy mikor és milyen mértékben, de szinte biztos, hogy hoz tulajdonosi átrendeződést a szállodaiparban és úgy általában a turizmus területén is a koronavírus-járvány. Miután a szektor jövedelemtermelő képessége látványosan visszaesett, és a kilátások is nagyon bizonytalanok, most biztosan olcsóbban lehet vásárolni, mint korábban. Ráadásul sok piaci szereplő megroppant, ami kiszolgáltatottá teheti őket a nagyobb, tőkeerős cégekkel szemben.
A folyamat egyáltalán nem magyar sajátosság, az idegenforgalom lényegében a világon mindenhol leállt, így mindenütt szenvednek a turisztikai szolgáltatók. A nemzetközi sajtóban már áprilisban arról cikkeztek, hogy bár rövidtávon minden szektorban, így a szállodaiparban is visszaesett a felvásárlási-összeolvadási tranzakciók száma, itt azonban akár már rövidtávon is lehet változás. Az elmúlt két-három hónap adatai pedig azt mutatják, hogy valóban felpöröghetnek az akvizíciók.
A Globaldata elemzőcég folyamatosan követi különböző szektorokban az ilyen jellegű tranzakciók számát, és a turisztika területén már május-júniusban is növekedést tapasztaltak. Korábban egy elemzőjük már előrevetítette, hogy ez lesz, mondván, a kisebb, rosszabb likviditási helyzetben lévő cégek mozgástere igencsak beszűkült.
Ralph Hollister akkor azt nyilatkozta, hogy szerinte a nagyobb, tőkeerősebb láncok valószínűleg az – elsősorban a higiéniára vonatkozó – új fogyasztói elvárásokhoz is könnyebben tudnak majd alkalmazkodni, illetve jobban el tudják majd hitetni vendégeikkel ezt. Bár ez nem olyan biztos. A CBS-en futó Inside Edition csapata által nagyjából két hete készített riport ugyanis épp arra mutatott rá, hogy az Egyesült Államokban a legnagyobb szereplőknél is komoly gondok akadnak a higiénia területén.
Az ágazati folyamatok itthon is hasonlóak, mint bárhol máshol a világon, esetleg az időbeli lefutásban lehetnek különbségek. Korábban már írtunk róla, hogy – miként a válságok általában – a koronavírus-járvány nyomán kialakult gazdasági válság is nagyon sok eszközt leértékelt, ami felvásárlási lehetőséget teremt a komolyabb készpénztartalékkal rendelkező cégek számára. Ebbe a kategóriába pedig itthon jelentős arányban olyan vállalatok tartoznak, amelyek főleg a jó kapcsolataik révén szerzett állami megbízásaiknak köszönhetik az üzleti sikert.
Ahogy akkor bemutattuk, rengeteg – főleg építőipari – kormányközeli vállalat bankszámláján halmokban álltak 2018 végén a milliárdok. Az pedig korántsem lenne példa nélküli, hogy egy vállalkozó az ebben a szektorban összeszedett pénzt máshol fekteti be.
Azóta sok vállalat leadta az újabb, 2019-ről szóló beszámolóját is, amiből az derült ki, hogy jelentős változás tavaly sem volt. Bár némileg átrendeződött a mezőny (a Mészáros-csoporthoz tartozó cégeknek például csökkent a tartaléka, a miniszterelnök túravezetőjeként ismert Garancsi Istvánhoz köthető Market Zrt.-nél pedig jelentősen nőtt), összességében így is százmilliárdos készpénz- és bankbetétállománnyal rendelkeznek ezek a vállalatok.
Amit azonban jó eséllyel még nem a közeljövőben fognak elkölteni. A kormányzati intézkedések egy része ugyanis sok bajba került céget időhöz juttatott. A szállodaiparban az egyik legnagyobb segítség – ahogy erre Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke felhívta a figyelmet – egyértelműen az év végéig tartó hitelmoratórium volt. Mivel ennek köszönhetően sok vállalat jelentős fizetési kötelezettségtől mentesült, az intézkedés a várható átalakulásokat is eltolta, sőt valószínűleg tompította is ezt a hatást.
Az ágazati várakozások szerint azonban a turizmus 2020 végéig sem fog teljesen talpra állni, lesznek olyan régiói az országnak (főleg Budapest) ahol még 2021 első felében is komoly gondok lehetnek. Így az igazi mozgolódás a szektorban akkor indulhat majd be, amikor a szállodás cégeknek ismét el kell kezdeniük fizetni a hiteleik törlesztőrészleteit.
A tulajdonosi átrendeződés mértékét azonban egyelőre éppen a bizonytalanság miatt nagyon nehéz megjósolni. Flesch Tamás szerint sok múlik azon is, hogy a bankok hogyan kezelik a helyzetet, és tulajdonképpen minden eset egyedileg alakulhat, így egyelőre lehetetlen bármit megjósolni.
A szektor szereplői azonban számítanak konszolidációra. Kovács Balázs, az országszerte 15, ebből Budapesten tíz hotelt üzemeltető Danubius Hotels vezérigazgatója lapunknak korábban azt mondta, hogy lehetnek felvásárlások, de ők ebben a helyzetben biztosan nem terveznek szállodát venni.
A másik nagy hazai lánc, a Hunguest, illetve annak tulajdonosa, Mészáros Lőrinc azonban igen. A felcsúti milliárdos cégcsoportjánál lapunk felvásárlási terveket firtató kérdésére úgy fogalmaztak:
Folyamatosan figyelemmel követjük az akvizíciós lehetőségeket. Az Opus Global Nyrt. esetében például a korábban bejelentett terveink közül a TITÁSZ projekt aktív fázisban van, de természetesen új beruházási lehetőségeket is vizsgálunk. A turizmusban napirenden van további szállodák vásárlása. Az iparban- és az építőiparban azoknak a vagyonelemeknek a megszerzése a célunk, ahol többségi befolyása lehet társaságunknak.
Vállalat
Fontos