Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2020. február 26. 06:55 Vállalat

Csótányokkal teli irodában kezdték, ma már csúcstechnikát exportálnak

A szennyvíztisztítók sok ember számára kellemetlen, takargatnivaló dolognak tűnnek, pedig egyre inkább alapanyaggyárrá válhatnak a jövőben többek között egy budapesti vállalkozás ötleteinek köszönhetően.

Az UTB Envirotec Zrt. több szempontból is érdekes vállalkozás: a rendszerváltáskor egy svájci cég leányvállalataként indult az elődje, és túlélte az anyavállalat csődjét, sőt az után indult be igazán. Az sem mindennapi, hogy egy indiai mérnök hozta létre a magyar céget, és vezeti lassan negyedszázada.

Az UTB az Umwelttechnik Buchs rövidítése, amit az 1970-es években egy svájci kutatóintézet spin-offjaként*A kutatási eredményt üzletileg hasznosító vállalat. hoztak létre a szennyvíziszap kezelésére. A nagy ipari szennyvíztisztítók évtizedes történetük során ugyanis működésük alapelvét tekintve nem sokat változtak. Ezek a szennyvizet megfelelően tisztították, de a hátramaradó hulladék, a szennyvíziszap csak drágán volt kezelhető.

Erre kínált megoldást a svájci UTB eljárása*az aerotherm technológia, amely megszabadította az iszapot a kórokozóktól, és egyben előkészítette az iszapot a további biológiai kezelésre, amely ezzel sokkal hatékonyabbá is vált. Az iszap biológiai tisztítása során baktériumokat vesznek rá a szerves szennyezőanyagok lebontására, ami tulajdonképpen pofonegyszerű folyamat, hiszen végső soron a természetben is megtörténik, az állati és növényi melléktermékeket lebontva keletkezik a szerves trágya, mindenféle gépek nélkül.

A technológia hosszas kerülőúton jutott el Magyarországra. A svájci cég az 1980-as években Indiában is tevékenykedett, így kezdett el dolgozni a magyar UTB mostani tulajdonosának édesapja vízügyi szakemberként a svájci UTB-vel. Az együttműködésük során nemcsak Indiában, de más országokban is keresték a lehetőségeket. Még a szovjet időkben Kisinyovban, Moldova fővárosában el is nyertek egy szennyvíztelep-fejlesztést, amire Bhasin Charandeep Singh (akit Sunnynak hívnak munkatársai) édesapját is elhívták dolgozni.

Az indiai mérnök egy munkanap után beült egy kisinyovi bárba, ahol összeismerkedett az Intervine ausztrál-szovjet vegyesvállalat projektvezetőjével, Sulyok Istvánnal, aki épp Kisinyovban hozott létre egy pezsgőgyárat. Itt indult el a kapcsolatuk, amiből egy életre szóló barátság alakult ki.

Jó pár év múlva érdekes megkeresést kapott a magyar származású vállalkozótól: az volt az ötlete, hogy a svájci cégnek érdemes lenne Magyarországon képviseletet létrehoznia. Úgy gondolta, jó üzlet lehet a modern svájci szennyvíztisztítási technológia magyarországi forgalmazása. Akkoriban ugyanis még sok településen nem is volt szennyvízhálózat, illetve az összegyűjtött szennyvíz túlnyomó részét nem tisztították. Meggyőző ötletnek tűnt, és bele is vágtak.

Amíg az édesapja Budapestre költözött, Sunny Új-Delhiben befejezte a középiskolát, majd 1993-ban az Egyesült Államokban szerzett környezetmérnöki diplomát. Ezután Budapesten kezdett dolgozni az UTB-nél, a közvetlen, mosolygós mérnöknek ugyanis nem tetszett a svájciak zárkózottsága, jobban érezte magát Magyarországon, ezért inkább ide kérte magát. 

