Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2020. március 15. 07:56 Vállalat

Autókon milliókat, reptéren milliárdokat bukott az egyik leggazdagabb magyar, de nem bánja

„Te figyelj már, ez nagyon kockázatos. Ha tényleg annyira jó üzlet lenne, akkor a hollandok is belevágnának.” Így reagált Herdon István bankár ismerőse, amikor az ezredforduló körül keresett finanszírozást tervéhez, hogy területet vásárol a debreceni Határ úti ipari parkban, és saját kockázatára épít rá egy ipari-logisztikai csarnokot. Biztos volt ugyanis abban, hogy hamarosan jön majd egy cég, amelynek szüksége lesz rá. Noha nem sikerült megszereznie a bankhitelt, és az emlegetett hollandok sem adtak tőkét, tartalékai mozgósításával ő mégis belevágott, lerakva az alapvetően ma is ipari ingatlanok építtetésével és bérbe adásával foglalkozó debreceni Xanga csoport alapjait.

A mátészalkai születésű üzletember a debreceni egyetemen szerzett agrárközgazdász diplomát, és 1987-ben a Magyar Nemzeti Bankban kezdett dolgozni. Épp időben ahhoz, hogy jelen legyen a kétszintű bankrendszer létrehozásánál, így munkahelyváltás nélkül került át egy évvel később a Demján Sándor vezetése alatt létrejövő Magyar Hitel Bankhoz. Ott pár év alatt felügyelőbizottsági tag lett a budapesti központban, miközben Mátészalkán volt 1500 ügyfele.

Herdon István

1993-ban az állami fejlesztési bankhoz került át, ahol az ország északkeleti részét lefedő regionális kockázatitőke-társaság*Északkelet-Magyarországi Regionális Fejlesztési Holding Rt. létrehozásában vett részt. A következő öt-hat évben 45 befektetésnél volt jelen, közéjük tartozott például a záhonyi kamionterminál és az első nyíregyházi ipari park. Ez a szemlélete azóta is megmaradt, kockázati tőkebefektetőként tekint magára, és noha sokáig kizárólag ingatlanokkal foglalkozott, az utóbbi években már startupokba is befektet.

Az első „doboz”

A 90-es évek közepén a helyismeretére számítva megkereste egy holland tanácsadó cég, amely ottani vállalatokat segített a közép-európai letelepedésben. Nem is fogtak vele mellé, hiszen a korábbi években időnként hétvégéken nézegetett bezárt gyárakat és más olyan helyszíneket, amelyek érdekelhettek egy-egy befektetőt. Tulajdonrészt ajánlva meggyőzték, hogy csatlakozzon hozzájuk, így 1998-ban véget ért Herdon István állami pénzügyi karrierje.

A következő négy évben 25 külföldi befektető magyarországi letelepedésében segédkezett. Ezek az iparvállalatok leginkább kiépített infrastruktúrával ellátott bérleményeke kerestek, de ezek gyorsan elfogytak, így egyre inkább a zöldmezős beruházási területek kerültek fókuszba. Az érdeklődőknek mindig több helyszínt ajánlottak, és egyre inkább kidomborodott a korábban agyagbányaként szolgáló, Debrecen nyugati szélén lévő Határ úti terület előnye. Ennek hatására a város ipari parkot tervezett oda, és a National Instruments képében 2000-ben az első gyár is felépült a területen.

A folyamatot látva Herdon István nem elégedett meg az addigi szereppel, amely a tanácsadás mellett a befektetőknek nyújtott pénzügyi és jogi szolgáltatásokban merült ki. Holland üzlettársai azonban ebben nem voltak partnerek, így – banki finanszírozás híján – mozgósította minden megtakarítását, eladta a szülővárosában lévő kisebb üzlethelyiségeit, és belevágott a már említett tevékenységbe. Számítása bejött, az első csarnokot megvásárolta a DAF-beszállító holland Bumet, amely ma is ott működik.

A vételárból vett újabb területet, és építtette fel a következő – ahogy néha fogalmaz – „dobozt”. Így haladt lépésről-lépésre, egyfajta surranó pályán. Az ország keleti része ugyanis sokáig nem volt vonzó a nemzetközi ipariingatlan-fejlesztőknek, így volt idő egy tőkeszegény magyar szereplő megerősödésére. A cégcsoport Határ úti, nagyjából 100 hektáros területén*hivatalos neve Debreceni Regionális és Innovációs Tudományos Technológiai Park ma már 60 vállalat működik hatezer embert foglalkoztatva, és emellett van még 35 hektár szabad terület, ahova várják a további befektetőket. A közműveket – az utaktól a szünetmentes áramellátásig – mindig saját beruházással építik ki, 20 év alatt erre több mint 3 milliárd forintot költöttek.

