Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. november 7. 10:22 Vállalat

Tarlósnak kétszer beletört a bicskája, Karácsony is megpróbálja

A cikk eredeti formájában az Mfor.hu-n jelent meg.

A Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) külföldi részvényeinek visszavásárlása szempontjából fontos döntések meghozatala indokolta Atkári János beválasztását a cég igazgatóságába – magyarázta a keddi közgyűlési döntést Karácsony Gergely főpolgármester a tegnapi kormányülés után Gulyás Gergellyel tartott közös sajtótájékoztatóján a Karmelita kolostor előtt.

Vasárnap kértek fel, kedden a Fővárosi Közgyűlés támogatta a megbízásomat, tegnap pedig kaptam egy rövid összefoglalót a majdani feladataimról. Ezek között valóban szerepel a csatornázási művek privatizációs szerződésének áttekintése, a részvények visszavásárlásának előkészítése, de ennél többet egyelőre nem tudok

– válaszolta az Mfor érdeklődésére Atkári János, a Pénzügykutató Zrt. munkatársa, aki mindazonáltal szerencsésebbnek tartotta volna, ha a politikai váltás jobban elkülönül a cég ügyétől.

Nem véletlenül kérik erre éppen őt. Atkári János azon kivételes helyzetben van, hogy mind a három rendszerváltozás utáni főpolgármester kabinetjének dolgozott. Leghosszabban Demszky Gábornak, akinek 1994 és 2006 között helyettese volt. Ezen időszak alatt adták el a Főgáz, a vízművek és a csatornázási művek kisebbségi tulajdonhányadát. Így nála jobban senki nem ismeri ezeket a privatizációs szerződéseket. Nem véletlenül kérte fel pénzügyi szaktanácsadónak Tarlós István sem első 2010-es választási győzelme után, de a közös munka mégsem vezetett a kívánt eredményre, így két év múlva elváltak útjaik.

Most Karácsony Gergely is abban reménykedik, hogy a segítségével a vízművek és a Főgáz után a harmadik aranytojást tojó tyúkot is sikerül visszaszerezni. Az új városvezetés ugyanis egy december végén lejáró határidőt kihasználva abban bízik, hogy a francia tulajdonos a korábban kért összegnél olcsóbban is megválna az FCSM 1997-ben eladott részvénypakettjétől.

A visszavásárlást egyébként Tarlós István is erősen ambicionálta, de a fővárosnak akkor beletört a bicskája. A csatornázási művek 25 százalék plusz 1 szavazatos részvénypakettjét 1997-ben 16,5 milliárdért adta el a főváros. A részvénycsomagot a Berliner Wasser Betriebe (B.W.B.) és a Compagnie Générale des Eaux (C.G.E.) cégek által alkotott konzorcium vette meg. A szerződés az új partnerek nyereségérdekeltségét, a profitot – a hazai gyakorlatban egyedülálló módon – nem a forgalomnövekedéshez vagy áremelésekhez, hanem a társaság hatékonyabb működéséhez, az elért költségcsökkentéshez kötötte. Az 1997 novemberében aláírt kontratusban meghatározott üzemeltetési és szakmai irányítási jogok gyakorlását is átengedték.

A részvényvásárlási szerződésben rögzített lehetőséget felhasználva a C.G.E. és a B.W.B. 1998 végén létrehozta a Csatorna Üzemeltetési Holding Részvénytársaságot, amelynek neve később Csatorna Holding Zrt.-re módosult. 2000-ben a B.W.B. az általa birtokolt részvények tulajdonjogát és a Csatorna Holdingban birtokolt tulajdonrészét átruházta a Berlinwasser Holding AG-re, amely 2015-ben Berlinwasser Holding Gmbh-ra változtatta nevét. Az időközben szintén nevet váltó C.G.E. 2002-ben átadta részvényét a Vivendi Environnement társaságnak, amelyet azóta szintén átkereszteltek Veolia Environnement – VE S.A. A Veolia Central & Eastern Europe S. A.-ra. A francia cég 2015-ben megvásárolta a Berlinwasser Holding részvényét. Így az FCSM 1997-ben privatizált részvényhányadát jelenleg a francia Veolia birtokolja.

