Egy 31 éves amerikai cégvezető, Dan Price öt évvel ezelőtt kirándulni ment egy régi barátjával. Beszélgetésük hatására pedig a túra végére eldöntötte, hogy alapvetően átalakítja vállalkozását. A drámai elhatározás egy hétköznapi esetből fogant: a barát, Valerie arról panaszkodott, hogy főbérlője 200 dollárral (60 ezer forinttal) megemeli a lakbérét, amit csak nehezen tudna kifizetni.
Valerie nehézségei bosszússá tették a cégvezetőt. Rögtön arra gondolt, hogy a nő tizenegy éven át szolgált a hadseregben, kétszer járt Irakban, a kirándulás idején pedig két munkahelyen heti 50 órát dolgozott, hogy kijöjjön a fizetéséből. Hiába keresett évi 40 ezer dollárt (12 millió forintot), Seattle-ben nem volt elég ennyi a méltó lakhatáshoz.
Price keményen dolgozó, becsületes embernek tartotta Valerie-t, és barátja nehézségei miatt ébredt rá arra, hogy milyen egyenlőtlenségek feszítik az amerikai társadalmat. A hatalmas vagyoni különbségeket pedig ő maga is erősítette: fiatal kora ellenére milliomos volt. A tinédzserként megalapított cége, a hitelkártya-tranzakciókkal foglalkozó Gravity Payments több millió dollárt ért, fizetése pedig évi 1,1 millió dollár (330 millió forint) volt.
Dan Price a kép közepén. Fotó: Facebook/Gravity Payments
A beszélgetés hatására azonban Price úgy döntött, hogy részben saját kárára jelentősen megemeli az átlagfizetést a cégnél. Elolvasott egy tanulmányt két Nobel-díjas közgazdásztól, Daniel Kahnemanntól és Angus Deatontól, amely szerint az USA-ban nagyjából évi 75 ezer dolláros (22,7 millió forintos) fizetés maximálja a dolgozók boldogságát.
Ahhoz, hogy a dolgozók fizetését növelni tudja, jelzáloghitelt vett fel a két házára, eladta a részvényeit és a megtakarításait. Ugyan ezekkel együtt sem tudta kigazdálkodni a 75 ezer dolláros jövedelmet, de azt sikerült elérnie, hogy a cégnél a minimum fizetés évi 70 ezer dollárra (21,2 millió forintra) emelkedjen. A cég 120 alkalmazottjának harmada ezzel megkétszerezte a fizetését, Price saját bérét pedig 1,1 millióról 70 ezer dollárra csökkentette, tehát a legkevesebbet keresők közé került.
A döntést akkoriban számtalan bírálat érte, több ügyfél felbontotta a szerződést a céggel, kommunistának bélyegezve Price-ot. A fizetések kiegyenlítése ráadásul bérfeszültséget is okozott a cégen belül. Két magas beosztású dolgozó felmondott, mivel sérelmezték, hogy néhány új alkalmazott fizetése kétszeresére nő, míg a régebben ott dolgozó alkalmazottak semmilyen emelést nem kaptak.
A döntés óta eltelt öt év után viszont Price elégedett az elért eredményekkel. A BBC cikke szerint a létszám a duplájára nőtt, a forgalom pedig a háromszorosára. Price azonban még büszkébb a pénzzel kevésbé mérhető mutatókra: a 70 ezres minimálbér bevezetése előtt legfeljebb évi két gyerek született az alkalmazottaktól, azóta viszont átlagosan évi mintegy tíz. Emellett a dolgozók több mint tíz százaléka tudott lakást venni, míg korábban egy százalék volt az arányuk. Több mint kétszeresére nőtt az az összeg, amit a dolgozók nyugdíjalapjukba fizetnek, és 70 százalékuk valamennyi hitelét kifizette.
A minimálbér megemelésének egyik érdekes következménye a hatékonyság növekedése volt. A döntésnél felmondott vezetők azt mondták, hogy a magas fizetés lustává teszi majd a dolgozókat, és versenyképtelenné teszi a céget. A Gravity értékesítési igazgatója szerint azonban ennek az ellenkezője történt: az újonnan csatlakozó munkatársak nagyobb felelősséget vállalnak és elhivatottabbak.
Price abban reménykedik, hogy számos cég követni fogja őket, bár eddig csak néhány cég emelte meg a minimálbért, például a bostoni PharmaLogics vagy az atlantai Rented.com. A cég átalakítása Price magánéletére is jelentős hatással volt. Míg korábban a huszonéves techmilliomosok pazarló életét élte, mára teljesen felhagyott a luxussal.
Öt év elteltével is a céges minimálbért keresi, házát kiadja Airbnb-n és sokáig egy 12 éves Audival járt munkahelyére. Bár ez megváltozott, miután az alkalmazottak egy része hálából összedobott neki egy Teslára. Mindent összevetve Price elégedettebb mostani életével, mint amikor milliókat keresett.
Price ajándékba kap egy Teslát.
“Egyidős vagyok Mark Zuckerberggel és voltak sötét gondolataim, amikor ugyanannyira gazdag akartam lenni, mint ő és versenyezni akartam vele a Forbes gazdaglistáján. Meg szerepelni akartam a Time címlapján, és csinálni egy csomó pénzt. Az összes ilyen kapzsi dolog vonzó. Nem volt egyszerű ezt az egészet megfordítani. Az életem azonban sokkal jobb így” – mondta a BBC-nek.
Az egyre növekvő jövedelmi különbségek a 2020-as amerikai elnökválasztási kampányban is visszatérő téma. A jelenleg legesélyesebbnek tűnő demokrata elnökjelölt-jelölt, Bernie Sanders központi üzenete az egyenlőtlenségek mérséklése. Míg 1965-ben például egy vezérigazgató átlagosan hússzor annyit keresett, mint egy átlagos beosztott, addig 2015-ben már háromszázszor annyit.
Vállalat
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé
Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