Rengeteg cég, új szerkezet

Az üzletember régi törekvése, hogy az elkészült csarnokok minél kisebb részét kelljen eladni, azt tartaná ugyanis optimálisnak, ha a bevételek teljes egészében hosszú távú szerződések alapján, bérleti díjakból származnak. Ezt sokáig még úgy sem sikerült megközelíteni, hogy egy idő után a bankok szívesen és kedvező feltételekkel szálltak be a fejlesztések finanszírozásába. Kockázatkezelési okokból nem akartak ugyanis egyik projektnél sem 50 százaléknál nagyobb banki forrást igénybe venni, a hiányzó részt sokáig az elkészült csarnokok egy részének eladásából teremtették elő.*A vevők maguk az ott működő vállalatok, amelyek amúgy is szeretik kikötni, hogy 5-10 elteltével megvásárolhassák az ingatlant.

Ezt szolgálta volna a tőzsdére lépés, de ezt végül is elvetették, mert egyrészt drágának találták, másrészt úgy ítélték meg, hogy nehezen tudnának folyamatosan minden – például a tulajdonosi arányokra, közkézhányadra vonatkozó – szabálynak megfelelni. Ehelyett a tőkealapok létrehozása felé fordultak. Már működik is a Xanga Ventures Magántőkealap-kezelő Zrt. alatt az első, a 15 milliárdos Debreceni Iparfejlesztési Alap, amelynek külső befektetője az állami MFB Invest. Ennek első fejlesztése már le is zárult, a német Bürkle gyárát tavaly októberben adták át, egy másik avatás idén várható.

Ez a rendszer annyira működőképesnek tűnik, hogy a tervek szerint tőkealapokba rendezik a tevékenységet. Ma elég nehezen átlátható a Xanga csoport, mivel minden csarnok fejlesztésére külön projektcéget hoztak létre, ezekből több mint 40 van, de holdingvállalatból is akad négy-öt. A terv az, hogy néhány tőkealapba csoportosítják a cégeket aszerint, hogy csarnokokat üzemeltetnek, irodákat tartanak fenn, megvalósítás előtt-alatt álló fejlesztési projekteken dolgoznak, startupokba fektetnek be, esetleg nekik nyújtanak szolgáltatásokat.

A létszám jelenleg 20 fő körüli, mivel alkalmazottként csak azok dolgoznak, akik a csoport vezetésében, illetve a létesítmények üzemeltetésében vesznek részt. A csarnokok építését megpályáztatják, a műszaki ellenőrihez hasonló szakértelmet pedig egy állandó külsős kör biztosítja.

A csoport forgalma évente 2-2,5 milliárd forint körül alakul,

bár a korábbi években csarnokok értékesítése ezt akár milliárdos nagyságrendben is bővíthette. A bérbeadás a korábbi projekteknél évi 8, az újabbaknál 6 százalék körüli hozamot biztosít.*A csoporton belül leginkább holdingcégnek tekinthető négy vállalat, a Xanga Holding Kft., a XID Zrt., a YCode Kft. és a Pennsylvania Technologies Kft. összesen közel 270 milliós adózott eredménnyel zárt 2018-ban. A csökkenés oka, hogy a kivitelezési költségek elszállását csak szerény mértékben lehet elismertetni az ipari ingatlanok bérleti díjában.

Részben a forrásbevonást szolgálták volna a külföldi cégekkel folytatott tárgyalások is. A dubaji partnerrel Herdon István szerint még létre is jöhetnek közös projektek, csak az utóbbi években el volt foglalva az idén az Öböl-menti városban rendezendő világkiállításhoz kapcsolódóan elnyert munkákkal. A kínai vonalat viszont lezártnak tekinti. Talán ez üzleti pályafutása legkomolyabb csalódása, mert hét éven át puhította az ottani reménybeli partnereket, több mint tízszer járt az országban, és végül még ingyenes betelepülést is felkínált nekik, mégsem lett semmi az egészből. Igaz, a csarnokok így is megépültek, csak nem kínai vállalatok működnek bennük.

Reptéri szerepvállalás

Amiben kifejezetten ők segíthettek volna, az a debreceni reptér teherforgalmának felfuttatása. A Xanga csoport 2011-ben vette át az önkormányzattól a repülőteret üzemeltető cég többségi*75 százalékos részesedését, a menedzsment jogokkal együtt. Ezt követően sok szempontból szép fejlődést sikerült elérni, a Wizz Air bázisnyitásának és a Lufthansa müncheni járata elindításának köszönhetően a 2010-ben még csak 9 ezres utasforgalom tavaly már meghaladta a 600 ezret. Ez azonban még mindig nem elég a nullszaldóhoz sem, az utasszám további növeléséhez szükséges fejlesztések költségigénye pedig már meghaladja a hét év alatt 2,2 milliárdot befektető csoport lehetőségeit.

