Teljesen átveszi az irányítást a MET a Telekommal közös gázszolgáltatójában
Jóváhagyta a versenyhivatal, hogy közvetlen egyedüli irányítást szerezzen az E2 nevű energiakereskedő cégben a leginkább a korábbi kétes államközeli gázüzleteiről ismert MET-csoport. A társaság eddig is 50 százalékos részvényese volt az E2 Hungary Zrt.-nek, de mostanáig a vállalatot a cég másik felét birtokló Magyar Telekommal közösen irányították. A tulajdonosi viszonyok most sem változnak, azaz marad az 50-50-es felosztás, csak éppen a Magyar Telekom lemondott arról, hogy a cég mindennapi működésébe beleszóljon.
A változásnak ugyan a hivatalos kommunikációban nem igazán volt előzménye,
a lépés mégsem igazán meglepő, sőt valójában logikusan következik a Magyar Telekom energiapiaci tevékenységének eddig alakulásából.
A távközlési cég 2010-ben kezdett el hagyományos szolgáltatásai mellett áramot és gázt is értékesíteni lakossági és vállalati vevőinek. Az elképzelés az volt, hogy ügyfélbázisukra építve, a meglévő értékesítési infrastruktúrát kihasználva behoznak valamit, amiből többletbevétele lehet a cégnek. Sok haszonnal a dolog nem kecsegtetett, hiszen a tevékenységnek nem volt túl magas a hozama. Mivel azonban az értékesítéshez szükséges dolgok (ügyfélszolgálat, értékesítők, informatikai háttér, egyebek) nagyrészt amúgy is rendelkezésre álltak, viszonylag alacsony költséggel el lehetett indítani az új üzletágat, ami végső soron nagy bevételi számok mellett valamennyi nyereséget is hozott.
Ebben az időszakban ráadásul még simán lehetett piaci alapon értékesíteni a háztartásoknak is gázt, hiszen még nem volt rezsicsökkentés, így az egyetemes (lakossági) árak voltak annyira magasak, hogy kedvező feltételek mellett egy kereskedő alájuk tudott ajánlani. Különösen, ha a gázt és az áramot mondjuk más – például távközlési – szolgáltatásokkal csomagban értékesítette, és nem is feltétlenül ezeken várt volna jelentősebb nyereséget.
Az új üzletág elég szépen fejlődött a Telekomnál (a csúcsévben közel 50 milliárdos bevételt hozott) egészen addig, amíg a 2014-es választások előtt a kormány neki nem esett a rezsidémonnak, és le nem szorította olyan mélységbe az árakat, ahol már lehetetlen volt piaci alapon működni. A gázszektorban a Magyar Telekom az elsők között passzolta át ügyfeleit a frissen életre hívott állami rezsiholdingnak, és ezzel a lendülettel 2015 közepén meg is szüntette a lakossági felhasználók részére nyújtott szolgáltatását.
Igen ám, de a cégnek nemcsak háztartási, hanem céges fogyasztói is voltak, csak éppen ezek egész biztosan nem vásároltak annyi gázt, amivel egy ilyen üzletágat gazdaságosan fenn lehet tartani. A Magyar Telekom ezért létrehozott egy közös vállalatot az akkor éppen egy több tízmilliárdos hasznot hajtó államközeli ügylet miatt elég rossz hírű, részben – a legtöbbször csak Orbán Viktor túravezetőjeként emlegetett – Garancsi István tulajdonában álló MET Holding AG-vel. A Telekom szállította az ügyfeleket, a gázkereskedelemmel foglalkozó MET a know how-t, a két cég pedig fele-fele arányban részesült az így életre hívott E2 Hungary Zrt-ben.
Az E2 bár meredek növekedést nem mutatott fel, összességében nem teljesített rosszul: az elmúlt három év mindegyikében 50-60 milliárdos forgalmat hozott össze, és adózott eredmény soron is kimutatott évről évre néhány százmilliónyi nyereséget, sőt még osztalékot is fizetett. A cégnek most is több mint négyezer ügyfele van.
Ebben a vállalatban adta most át az irányítást teljes egészében a Magyar Telekom a MET-nek úgy, hogy részesedését megtartotta. A két céget kérdeztük az okokról, és a továbbit tervekről, de mindössze annyit írtak, hogy az ügylet még nem zárult le, és
„a tranzakcióval a MET energetikai szakmai befektetői szerepét erősítené az E2 Hungary napi működésében”.
Emellett megerősítették, hogy a Magyar Telekom tulajdonos marad, és utaltak rá, hogy a stratégiai döntéseket továbbra is együttműködésben hozzák meg.
Az okokról tehát részletesen nem írtak, de elég egyértelmű, hogy a Magyar Telekomnak – így, hogy kénytelen volt kiszállni – sok köze nincs az energiaszektorhoz, és tapasztalata sem igazán van a területen. Azaz
egy idő után a kiegészítő szolgáltatás, amitől többletforgalmat és eredményt vártak, inkább csak púp lett a hátukon, amire valószínűleg nem szívesen szánnak túl sok erőforrást.
Különösen, hogy 2017-ben a villamosenergia-piac lakossági szegmenséből is kiléptek, így 2018-ban már bevételük sem volt az energiaszektorból. Ilyen előzmények után pedig elég logikus lépés a szakmai befektetőre bízni a napi munkát.
Vállalat
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé
Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
