Vidéken a belföldi turizmus megmentheti a szállodaipar nyarát, de a várakozások szerint összességében még így is gyengébb lesz a 2020-as szezon a tavalyinál. Az év egészében pedig nagyjából a forgalom felét viszi el a koronavírus. Azokon a helyeken, ahol a külföldi turistákra építenek nem is éri meg kinyitni minden szállodát. Mivel a költségek nem csökkennek arányosan a vendégek számával, a szektor további állami segítségről egyeztet a kormányzattal, hogy minél több hotel működhessen a megroppant kereslet mellett is.

Vidéken bizakodnak

Az utóbbi hetek tapasztalatai alapján lassan, de elkezdett éledezni a kereslet a turisztikai ágazatban. Májusban a legtöbb helyen jobb esetben is még csak hétvégén sikerült értelmezhető forgalmat elérni, júniusban azonban már jobbak voltak az aktuális, és a nyári foglaltsági adatok is.

A piac egyes szereplőinek nyári várakozásait leginkább a működésük helyszíne határozza meg. Vidéken alapvetően optimisták a piaci szereplők, és abban bíznak, hogy a külföldi helyett hazai utazási célpontot választó magyar turisták elárasztják majd a pihenőhelyeket, amire van is esély. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotelsnél lapunknak azt mondták, hogy

esetükben az első hetekben a fürdők működésének korlátozása is negatívan hatott a foglaltságra. Ennek eltörlése után azonban már reális esélyt látnak, hogy júliustól visszatérjen a megszokott forgalom. A nyár egészében pedig a tavalyit megközelítő foglaltságot várnak a működő szállodáikban.

Ugyanakkor elég sok, szám szerint hét szállodájuk nem fog működni, mivel ezeket – jelentős állami támogatással – felújítják. Mind a hét ház abból a Kisfaludy-programból jut forráshoz, amely keretében 83 milliárd forintot osztottak szét ilyen célra jelentős részben kormányközeli szereplők között. A hét érintett hotel átépítésére a Hunguest összesen közel 10 milliárd forintot kap.

Mindenesetre ezek a szállodák az idén már nem nyitnak ki. A láncnál lapunknak azt mondták, hogy a legrövidebb felújításnál is hat hónapos leállással számolnak, de lesz olyan hotel, ami két évig zárva marad. A piac többi szereplőjének, különösen azokban a városokban, ahol ezek a hotelek üzemelnek, ez összességében idén nyárra inkább jó hír. Így ugyanis csökken a kapacitás, aminek köszönhetően a működő szállodák több vendéget tudnak magukhoz csábítani.

Nagyon fognak hiányozni a külföldiek

Ráadásul július-augusztusban a kedveltebb üdülőhelyeken valószínűleg tényleg nem is kell a tavalyinál radikálisan kisebb forgalommal számolnia a hoteleknek. Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke lapunknak azt mondta: most úgy számolnak, hogy a magyarok belföldi utazásai legalább olyan mértékűek lesznek, mint 2019 nyarán, de ebben a körben akár még növekedés is lehet. Persze ez nem fogja kompenzálni a minden bizonnyal szinte teljesen elmaradó külföldi vendéket, de a lenti grafikonon is látható előzmények ismeretében a nyárra összességében várt 15-20 százalékos visszaesés annyira nem tűnik katasztrofálisnak.

A gond csak az, hogy egyrészt a viszonylag erős nyár nem hozza vissza az elveszett két hónapot, másrészt rendkívül nagy területi különbségek várhatóak. Az év egészében akár 50 százalékos visszaesés is lehet a szektorban, de lesznek olyan helyek, ahol ez csak 20-30 százalék között alakul majd, míg máshol sokkal több lesz mint 50. Jól azok teljesíthetnek, akik még ősszel is értelmezhető foglaltságot tudnak majd elérni, így például néhány balatoni szálloda, illetve a wellness hotelek. A legnagyobb hanyatlás ezzel szemben Budapesten várható, ahol szinte teljes egészében a külföldiekre épül a turizmus.

Flesch Tamás szerint

a fővárosban még ősszel is csak olyan harminc százalék között lesz a foglaltság szemben a megszokott nyolcvannal.

