Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2019. október 3. 06:51 Vállalat

Az Audinak építenek csúcstechnikát, mégse akarnak túl nagyra nőni

Pár évvel a Hűtőépítő Kft. elindítása után a két alapító úgy döntött, hogy az addigi beszállítójuk problémái miatt megpróbálnak saját maguk hűtőkamraajtót gyártani. Megvették az alkatrészeket, és bementek a telephelyre szombaton, hogy „a többiek ne is lássák, mit szerencsétlenkedünk. Feszegettük, szorítottuk, ütöttük, de sehogy se akart sikerülni, tiszta idegek voltunk. Feri bement vasárnap is, mert nem hagyta nyugodni a dolog, és neki sikerült” – idézi fel a vállalkozás tízéves történetének egyik kulcsmozzanatát Hangosi Gábor, aki a történetben is szereplő nagybátyjával, Dávid Ferenccel hozta létre a céget 2009 áprilisában Gyöngyösön.

Figyelmet érdemlő időzítés, hiszen a válság éppen ekkoriban érte el mélypontját Magyarországon, de ez csak utólag derült ki, egyáltalán nem magától értetődő tehát, hogy valaki ekkor adja a fejét vállalkozás indítására. A jövőt nem tudták megjósolni, de az előrelátásnak nagy szerepe volt mindkét alapító részéről. Dávid Ferenc előtte a szintén gyöngyösi Politechnik H-M Kft.-nél dolgozott, amely a rendszerváltás utáni időszak talán legjobb nevű hazai cége volt a hűtőkamra-építési piacon. A válságban azonban instabillá vált a helyzete, és mivel a menedzsment nem akarta megtenni a szerinte szükséges válságkezelő lépéseket, Dávid Ferenc úgy érezte, hogy a cég napjai meg vannak számlálva, ezért az önállósodás mellett döntött.

Gondos előkészületek

Dávid Ferenc és Hangosi Gábor

Sikerült erről meggyőznie Hangosi Gábort is, aki korábban szintén dolgozott a Politechniknél, de már három évvel korábban távozott egy amerikai tulajdonú hűtőipari multihoz. Éppen ismét váltani készült, amikor nagybátyja mondta neki, hogy ha valamikor, akkor most kellene megalapítani a saját céget.

Nem csak a szakmai kapcsolatrendszerük miatt lehettek biztosak abban, hogy nem a semmibe ugranak. Hangosi Gábor ekkor már évek óta dolgozott azon, hogy ha eljön ez a pillanat, akkor „ne álljunk a semmi közepén két szerszámos ládával a kezünkben”. Brandépítési megfontolásokat szem előtt tartva kiválasztotta a hűtőépítő szót, lefoglalta a domaint, ahová éjszakánként dolgozva töltött fel szakmai tartalmakat, akárcsak a szintén általa létrehozott hutomester.hu blogra. Mivel volt némi gyakorlata a még gyerekcipőben járó keresőoptimalizálásban, a két oldal pár hónap alatt élre tört: ha valaki hűtőkamrák építésére, áraira, ezzel kapcsolatos kérdésekre keresett rá, nála kötött ki.

Ennek hatására pedig elkezdtek jönni a megkeresések, megrendelések, még a Honvédelmi Minisztériumtól is. Mivel a saját cég még nem létezett, Hangosi Gábor a munkahelye mellett, másodállásban tevékenykedett tulajdonképpen üzletkötőként, és a munkákat részben a Politechnik, részben szülei cége, a Hangosi és Társai Csőszerelő Kft. végezte el.

Ez az időszak azért is hasznos volt, mert jórészt a másodállásnak volt köszönhető az a kezdőtőke, amellyel elindították a Hűtőépítő Kft.-t.

„Ketten mentünk eleinte, Feri volt a szerelésvezető, én meg a segédmunkás. Volt, hogy nem úgy sikerültek a dolgok, ahogy szerettük volna. Néha azt gondoltam, úristen, felkopik az állunk”

– idézi fel a kezdeteket Hangosi Gábor. Ezen aztán gyorsan túllendültek, részben annak köszönhetően, hogy felvettek négy nyugdíjas szakembert, aki korábban szintén a Politechniknél dolgozott. Emiatt annál a cégnél eleinte csak nyugdíjasklubként emlegették őket.

Nem volt azonban rossz a kapcsolat a Politechnikkel, részben annak köszönhetően, hogy nem próbálták meg elhalászni a cég ügyfeleit. A kapcsolatot az is erősítette, hogy a Hűtőépítő eleinte a Politechniktől vásárolta a hűtőkamraajtókat, egészen addig, amíg a gazdálkodási problémái miatt már nem tudott gyártani.

