Egyelőre az egész gazdaságra kiterjedő trendről még nem beszélhetünk, de egyre több cégről hallani, ahol különféle biztonsági intézkedésekkel igyekeznek tenni az ellen, hogy Magyarországon is kitörjön a koronavírus-járvány.
Egy magyar nagyvállalatnál például arról tájékoztatták a munkavállalókat, hogy a következő hetekben a külföldi üzleti utakat és a külföldi vendégek látogatásait is elhalasztják. Arra kérték őket, hogy ha lehetséges, a tárgyalásokat oldják meg online.
Egy német szolgáltatóipari multinál a fertőzött országokból hazatérő kollégákat arra kérték, hogy két hétig dolgozzanak otthonról, ha viszont ezt nem tudják megoldani, akkor fizetik a távolmaradásukat. Egy másik cégnél, egy multi budapesti szolgáltatóközpontjában szintén két hét home office-ra kötelezték azokat, akik Kínában, Dél-Koreában, Szingapúrban és Észak-Olaszországban jártak. A járvány esetleges itthoni kitörésétől tartva pedig már mindenkinek minden este haza kell vinni a laptopját, a csoportvezetők pedig jelentést készítenek arról, hogy ki dolgozhat tartósan otthonról, és kit köt a munkája az irodához.
Az Mfor.hu szintén ehhez hasonló esetekről ír. Az IBM-nél a lap szerint üzleti utakat tiltottak le, és ott azt is jelenteni kell, ha valaki magánügyben utazna. Az IT Services Hungary-nél nem lehet üzleti ügyben Olaszországba és Bécsbe utazni, a magánügyben utazókat pedig két hét home office-ra kötelezik hazatérésük után. A német Knorr-Bremse fékgyárában mérik a munkavállalók testhőmérsékletét, és automatikusan hazaküldik azokat, akiknek láza van.
Látszik tehát, hogy
az egyik leggyakoribb lépés a cégek részéről a munkavállalók hazaküldése.
Ez nyilván elsősorban inkább a szolgáltatószektorban opció, de az ipari cégek szellemi munkát végző munkavállalóit is haza lehet küldeni. A KSH napokban megjelent távmunkával kapcsolatos tanulmányából kiderül, hogy jelenleg ezeken a területeken fordul elő leginkább a távmunka Magyarországon.
A tanulmányból dióhéjban az derül ki, hogy:
- 2018 első negyedévében az alkalmazottak 3,7 százaléka, 144 ezer fő dolgozott távmunkában,
- főleg felsőfokú végzettséggel rendelkező, szellemi munkát végzőkre volt jellemző az ilyenfajta munkavégzés, leginkább az IT-ben és természettudományos területeken,
- leginkább Budapesten és megyei jogú városokban, a 35–39 éves korosztályban dolgoznak távmunkában,
- a távmunkát túlnyomó többségben (89 százalék) otthonról végzik,
- a távmunkában dolgozók 62 százalékának nem figyelik a munkaidejét, csak az elért eredményeket,
- és kétharmaduk valójában home office-ban van, amit jogilag az különböztet meg a távmunkától, hogy nem rendszeres. Távmunkát ilyen értelemben csak kicsivel kevesebb mint 30 ezer ember végzett 2018 elején.
A koronavírus terjedése azonban érdekes kísérletet kényszeríthet ki, amiben többek között az is kiderülhet, hogy
a magyar gazdaságnak vannak-e olyan területei, ahol lehetett volna, de eddig nem próbálkoztak ezzel a munkaszervezési megoldással.
A KSH tanulmányában van még egy érdekes összefüggés, ami különösen aktuális lehet abban az esetben, ha a koronavírus miatt egyre több cég vált át távmunkára.
A kutatásból ugyanis az is kiderült, hogy azok nem szeretik a home office-t Magyarországon, akiknek nincs vele tapasztalatuk. Akik szoktak otthonról dolgozni, azok sokkal pozitívabban értékelik az otthonról történő munkavégzést, mint azok, akik még sosem próbálták ki.
A tanulmány alapján megkérdezettek szerint a távmunka előnye, hogy a munkavállaló rugalmasabban kezelheti a munkaidejét, házimunkát is végezhet munka közben, vagy ügyintézést is beiktathat a napjába. A hátrányok között emlegették, hogy könnyebben épül le a távmunkában dolgozók szociális élete, mivel nem találkoznak a munkatársaikkal, valamint a munka- és a szabadidő lehatárolása is extra erőfeszítést igényel.
Ha a koronavírus miatt egyre több cég folyamodik a távmunka alkalmazásához, kiderülhet, hogy mennyire jön be ez a munkarend azoknak, akik eddig személyes tapasztalat nélkül utasították el a home office-t. A fenti tendencia alapján pedig könnyen lehet, hogy lendületet is kapna ez a fajta munkavégzés Magyarországon.
Élet
Újra lehet napelemet telepíteni állami támogatással, akkumulátor nélkül?
A jövőre induló Vidéki Otthonfelújítási Programban benne van a napelem, elég furcsa módon mindenféle kötöttség nélkül.
A parkolás változik, de a behajtási övezet már a startnál elbukott Budapesten
Miközben Európa egyre több városa küzd az autók légszennyezése ellen, nálunk a főváros ignorálja a témát, Erzsébetváros pedig egyenesen visszalép.
Új szemlélet adhat nagyobb gyógyulási esélyt a rákbetegeknek Magyarországon
A cukorbetegség és a daganatok közötti összefüggés felismerésével, figyelembe vételével a megelőzés és a gyógyítás is nagyobb sikerrel kecsegtet.
Fontos
A tengeri útvonal, amely Amerikának is egyre fontosabb
Az Egyesült Államok olajexportjának felfutásával egyre több szállítmány használja a Panama-csatorna mellett az Afrikát megkerülő útvonalat is.
„A kínaiak le fogják tarolni a piacot” – mekkora a baj az európai autóiparban?
Honnan ered a magyar gazdaságot is sújtó járműipari válság, és mennyire kell tartani a kínai konkurenciától? Autópiaci szakértőket kérdeztünk a G7 Podcastban.
Befektetési lehetőségeket is hozott a klímacsúcs
A vegyipar, a kritikus ásványi anyagok és fémek, az erdészet, a vízügyi megoldások és a regeneratív mezőgazdaság is nagyobb szerepet kaphat a jövőben.