Ez ráadásul a működő szobákra vetített előrejelzés, márpedig Budapesten is zárva marad sok szálloda. Kovács Balázs, a Danubius vezérigazgatója lapunknak azt nyilatkozta, hogy néhány nagyobb fővárosi hotelt valószínűleg az idén már nem nyitnak ki, külföldi csoportok és komolyabb rendezvények nélkül ugyanis ezeket nem lehet megtölteni, ilyenek pedig nem nagyon lesznek 2020-ban. A szintén kizárólag fővárosi szállodákat fenntartó Mellow Mood Hotels cégcsoport igazgatója, Blandl Judit pedig ugyan azt mondta, hogy ők (a kialakult helyzet miatt)^*felújítás miatt egy házuk ugyanakkor nem nyit ki tartósan egyetlen szállodát sem terveznek zárva tartani, de június közepén a tíz házból náluk is csak három működött. A többi hotel esetében pedig fokozatos nyitást terveztek a foglalási és turisztikai adatok függvényében.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk"Az idei nyár Budapesten katasztrófa lesz"Egyelőre csak vidéken indul újra a turizmus, a fővárosban kilátástalan a helyzet. Interjú a Danubius vezérigazgatójával.

A fővárosi hotelek foglaltsága tehát a szokottnál jóval kisebb kapacitás mellett lesz kevesebb, mint fele a normálisnak. De nem csak a fővárosban fordulhat elő hasonló: jó eséllyel lesznek még olyan inkább külföldiek által kedvelt helyek, ahol 2020 az átlagosnál is sokkal nagyobb visszaesést hoz.

Bértámogatásról tárgyalnak

A gond ebben az esetben az, hogy ha valaki ilyen körülmények között szeretne kinyitni – például mert nem lánc, és csak egy vagy két egysége van –, akkor hatalmasat bukhat. Egy hotel költségei ugyanis nem törvényszerűen arányosak a vendégforgalommal: recepciós, szakács és szállodavezető például akkor is kell, ha öt, és akkor is, ha 150 vendég van. Így extrém alacsony bevételi szint mellett előfordulhat, hogy egy újranyitott szálloda több veszteséget termel, mint amikor zárva volt, és egyáltalán nem voltak vendégek. Flesch Tamás azt mondta: úgy tudják,

volt is olyan hotel, amely kénytelen volt visszazárni.

A tartós üzemszünettel viszont az a probléma, hogy további elbocsátásokhoz vezethet a szektorban, ahol már eddig is sokezer állás szűnt meg. Rövidtávon az államilag támogatott rövidített munkaidő segít, amit rengetegen igénybe is vesznek az ágazatban. Flesch Tamás azt mondta, hogy az MSZÉSZ tagok nagyjából 60 százaléka igényelte, és a Danubiusnál illetve a Mellow Moodnál is jelezték, hogy éltek a lehetőséggel^*a Hunguest viszont nem vette igénybe.. A támogatott rövidített munkaidő azonban csak három hónapra szól, számos szállodának pedig ennyi idő alatt fog rendeződni a helyzete.

Éppen ezért – ahogy erről a szövetség elnöke beszámolt – az ágazat képviselői rendszeresen egyeztetnek a kormányzattal a további lehetőségekről. A szektorban azt szeretnék elérni, hogy azok a hotelek, amelyek legalább nyolc hónapig nyitva vannak egy évben,

kapjanak 30-35 százalékos bértámogatást a teljes időben foglalkoztatott alkalmazottjaik után is,

az egyelőre csak június végéig tartó bevezetett járulékmentességet pedig tolják ki év végéig a teljes iparág számára.

Nem lesz árverseny

A megcsappant forgalom ellenére most nem várható olyan komoly árverseny a szektorban, mint a 2008-as válság kirobbanása után, amit aztán évekig nyögtek a hotelek. Az a válság ugyanis teljesen más jellegű volt. Akkor az emberek azért nem utaztak, mert nem volt pénzük, nem azért, mert fizikailag nem lehetett. Közben viszont a szállodáknak likviditásra volt szükségük, hogy fizetni tudják a – gyakran svájci frank alapú – hiteleiket. Éppen ezért sok piaci szereplő extrém olcsó ajánlatokkal próbált bevételhez jutni, hogy legalább annyi befolyjon, amiből megtarthatja a hotelt.

A 2008-as nagy zuhanás után hosszú évekig tartott, hogy visszakapaszkodjanak az árak. Akkor azt mondogatták az iparági szereplők, hogy Budapest egy csillaggal van a környező országok nagyvárosai alá árazva. Most azonban  olcsóbb ajánlatokkal valószínűleg nem lehet jelentős többletforgalmat generálni, hiszen aki menne nyaralni, az jó eséllyel magasabb árak mellett is megy, aki pedig fél a vírustól, az ingyen sem. Sőt, összességében akár még emelkedhetnek is az árak, hiszen sok olyan magasabb jövedelmű ember választ belföldi uticélt, aki egyébként külföldi luxushelyeken szokott nyaralni, nekik pedig minden bizonnyal alacsonyabb az árérzékenységük.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat koronavírus szálloda turizmus Olvasson tovább a kategóriában