A visszavásárlást célzó tárgyalásokat – a vízművekkel párhuzamosan – 2011 tavaszán kezdeményezte a fővárosi önkormányzat, de nem ért célba. Tarlós István a Fővárosi Vízművek Zrt. kisebbségi részvénycsomagjának visszavásárlásakor – 2012 tavaszán – ismét bejelentette: a következő célpont az FCSM lesz. Tarlós egy cégbe vonta volna össze a víziközmű-cégeket (vízmű, szennyvíztisztító, csatornázási művek, szippantósok), ám a vízművekben ragadt tulajdonosi kölcsön ráébresztette, hogy az önkormányzat kontójára már aligha vehetnek bármit is. A kormány ekkor előzékenyen felajánlotta a segítségét: megveszi a főváros helyett a Főgáz és az FCSM külföldi kézbe került tulajdonrészét. De csak részben teljesült az ígéret.

Az állami tulajdonban lévő MVM Magyar Villamos Művek Zrt.  2014 december közepén valóban megvette a Főgáz Zrt. német RWE tulajdonában lévő 49,83 százalékos részvénypakettjét 41 milliárd forintért, majd bejelentette igényét a főváros tulajdonrészére is, amit az kénytelen-kelletlen át is adott.

Hasonló forgatókönyvre készültek az FCSM esetében is, de az állami tárgyalók se jutottak sokkal előrébb.

A cég 25 évre kötött privatizációs szerződése 2022-ben jár le, amikor korábbi becslés szerint mintegy 17-19 milliárd illeti majd meg a kisebbségi befektetőket a tulajdonrészért cserébe. (Tarlós korábban 70-100 milliárd forintra becsülte az értékét, üzleti körök 20-40 milliárdra árazták be akkortájt.) A Fővárosi Vízművek hasonló nagyságú, de nem annyira kedvező feltételekkel eladott részvénypakettjéért egyébként 15,1 milliárdot fizetett a főváros.

A Veolia aligha hagyja magát aprópénzzel kifizetni. Hiába maradt ugyanis a fővárosi önkormányzat a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. legnagyobb tulajdonosa a részleges privatizáció után is, a szerződésben üzemeltetési és szakmai irányítási jogokat is átengedtek. Így a héttagú igazgatóságból négy tagot a szakmai befektetők választanak, ezen felül ők nevezhetik ki a társaság vezérigazgatóját is. S ami talán a leglényegesebb: a „B” sorozatú részvények tulajdonosaiként osztalékelsőbbségre tarthatnak igényt a törzsrészvények tulajdonosaival szemben.

Az osztalékszámítás a részvényesi szerződés 4. számú melléklete alapján történik, melynek értelmében a 25 százalék + 1 részvénnyel rendelkező szakmai befektetőknek a számított osztalékalap 75 százaléka jár a törzsrészvényeket megelőzően, míg a többségi törzsrészvényekkel rendelkező tulajdonos Fővárosi Önkormányzat, a 74,99 százalékos tulajdoni hányadával csupán az osztalékalap 25 százalékára jogosult, feltéve, hogy az eredménytartalék erre elegendő fedezetet nyújt a szakmai befektetőknek kifizetett osztalékot követően.

Így például 4,2 milliárd forintos osztalék fizetése esetén 3,8 milliárdot kapott a kisebbségi tulajdonos, míg a fővárosnak be kellett érnie 350 millióval. Az elmúlt két évben egyébként valamivel 4 milliárd forint feletti osztalék kifizetését javasolta a cég igazgatósága. (Az osztalékot egy bonyolult képlet alapján számítják ki.)

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a mindenkori szakmai befektető az önkormányzat tulajdonában maradt ingatlanok és eszközök használatáért évi 1,8–5,3 milliárdot fizetett a fővárosnak a nyereség terhére.

Az első időszakban mindkét fél tartotta magát a privatizációs szerződésben foglaltakhoz, ám 2005-től a fővárosi önkormányzat megpróbált nagyobb részesedést kicsavarni a nyereségből, de a külföldi tulajdonosok nem tolerálták ezt. Tarlós idejében végképp elszabadultak a dolgok, így az Mfor információi szerint

az elmúlt évekre sok milliárdos követelés halmozódott fel mindkét oldalon.