Megette a kishal a nagyhalat

A svájci anyacég 1995-ben csődbe ment, és később a magyar UTB is leállt. Sunny azonban szerette a munkáját, és nem is akarta elhagyni Magyarországot. Ezért új céget alapított; egy szűk csapattal, korábbi kollégáival közösen vágtak bele – jó páran még mindig a cégnél vannak.

Nem volt egyszerű a kezdet, egy olyan lepukkant irodát tudtak csak kibérelni Budapesten, a IX. kerületi Vaskapu utcában, ahol Sunny visszaemlékezései szerint több volt a csótány, mint akár egy szennyvíztisztítóban.

A céget úgy tudták elindítani, hogy Sunny megvette a svájci felszámolótól a korábbi anyacég szabadalmait, és az új cég nevében a régiét is megtartották. A mérnökcsapat szennyvíztelepek tervezésével és biológiai tisztítási eljárások fejlesztésével foglalkozott. Egyre nőtt a megrendelésállomány: az uniós előcsatlakozási alapok miatt egyre több pénz jutott a szennyvízkezelés fejlesztésére, majd a 2004-es EU-csatlakozás után valósággal kilőttek a támogatások, alig győzték a munkát.

Ekkoriban évi 25 milliárd forintnyi projektet kezeltek.

A szennyvízhez kapcsolódó mérnöki szolgáltatások azért jelentettek jó piacot, mert a nagy építőipari cégek a betonrészeket szeretik megépíteni, de a tisztítást végző technológiákat nehéz létrehozni, tervezésük speciális szaktudást igényel, így ezeket a munkákat kevés, ehhez értő cégnek adják ki.

Látták azonban a cégnél, hogy az aranykor hamarosan véget ér, amit csak tetézett a 2008/2009-es válság. Bár a szennyvíztisztítók többségét az önkormányzatok építtetik – jellemzően uniós vagy állami támogatásból -, a cégek is jelentős megrendelők: az ipari szennyvizek kezelésének piacára pedig érezhető hatása volt a gazdasági visszaesésnek.

Innovációban erősítettek

A bevételek fenntartásához és a növekedéshez új utakat kerestek: a biológiai tisztítási technológiát, az ehhez szükséges egyedi eszközöket külföldre is értékesíteni próbálták. A cégnél azt is látták, hogy a nemzetközi bővülés igen költséges és kockázatos lehet, ezért az itthoni munkák mellett alapvetően a környező országokban dolgoztak, olyan távolságban, ami még egynapi autózással elérhető.

A fejlesztéseik eredményeit azonban máshol is el akarták adni, ezért inkább a technológiát kezdték értékesíteni. A szennyvíztisztítókhoz szükséges speciális berendezést (dekantert) Magyarországon gyártják, és ezt exportálják.

A biológiai tisztítás során a szennyvízben lévő baktériumokat veszik rá, hogy szaporodjanak el, és bontsák le a szennyvízben lévő szerves szennyező- és tápanyagokat, aminek a végén tisztított szennyvíz és szennyvíziszap keletkezik. Ez elmondva könnyűnek hangzik, de összetett mérnöki, biológiai méretezés, jó tervezés és kivitelezés kell ahhoz, hogy az akár több millió baktérium megfelelően végezze a dolgát.

Az elvárások is egyre szigorodnak: a tiszta vízben lévő szerves anyagok mennyiségét folyamatosan csökkenteni kell, de például a gyógyszermaradványok kiszűréséhez is új megoldások kellenek. Ezen problémák mellett az UTB-nél a csak költségesen – hulladéklerakóban vagy a mezőgazdaságban elhelyezhető – szennyvíziszap felhasználására is keresték a megoldásokat. Ennek első lépése az aerotherm technológia továbbfejlesztése volt: így már üzemanyagként hasznosítható biogázt is elő tudnak állítani*Az eljárás során a szennyvíziszapot hidrolizálják oxigén hozzáadásával, amit aztán további biológiai kezelés követ. Az anaerob rothasztás során biogáz keletkezik, amit hő- és áramtermelésre lehet használni vagy megtisztítva járműüzemanyagként lehet hasznosítani. .