Ezért 2018 végén az önkormányzat egy forintért visszavásárolta a repülőtér-üzemeltető többségi részesedését, a Xanga 25 százalék plusz egy szavazatnyi részesedést tartott meg. Ennek köszönhetően könnyebben jönnek az állami források például az új terminál, futópálya és műszeres leszállító rendszer kiépítésére. Ezt követően az éves utasszám elérheti azt az egymilliót, amely fölött már nyereséges lehet a reptér üzemeltetése.

A hétéves reptéri szerepvállalás pénzügyileg ugyan egyértelmű bukás a Xanga számára, de erre Herdon István úgy tekint, mint egy startup növekedési fázisára, amelyet meg kell finanszírozni a későbbi profit reményében. Ebből ők idővel nemcsak kisebbségi részvényesként profitálhatnak, hanem a repülőtéri logisztikai park üzemeltetőjeként is. Ezt a jogot 99 évre szerezték meg 2011-ben. Már 29 ezer négyzetméter iroda és logisztikai csarnok szolgálja az itt működő cégeket*plusz lehetőség van további 50 ezer négyzetméter fejlesztésére, amelyek számára trimodális, azaz közúti, vasúti és légi szállítási lehetőséget biztosítanak.

A csoport érdekeltségeinek elhelyezkedése Debrecenben

Az utóbbit még csak esetenként használja ki az itt működő tucatnyi cég*megtalálható köztük például a Coca Cola és a DPD, de Herdon István bízik benne, hogy ez legkésőbb a BMW-gyár (2023 körül várható) beindulását követően rendszeressé válik, köszönhetően a német autógyárnak és beszállítóinak. Ehhez az egész térség életét átalakító beruházáshoz némileg ambivalens a Xanga csoport viszonya. A gyár külön területen épül, de a jelentős részben ehhez kapcsolódóan induló önkormányzati iparipark-fejlesztés őket versenyhátrányba hozza, hiszen a közpénzekből létrehozott infrastruktúra nyomán kialakuló bérletidíj-szinttel nemigen tudnak versenyezni.

Herdon István mégis bízik abban, hogy lesznek olyan cégek – akár BMW-beszállítók is –, amelyeknek vonzóak lesznek az általuk kulcsra készen kínált csarnokok. „A BMW-bejelentés óta nagyobb számban vannak német érdeklődők, ők nagyon alaposan készítik elő a projektjeiket, hat-tízkörös tárgyalások folynak. Remélem, hogy néhányan minket fognak választani” – mondja az üzletember. Emellett vannak területeik az alapvetően Debrecen által fejlesztett Déli Ipari Parkban is, együttműködnek az önkormányzattal az itteni terület benépesítésében.*Itt épült fel például az ITK csoport busz-összeszerelő üzeme és a Continental gyára.

A következő tíz év

A több lábon állás amúgy is egyre fontosabb Herdon István számára. Már régóta gondolkoztak a földrajzi diverzifikációban, országon belül és kívül is mérlegeltek befektetési lehetőségeket, hogy ne legyenek a debreceni térségnek teljesen kiszolgáltatva. Ezt a BMW-döntés nyomán tették egy kicsit félre, „furcsa lett volna, ha akkor kezdünk onnan eljönni, amikor mindenki oda igyekszik”. Végleg nem tettek le azonban a dologról, jelenleg is vizsgálják a Budapest-környéki, valamint az egyesült államokbeli lehetőségeket. Startup-vonalon pedig idén várható egy kolozsvári inkubátorház/akcerelátor*amely az induló cégek növekedését hivatott gyorsítani átadása a Babes-Bolyai Tudományegyetemmel közösen, ahol szoftverrel és a hozzájuk társuló befektetői körrel is segítik a helyi induló cégeket.

A startupok ugyan csak „mellékzöngének” számítanak a csoportban, de azért ezek is egyre fontosabbá válnak, nagyjából tíz cégben van valamekkora részesedésük. Debrecenben van egy coworking irodájuk, de ehhez hasonló formában jelen vannak Budapesten, Győrben és Berlinben is. De a jövő persze nem csak startupokból áll az 57 éves üzletember számára, aki még tíz aktív évet remél magának. Szerinte a debreceni reptér utasforgalma 2030-ra 2,5-3 millió is lehet, ami pedig az ingatlanokat illeti, szeretné, ha addigra minden most még szabad területükön csarnokok állnának, termelve a bérleti bevételeket.

