A világ talán legismertebb befektetője, Warren Buffet holdingcégének legutóbbi negyedéves jelentése ismét ráirányította a figyelmet arra, hogy milyen hatalmas összegek parkolnak az amerikai nagyvállalatokban. A Berkshire Hathaway-nek 128,2 milliárd dollárja van készpénzben és olyan rövid lejáratú pénzügyi eszközökben, mint a kincstárjegyek. Ez a nyereséges működés mellett annak köszönhető, hogy évek óta nem hajtott végre felvásárlást, és hogy elég keveset – most éppen 700 millió dollárt – szán részvény-visszavásárlásra.

Ez a pénzhegy még csak nem is számít a legnagyobbnak az Egyesült Államokban, a Factset gyűjtése szerint a Microsoft megelőzi Buffet cégét. Mellettük még a Google anyavállalata, az Alphabet, valamint az Apple is 100 milliárd dollárt meghaladó szabad pénzállománnyal rendelkezik. A tíz társaság pedig összesen 721,5 milliárd dollárral, amely Magyarország tavalyi GDP-jének 4,6-szorosa^*Vásárlóerő-paritáson számolva a 2,4-szerese..

Természetesen cégenként változik, hogy miért nem költenek többet beruházásokra és/vagy felvásárlásokra, de azért van néhány közös pont is. Ami az akvizíciókat illeti, mivel a mostani a történelem második leghosszabb tőzsdei menetelése az Egyesült Államokban, a potenciális célpontot jelentő vállalatok elég drágák.^*Egy tőzsdei „bikapiacot” hagyományosan addig tekintenek folyamatosnak, amíg nem következik be 20 százalékot elérő esés. Ez a leginkább figyelt S&P 500-as tőzsdeindex esetében 3896 napja nem következett be, ezért 2009 tavaszától folyamatosnak számít az emelkedés. Nemcsak a tőzsdén lévőkre igaz ez, mert a hosszú gazdasági fellendülés és az olcsó finanszírozás a magánkézben lévő cégek árát is felverte. Ha jönne egy gazdasági megingás – válságról nem is beszélve –, sokkal kedvezőbb árazás mellett vásárolhatnának.

Ez persze nem jelenti azt, hogy egyáltalán ne vennének cégeket a listán szereplő vállalatok. Az Amazon például két éve 13,7 milliárd dollárért vásárolta fel a Whole Foods kiskereskedelmi láncot, az Alphabet pedig éppen 2,1 milliárdot készül kiadni az okoskarkötőiről ismert Fitbitért. Itt azonban máris előkerül egy újabb probléma: az Egyesült Államokban egyre többen követelik a szerintük túlterjeszkedő technológiai óriások korlátok közé szorítását, ennek egyik eszköze pedig a felvásárlásaik korlátozása lehet. Az Evercore befektetési bank elemzője, Lee Horowitz ezért azt mondta a CNBC-nek, hogy szerinte kisebb, egymilliárd dollár körüli tranzakciók továbbra is lesznek, de a szabályozói kockázatok miatt tízmilliárd dolláros nagyságrendű felvásárlásokra nem számít ebben a körben. Egy-két milliárd dollár elköltése pedig ezeknél a cégeknél pedig szinte meg sem látszik a számokon.

Némelyikük ennél sokkal többet költ más formában. Az Apple például csak a legutóbbi negyedévben 2,5 milliárd dollárt szánt osztalékfizetésre, 18 milliárdot pedig saját részvényei visszavásárlására. A cég egyébként tavaly arról számolt be, hogy hosszú távon arra törekszik, hogy készpénz- és adósságállománya egyensúlyban legyen, amihez az előbbit kell leépíteni. A fenti számok ugyanis bruttó értéket mutatnak, az Oracle 35 milliárdjához például 48 milliárdos adósságállomány társul. Az ilyesmi azonban teljesen szokványos ebben a körben, egyebek mellett adózási okok miatt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBegyújtásra váró rakéta van az európai részvények alattAz elmúlt évtizedben az amerikai részvénypiac példátlan mértékben teljesítette felül Európát, részben a sokkal nagyobb volumenű részvény-visszavásárlások miatt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat Alphabet Apple berkshire hathaway készpénz Microsoft Olvasson tovább a kategóriában