 

Ez a megoldás pedig a határon túl is érdekes. Az export fontos a cégnél: már három indiai szennyvíztisztító építésénél használják dekantereiket. A cég az ázsiai, különösen a távol-keleti piacon akar bővülni, de csak technológiai beszállítóként. Erre külön leányvállalatot is létrehoztak, így jött létre a Cyclator Kft. 2016-ban, amely dekantereket és a cég szennyvíztisztítási technológiáját értékesíti. A vállalkozás 2018-ra már 158 millió forintos bevételt ért el.

Körkörös zöldítés

A cég a közelmúltig saját forrásból fedezte a kutatás-fejlesztési költségeket, de 2017-ben egy 1,5 milliárdos EU-s támogatást is elnyert, ami segített felgyorsítani az innovációt. Az Európai Uniótól közvetlenül is nyertek a H2020 k+f támogatás keretében 1,4 millió eurót 2017-ben.

A H2020 projekt abban segített, hogy a szennyvíziszap szokásos kezeléséből felszabadítható növényi tápanyagokat és savakat hasznos alapanyaggá tegyék. Ezeknek az ecet- és zsírsavaknak a szétválasztása összetett feladat, ezért teljesen új eljárást kellett kitalálniuk. 

A kiválasztásra egy desztillációs folyamatot dolgoztak ki – közérthetően ez a pálinkafőzéshez hasonló megoldás. Így olyan tiszta ecetsav keletkezik, ami már hasznos alapanyag és kiváló tisztítószer. A tisztítószergyártást a reNEW Technologies spin-off-ba szervezték ki. 

A szennyvíziszapból kinyert tisztítószerek nemcsak biológiai úton, környezetbarát módon készülnek, de a körforgásos gazdálkodást is megvalósítják.

Nem kell hozzá új alapanyag, hiszen a biológiai úton, hulladékból készített tisztítószerek végül ismét a csatornába kerülnek, majd ezeket ismét fel tudják használni a baktériumok segítségével alapanyagként.

Ezekben a tartályokban készül a környezetbarát tisztítószer

A mérnökiroda számára nagyon új feladat volt fogyasztóknak szánt terméket készíteni és eladni. Az ilyen környezetbarát termékeket általában bioboltokban értékesítik a gyártók, nehéz velük a nagy áruházak polcaira bekerülni. Az EU-támogatás segítségével épült berendezésük évi 3 millió üvegnyi tisztítószer gyártását teszi lehetővé.

Az értékesítésben a DM startup pályázata volt a nagy áttörés. A gyártási kapacitás 2019-es átadása után fél évvel már rögtön egy nagy drogériahálózat polcaira került a termékük. A felfuttatással nem sietnek, egyelőre úgy gondolják, hogy inkább tanulnak, mint eladnak – egyszerűen bele kell tanulni az FMCG piacba.

A szennyvíziszapra továbbra is aranybányaként tekintenek: már folyamatban van egy olyan projektjük, amivel növényi tápanyagokat lehet kinyerni a hulladékból. A technológia már ehhez is megvan, az engedélyekre várnak. Ez azonban nem a nagyipari műtrágya kiváltására való, hanem kertekbe, zöldségekhez és virágokhoz. Ennek óriási előnye, hogy a szennyvíziszap nagy részéből értékesíthető alapanyag válik.

Konszenzusra építve

A félszáz fős cégnél a munkatársak többsége mérnök, motiválásuk nagyon fontos feladat. Az ösztönzés lényeges eleme, hogy folyamatosan új és érdekes projekteken dolgozhassanak a kollégák. A megfelelő munkaerő megtalálása azonban az utóbbi években nekik is egyre nagyobb kihívás. Nem a nyugatra vándorlás okoz gondot, hanem hogy a mérnökök közül sokan pályát módosítanak, és például informatikai területen helyezkednek el nagy multiknál.

