Több száz millió forintos jutalékért a Media Services Company (MSC) értékesítheti az állami média hirdetési felületeit a következő három évben, ha nem minősítik ismét érvénytelennek az erre vonatkozó közbeszerzést. A tender eredménye két szempontból sem meglepő: egyrészt eddig is ez a cégcsoport végezte ezt a munkát a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) számára, másrészt más nem is adhatott ajánlatot, mivel csak az MSC-t hívták meg a most záródó közbeszerzésre.
Jött Habony és Mészáros, meg a profit
A nyertes vállalat egyértelműen Fidesz-közeli, hiszen Mészáros Lőrinc és a TV2-t megszerző üzleti kör is tulajdonos benne. Az MSC az ország egyik legnagyobb reklámértékesítőjének (sales house), az Atmediának a leányvállalata. Utóbbi cég 44 tévécsatorna hirdetéseit szervezi, azaz a csatornák átadják nekik a reklámidejüket, amire (jellemzően csomagban eladva) az Atmedia szerez hirdetőket. A vállalat szerződésben áll mások mellett a Fox Networks-szel (National Geographic), a Sony Pictures-szel (AXN, Viasat 3, Viasat 6) és a Warner Mediával (Cartoon Network), ami azonban ennél is fontosabb, hogy ők terelik a hirdetőket az állami média és a TV2-csoport összesen húsz csatornájára is.
Utóbbival pedig a csoport tulajdonosi köre is összeér. Az Atmedia 2016-ban került egyértelműen kormányközeli kézbe, ekkor vásárolta ugyanis meg a sajtóban csak a „Habony Árpád hitelezője” eposzi jelzővel futó Tombor András. A vállalat köré aztán egy elég nehezen átlátható cégháló épült, ami mögött mostanra – némi kavarás után – részben Mészáros Lőrinc magántőkealapja, részben a TV2 új tulajdonosi köre, a felcsúti milliárdossal jó kapcsolatot ápoló Vida József és üzlettársai állnak.
Mindenesetre a cég látványosan megtáltosodott azt követően, hogy kormányközeli vállalkozók tűntek fel körülötte. Bár a társaságnak korábban sem ment rosszul, ám 2018-ra a három évvel korábbihoz képest így is sikerült több mint háromszorosára növelnie az árbevételét, és durván megháromszoroznia a profitját.
Érvénytelen ajánlattal is nyertek
Most pedig az is eldőlt, hogy még három évig biztosan nem kell lemondaniuk az állami megrendelésekről. Az MTVA által kiírt közbeszerzés szerint 36 hónapos megállapodás az állami média valamennyi hirdetési felületére kiterjed, vagyis az Atmedia kezeli
- az M1, M2, M4, M5, Duna, Duna World tévécsatornák,
- a Kossuth, Petőfi, Bartók és Dankó rádiók, illetve
- az előbbiekhez tartozó teletext és
- az online (így különösen a hirado.hu, mediaklikk.hu, petofilive.hu, m4sport.hu)
felületeket.
Mindezektől pedig az MTVA éves szinten milliárdos bevételt remélhet. Egészen pontosan legalább 2,3 milliárdot, a kiírásban ugyanis ezt szabták meg minimumként. A tényleges összeg azonban jóval efölött lehet, amire nemcsak az utal, hogy a különböző jutaléksávokat 3,2 és 4 milliárd között határozták meg, számítási alapnak pedig 6 milliárdot adtak meg a kiírásban, hanem az is, hogy az elmúlt években is 6 milliárd körül alakult a vagyonkezelő alap reklámbevétele.
Ha ezt sikerül a következő években is hozni, akkor Mészáros Lőrinc és üzleti köre évi 700-800 millió forintot kereshet az állami megbízáson. Csak azért nem többet, mert a kérhető jutalékot 12 százalékban maximálta az MTVA. Más kérdés, hogy ezt a jelek szerint az MSC-nél első körben nem vették komolyan.
Az állami média első témában kiírt közbeszerzése ugyanis – legalábbis a leadott indoklás szerint – azért lett érvénytelen, mert az egyetlen ajánlattevő (az MSC) nem vette figyelembe a maximális jutalékot. Emiatt azt a tendert érvénytelennek minősítették, de furcsa mód így is eldőlt már akkor, hogy kit bíznak meg a munkával. Az új közbeszerzés kiírásakor ugyanis az MTVA kérte a Közbeszerzési Hatóságot és annak elnökét, hogy egy olyan új eljárást folytathasson le, amire csak az MSC-t kell meghívnia. Az engedélyt pedig meg is kapták, így a második körben is csak egy ajánlat érkezett, az MSC-é. Ráadásul eléggé kicentizve, hiszen úgy számolták ki, hogy a megadott feltételek mellett a 6 milliárdos alapra pont kijött a maximális 12 százalékos jutalék.
Magánál hirdet az állam, és valaki ezen is keres
Az ügynökség egyébként 3,2 milliárd forintig a piaci hirdetési bevételek 10,5 százalékát kapja meg, efölött pedig 200 millió forintonként nő a jutalék, úgy, hogy a 4 milliárd feletti részre már több mint 18 százalék jár. Ez egyébként a G7 által megkérdezett szakértő szerint nem kiugróan magas, nagyjából megfelel a piaci áraknak, hiszen az ügynökségek többsége 15 százalék körüli mutatóval dolgozik.
Ráadásul a fenti számok kizárólag a piaci reklámokra vonatkoznak, az állami hirdetések után csak 5,5 százalékot kap az MSC. Más kérdés, hogy bizonyos szempontból még ez is erősen aggályos. Egyrészt az állami reklámokért az elmúlt évek alapján sokat nem kell dolgozni, azok önmaguktól megtalálják az útjukat a kormányzat számára szimpatikus üzeneteket közvetítő médiumok, így például az állami média felé. Másrészt a kiírásból úgy tűnik, hogy a bevételt, ami alapján a jutaléksávokat meghatározták, az állami hirdetések is növelik, azaz ezek is hozzájárulnak ahhoz, hogy az MSC akár 18,5 százalékot tarthasson meg a behozott reklámokból.
Vállalat
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé
Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.
Fontos
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
