Hosszú évek kellettek, hogy a hazai építőipar a válságot követő összeomlást kiheverje. Amíg az állam az út- és vasút-, illetve a stadionépítésekkel az építőipar egy részét folyamatosan ellátta munkával, a lakásépítések tetszhalott állapotban voltak sokáig. A csok és a babaváró hitel, illetve az ingatlanárrobbanás miatt ma már ismét jó üzletnek számít a lakásépítés, de ennek az alágazatnak a teljesítménye csak 2016-ban haladta meg a 2008-as értékét.
Ráadásul időközben jelentős áremelkedés is volt, így a forintban kifejezett teljesítmény növekedése mögött nincsen feltétlenül több lakás, több lakóterület, sőt. 2018-ban még mindig kevesebb lakás épült, mint a válságot megelőzően.
Az új engedélyek száma már kezdi elérni a válság előtti szintet, de 2018-ban még mindig csupán fele annyi új lakást adták át, mint 2008-ban. Mindezek tükrében igencsak relatív lakáspiaci boomról beszélni.
Mivel Magyarországon 4,4 millió lakás van a KSH adatai szerint, annyira kevés lakás épül még mindig Magyarországon, hogy
251 év alatt újulna meg a lakásállomány a jelenlegi tempóval.
Ez elképesztően rossz adat, mivel az ideális az lenne, ha legalább 100 év alatt megújulna a teljes lakásállomány.*Ez a számítás persze azt feltételezi, hogy a lakások száma hosszú távon változatlan marad, ami csökkenő népesség mellett nem feltétlenül lesz így. Európai összehasonlításban is nagyon rosszul állunk: 2018-ban a magyar GDP 3 százalékát tette ki az új lakások építése az Eurostat adatai szerint, ami negyedével alacsonyabb a kontinens 4 százalékos átlagánál. Bőven lenne tehát még tere az építőipar növekedésének ebben a szegmensben.
Ha pedig a teljes elmúlt évszázadot nézzük, akkor is egészen alacsony az új lakásépítések száma.
Még a második világháború és a nagy gazdasági világválság alatt is több lakás épült, mint a mostani építőipari „boom” alatt.
Forrás: Magyar Téglás Szövetség
Állva maradt téglások
A mélyponthoz képest persze gyors volt a növekedés az elmúlt években, és ez alapján azt gondolhatnánk, hogy a téglaipar nagyot nyert, de nem. A jelentős építőipari alapanyagár-emelkedés ellenére a 2008-as gyártási érték ötödére omlott össze a magyar téglapiac 2013-ra, és még 2018-ban is csak az egy évtizeddel korábbi teljesítmény felét érte el.
A gyors visszaesés egyik oka a kivitel szinte teljes eltűnése: 2008-ban még 8,9 milliárd forint értékben exportáltunk téglát, egy évtizeddel később csupán 0,5 milliárd forint értékben. Közben az import is csökkent, a korábbi 1,9-ről 1,1 milliárd forintra.
Másrészt a tégla felhasználása jelentősebben csökkent, mint ahogy az építőipari kibocsátás változása indokolná: a fenti grafikonon azt is berajzoltuk, hogy a lakásépítések értékéhez képest hogyan alakult a belföldi téglaértékesítés összege. Míg korábban az új épületek értékéhez képest 3-4 százalékot tett ki, az utóbbi években 1,4-1,5 százalékra süllyedt.
Kíváncsiak voltunk ennek az okára, de a Magyar Téglás Szövetség a Winerberger Zrt.-hez irányított minket, ám a messze legnagyobb magyarországi téglagyártó vállalkozástól többszöri megkeresés után sem kaptunk válaszokat kérdéseinkre.
Mindent elural a gipszkarton
A fő ok valószínűleg az lehet, hogy átalakult az építési technológia: egyszerűen kevesebb tégla kell a modern iroda- és társasházakhoz. Ahogy az építkezéseken láthatjuk, betonból készül a szerkezet. A téglát ma már alapvetően kitöltő anyagként, és nem szerkezeti elemként építik be. Emellett a belső válaszfalak is már egyre inkább szárazépítési technológiával készülnek – ez tulajdonképpen a gipszkarton falakat jelenti. Míg korábban ez csak az irodákban volt jellemző, ma már egyre több társasházi lakásban, sőt akár családi házaknál is használják.
A válság után a téglapiac jelentősen átalakult Magyarországon, gyakorlatilag a teljes piacot a Wienerberger vette át: számításaink szerint a korábbi 35 százalékról gyakorlatilag 100 százalékra nőtt a részesedése. Érdekesség, hogy a magyar cég pénzügyi beszámolói szerint magasabb az export értéke, mint ami az Eurostat adatbázisaiban elérhető Magyarországra. Ennek fő oka, hogy a cég nemcsak tégla-, hanem cserépgyártással és -értékesítéssel is foglalkozik, de ezt a megosztást nem tartalmazta a pénzügyi beszámolója.
A cég kiegészítő mellékletéből az derül ki, hogy a legtöbb exportbevétel Romániából (1 milliárd forint), Ausztriából (0,7 milliárd forint) és Szlovákiából (0,3 milliárd forint) érkezett. Ezek nem jelentős tételek a szomszédos országok – a magyarnál jóval erősebb – építőiparához viszonyítva.
A Wienerberger tulajdonosa az osztrák Tondach GmbH, ami a rendszerváltás után privatizált magyar tégla- és cserépgyárakat vásárolta meg és olvasztotta be. A válságot követően a nagyjából tucatnyi téglagyárából hatot bezárt a Wienerberger*A Sopronban, Bátaszéken és a Békéscsabán található üzemekben csak leállították a termelést, az Abonyban, Kisbéren és Mezőtúron lévő téglagyárakat ténylegesen bezárta a cég.. Gyáregységként azonban még ma is az összes korábbi szerepel a cég beszámolóiban*Solymár I. Téglagyár, Solymárvölgy
Solymár II. Téglagyár, Solymár
Őrbottyáni Téglagyár, Őrbottyán
Soproni Téglagyár, Sopron
Kőszegi Téglagyár, Kőszeg
Kőszegi Gerendagyár, Kőszeg
Bátaszéki Téglagyár, Bátaszék
Mezőtúri Téglagyár, Mezőtúr
Békéscsabai Téglagyár, Békéscsaba
Balatonszentgyörgyi Téglagyár, Balatonszentgyörgy
Kisbéri Téglagyár, Kisbér
Pannonhalmai Téglagyár, Pannonhalma
Tiszavasvári Téglagyár, Tiszavasvári
Törökbálinti Téglagyár, Törökbálint, így nehéz megállapítani, valójában mennyi téglagyár működik jelenleg.
A hazai tégla- és cserépgyártás számára mindenesetre bőven van alapanyag: a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat szerint a kerámiaipari nyersanyagok kitermelése – amiket a tégla- és cserépgyárak használnak – 2017-ben 1,3 millió köbméter volt. Mivel a KSH adatai alapján a kitermelhető kerámiaipari nyersanyagvagyon legalább 1,2 milliárd köbméter, a jelenlegi tempóval felhasználva ezer évig lesz elegendő nyersanyag téglához és cseréphez.
Adat
Másfélszeresére nőtt a bűncselekmények száma Magyarországon 2021 óta
Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben. Főleg a csalások és a lopások száma ugrott meg a közelmúltban.
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Fontos
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