Az említett nagyobb strukturáltságot generációváltási szempontból is favorizálja, hogy akkor is könnyebb legyen átlátni a tevékenységet, ha három gyermeke közül esetleg egyik sem akar napi szinten foglalkozni az üzletmenettel. Azzal nem csak ők lehetnek tisztában, hogy a csoportot 90 százalékos arányban birtokló*a fennmaradó tized a menedzsmenté üzletember jelentős vagyon felett diszponál. A napi.hu legutóbb 30,8 milliárd forintos vagyonnal a 39. helyre tette, számára azonban ez nem sokat jelent. Sőt, az kifejezetten zavarja, ha valaki emiatt túlzott alázatot, tiszteletet tanúsít iránta, holott még nem is ismeri.

Más meg ferde szemmel néz rám, ha egy picit kopott a zakóm. Pedig az én életemben semmi nem változott azzal, hogy felkerültem a listákra. Ugyanúgy a húslevest és a töltött káposztát szeretem, nincs jachtom vagy nyaralóm, az teljesen jó, ha Törökországban nyaralunk a családdal. Akárhová is utazom, csak a turistaosztályra vagyok hajlandó jegyet venni. Inkább állnék, mint hogy plusz egymillió forintot kifizessek a business class-ra. Amúgy is átalszom majdnem az egész utat akkor is, ha az Egyesült Államokba vagy Kínába megyek. A kollégáim nem is szeretnek mellettem ülni, mert nem lehet velem beszélgetni

– meséli nevetve. Egy gyengéje azért van, az autók. „Abba a generációba tartozom, amely a keleti és a nyugati autók közötti különbség bűvöletében nőtt fel. Most egy Porsche Cayenne-em van, semmin nem buktam annyit életemben, mint a kocsik értékvesztésén.”

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMost a karácsonyi ajándékodat kezelik, de hamarosan áramot is termelnekAz ország egyik legnagyobb logisztikai központja lett 17 év alatt a soroksári BILK, amely továbbra is készül a tőzsdére lépésre.

Vállalat BMW-gyár debrecen herdon istván ipari park xanga Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Torontáli Zoltán
2020. július 9. 15:55 Adat, Vállalat

Megérkeztek a magyar zöldségek, ezért júniusban jóval olcsóbb lett az Aldi és a Lidl is

Nem nagy meglepetés, hogy nyáron olcsóbbak a hazai zöldségek, és ez lefelé viszi a bevásárlás költségét. Számolásunk szerint a Lidl-nél jobban érvényesült a trend, mint az Aldinál, de mindkét láncban árcsökkenés van.

Váczi István
2020. július 7. 17:13 Vállalat

A legnagyobb hirdetők próbálnák észhez téríteni a Facebookot, egyelőre kevés sikerrel

A hirdetők bojkottja nem fogja megroppantani a céget, de ha nem maradnak szövetségesei, könnyen feldarabolhatja egy új amerikai kormányzat.

Torontáli Zoltán
2020. július 7. 11:09 Vállalat, Világ

Megy ez, csak akarni kell, a vonat máris kiváltotta a repülőt

Az Austrian Airlines ezentúl nem repülőjegyet ad el Bécs és Salzburg között az átszálló utasoknak, hanem azzal egyenértékű vonatjegyet. Budapestre ugyanez elvileg lehetséges lenne.

Fontos

Bucsky Péter
2020. július 10. 06:25 Közélet

Egyetlen ígért új nagyvállalati munkahely átlagosan 16 millió forintba került tavaly az adófizetőknek

52 cég kapott 105 milliárdot. Ebből 18,6 milliárd olyan cégekhez került, ahol csökkent a munkavállalók száma.

Fabók Bálint
2020. július 8. 06:31 Élet

“Mindennapos őrlődés volt, hogy tudod, hogy fogy a pénz, és baromira nem tudod, mikor lesz ennek vége”

A taxis diszpécsernek 500 forintja maradt. A felszolgáló már nem akar robotként élni. A fodrászt megőrjítette a járvány. Mi lett azokkal, akik elvesztették a munkájukat?

Stubnya Bence
2020. július 7. 06:29 Közélet, Vállalat

Huszárvágással kedvetlenítenék el a katáztatókat, de ennek sokan nem örülnek

Az adónem létrehozása óta benne volt a pakliban, hogy visszaélnek majd vele. A kormány most lépne, de könnyen lehet, hogy a változtatással valódi vállalkozók is rosszul járnának.