Sunny szerint nem tudnak a bérekben versenyezni a legnagyobb multikkal, de nem is ez a lényeg. Abban biztos, hogy egyik munkatársa sem a pénz miatt van náluk: okos mérnökként bárhol a világon kaphatnának jobban fizetett munkát is. A kihívások és a csapat a legfontosabb összetartó erő.

A cégvezető tapasztalata szerint a változatos és szabad projektek motiválják a mérnököket. Erre a legjobb példának azt tartja, hogy legidősebb kollégájuk 83 éves, és nyugdíjas létére még mindig rendszeresen dolgozik részmunkaidőben. 

Balra Auguszt Gábor vezető technikus, középen Sunny, jobbra Löffler Veronika vegyész

A cégnél nem hierarchizált formában dolgoznak, a döntéseket közösen hozzák. Vezérigazgatóként Sunny feladata a stratégia kialakítása, és nem neki kell dönteni például arról, hogy mit és hogyan fejlesszenek.

A céges kultúráról beszélgetve a cégvezető az irodájában az asztalára mutat. Csak egy körasztal van egy laptoppal az irodában, ezzel azt szeretné mutatni, hogy mindenki egyenlő. Nem ő akar határozni arról, hogy mikor kezdjenek vagy fejezzenek be egy projektet, a kollégáknak együtt kell dönteni. Kkv-ként szerinte lényeges, hogy az elkerülhetetlen kudarcokat minél előbb felismerjék: ha valami nem működik, nem erőltetik, gyorsan új utakat keresnek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy osztrák Mekiben jött az ötlet, mára milliárdos bevételük van moslékból és használt olajbólA Biofilter elsőként gyűjtötte be a sütőolajat idehaza, mára moslékban is piacvezető. Az igazi zöld arculatot mégis a máshol elátkozott generációváltás hozta el.

Vállalat cégportré K+F szennyvíziszap szennyvíztisztítás Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Stubnya Bence
2020. április 6. 16:06 Vállalat

Nem ritka a futárnak felcsapó menedzser a túlélésért küzdő vendéglátóiparban

Drasztikus megszorításokra kényszerülnek az éttermek, az egész iparág szenved. Napok alatt kellett újratervezni a gyakran évek óta bejáratott rutint.

Jandó Zoltán
2020. április 6. 06:31 Vállalat

Kormányközeli cégek lehetnek a nyertesei a koronavírust követő felvásárlásoknak

Konszolidációs hullámot indíthat el a mostani válság, ezen pedig azok nyerhetnek, akiknek van pénzük. Minél később jön az állami mentőcsomag, annál kiszolgáltatottabbak a cégek.

Torontáli Zoltán
2020. április 5. 11:45 Vállalat, Világ

Amerikában 50-60 ezer lélegeztetőgép is lehetne, de csak 17 ezer van, mert a piac közbeszólt

Már 14 évvel ezelőtt elkezdtek készülni a világjárványra, és a terv jó volt. Aztán semmi nem lett belőle, mert a szabad piac törvényszerűségei érvényesültek.

Fontos

Torontáli Zoltán
2020. április 8. 06:51 Élet

Több százezer veszélyeztetett embert járatunk a járványban feleslegesen az orvosi rendelőkbe

A cukorbetegek nem kaphatják meg elektronikusan minden receptjüket, pedig a technológia ki van építve hozzá. Pár papírdarab miatt túráztatunk rengeteg veszélyeztetett, idős embert.

Bucsky Péter
2020. április 7. 12:54 Közélet

Már azelőtt padlóra kerültek az önkormányzatok, hogy a kormány tovább ütötte volna őket

Az iparűzésiadó-bevételeket a gazdasági visszaesés, a gépjárműadót és a parkolási bevételeket a kormány radírozza le.

Váczi István
2020. április 7. 06:53 Közélet

Úgy tűnik, az út szélén hagy pár százezer munkanélkülit a kormány egy időre

Hiába javasolják sokan a munkájukat elvesztők rendkívüli megsegítését, eddigi bejelentései alapján a kormány semmi ilyesmit nem tervez.