2018-ban a Fővárosi Közgyűlés végleg megmakacsolta magát. A társaság igazgatósága az osztalékszámításra vonatkozó előírások betartásával kiszámított 6,448 milliárd forint befektetői osztalékból az osztalékelsőbbséggel rendelkező befektetők részére az előző évben kifizetett osztalék összegével megegyező 4,03 milliárd forint osztalék kifizetését javasolta. A Fővárosi Közgyűlés azonban nem fogadta el a javaslatot.

A fővárosi önkormányzat és a társaság között már 2016-ban „értelmezési nézeteltérés” alakult ki az osztalékszámítási képlet egyes elemeire, azokban szerepeltetett tételekre vonatkozóan. A főváros szerint a cég privatizációjához kapcsolódó szerződésekben a befektetők osztalékának meghatározására szolgáló képletek rögzítése óta jelentően megváltozott a jogi és gazdasági környezet, éppen ezért az önkormányzat a jelenlegi szabályozóknak és gazdasági környezetnek jobban megfelelő képletalkalmazást szeretett volna kiharcolni. A részvényesek végül abban egyeztek meg, hogy 2018 december végéig közös álláspontot alakítanak ki. Természetesen nem sikerült közös nevezőre jutniuk, így a határidőt kitolták 2019. december 31-re. (Erre hivatkozva egyébként idén májusban nem fogadták a tavalyi év után „járó” 4 milliárd forintos osztalék kifizetésére vonatkozó igazgatósági javaslatot sem.) Ez az egyeztetési határidő jár le tehát idén év végén.

A fővárosi önkormányzat vélhetőleg abban bízik, hogy a Veolia már igencsak szeretne a pénzéhez jutni, hiszen két éve nem vehették fel az osztalékot. S talán így könnyebben hajlik az egyezségre, és esetleg most beérné a korábbinál szerényebb árral a birtokában lévő részvénypakettért. Nem lesz könnyű menet, hiszen a franciák már két tárgyalócsapatot is meghátrálásra késztettek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMeglepő értékei vannak Budapestnek, de összességében mégis csődtömegTöbb mint kétezer milliárd forintért tartja nyilván vagyonát a főváros. A gond csak az, hogy az utóbbi években ez egyre kevesebbet ért, a cégek pedig bajban vannak.

Vállalat fcsm karácsony gergely privatizáció részvény-visszavásárlás Tarlós István Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Torontáli Zoltán Jandó Zoltán
2019. november 14. 16:44 Vállalat

Van értelme, hogy több évnyi bérre elég pénzt ad a kormány a munkahelyteremtőknek?

Rengeteg pénzt, 13,3 millió forintot adunk minden egyes új munkahelyért, miközben évek óta munkaerőhiánnyal küzd a gazdaság. Nem tűnik logikusnak a rendszer.

Jandó Zoltán
2019. november 14. 06:54 Vállalat

Hogyan lehet ennyire olcsó minden Fekete Pénteken, ha egyszer törvény tiltja?

Jogszabály szerint nem lehet beszerzési ár alatt értékesíteni, de az év többi részében nem 50 százalékos árréssel működnek a cégek. Akkor hogy van ez?

Hajdu Miklós
2019. november 11. 15:45 Vállalat

Van olyan külföldi cég is, ami Magyarországon termel nyereséget és hozzáadott értéket

Nem minden multi lapátolja ki azonnal az országból az olcsó munkaerőn megkeresett hasznát. A javulásnak mégis van egy komoly gátja, méghozzá a Magyarországon tipikus pesszimizmus.

Fontos

Bucsky Péter
2019. november 13. 06:48 Közélet

Budapesti behajtási díj helyett megcsinálta a kormány a kihajtási díjat

Annyit keres a kormány a fővárosi és agglomerációs autókon, amit a főváros a dugódíjból tervezne beszedni. Utóbbitól mégis félnek.

Jandó Zoltán
2019. november 12. 11:44 Adat

Magyar orvosok ezrei, nővérek tízezrei hagyják el a pályát vagy az országot

Az orvos és nővérhiányt bevándorlókkal sem tudjuk kezelni, és nem azért mert erre ne lenne igény, hanem mert a nővérek például szinte mindenhol jobban keresnek.

Fabók Bálint
2019. november 12. 06:51 Élet

Megnéztem két szelektív hulladékkezelőt, és alig hittem el, amit láttam

Hiába szelektálunk gondosan, a műanyaghulladék csak néhány típusa hasznosul újra. A joghurtos pohár, a zacskó vagy az ételhordó doboz sem ilyen.