Tőkehiány

Eleinte az alapítók úgy gondolták, hogy lényegében minden megrendelést alvállalkozókon keresztül teljesítenek majd, az irodát pedig Hangosi édesanyjának könyvelő cége biztosította, így nem is nagyon kellett költeni céges infrastruktúrára. Hamar kiderült azonban, hogy ez így nem működik, tárolni kell valahol a hűtőkamrák megépítéséhez szükséges árukészletet, ezért béreltek Gyöngyös délkeleti részén egy 200 négyzetméteres telephelyet.

Jórészt az árukészlet volt az oka annak is, hogy az első években a finanszírozás biztosítása jelentette a legnagyobb kihívást.

„A válság miatt sok bank nem volt partner, két év alatt négyszer kellett bankot váltani, mire valaki megértette, hogy ez a cég fejlődik, kell a tőke. Azóta lényegében állandó partnerünk a K&H”

– tekint vissza Dávid Ferenc. Az első lépéseknél pedig az segített, hogy a helyi vállalkozók ismerték az alapítókat, tudták, hogy nem lépnek le a megvásárolt anyaggal, így nem kellett előre fizetni.

A hűtőkamra-építőként indult cég életében az okozta a legnagyobb változást, amikor a Politechnik bedőlése miatt elkezdett hűtőkamraajtókat gyártani. A hűtőkamrák fő elemei közül ugyanis a falszerkezetet és a gépészeti elemeket meg lehetett vásárolni a közelben, nyílászárókat viszont vagy külföldről, vagy a Dunántúlról kellett volna beszerezni. A Hűtőépítőnek akkoriban egyszerre csak egyre-kettőre volt szüksége, ez kényelmetlenné, költségessé tette a logisztikát.

Ezért vágtak bele a bevezetőben említett módon a hűtőkamraajtók gyártásába, amivel kezdetben csak a saját, évi 50-100 darabos igényüket gondolták kielégíteni. Kiderült azonban, hogy a hozzájuk hasonló cégeknek szintén problémát okoz a nyílászárók beszerzése, így elkezdtek nekik árulni. Tavaly már 850 darabot adtak el, idén pedig az ezret is meg fogják haladni. Ezek mind egyedi termékek, hiszen más-más hűtőkamrához készülnek, így a méretük is változatos a szokásos ajtómérettől az olyanokig, amelyeken targoncák is tudnak közlekedni.

Telephelykeresés

Ez a kapcsolat segített abban, hogy partneri viszony alakuljon ki azokkal a vállalkozásokkal, amelyek a hűtőkamra-kivitelezésben a Hűtőépítő konkurensei. Közülük néhánnyal szerződést kötöttek arra, hogy helyettük szálljanak ki, ha hozzájuk közel kell karbantartást végezni. A McDonald’sszal például 30 étteremre van karbantartási szerződése a Hűtőépítőnek, és ha mondjuk Győrben kell ilyen munkát végezni, akkor általában a győri partnercég megy a helyszínre, nem kell Gyöngyösről embereket odaküldeni.

Az ajtógyártás felfutása okozta azt is, hogy a cég kinőtte telephelyét, pedig egy idő után már azzal szemben is béreltek, majd vettek területet.

„Logisztikai rémálom volt hatméteres szálanyagokkal keresztülballagni a főúton, a kamionok nem tudtak befordulni, a telek tulajdonosi viszonyai is bonyolultak voltak”

– idézi fel Hangosi Gábor, hogy az első években a finanszírozás mellett miért a telephely okozta a legtöbb fejfájást számukra.

Aztán rájuk mosolygott a szerencse. Először faramuci módon azzal, hogy hiába nyertek meg egy uniós pályázatot a telephely fejlesztésére, forráshiány miatt nem jutottak pénzhez. Így viszont nem voltak röghöz kötve, amikor egy bírósági végrehajtótól meg tudták venni a Politechnik telephelyét. Így végre olyan telephelyhez jutottak, ahol van iroda, gyártócsarnok és tartalék terület is, ahol hamarosan kisebb raktárépületeket akarnak felhúzni.

A jelenlegi is használt üzemcsarnok

Maradva a politechnikes kapcsolatnál, pár éve megvették a Frilux márkanevet, illetve mindent, ami hozzátartozik a logótól a weboldalig. Egy ideig pihentették, idén azonban elkezdték használni. „Magyarországon ebben az iparágban ez a legpatinásabb brand és logó, aki nagykonyhán dolgozik, szinte biztosan találkozott már vele. Sok helyen működnek 20 éves Frilux hűtőkamrák, ha valamelyiket újjá kell építeni, minket keresnek meg” – mondja Dávid Ferenc. A márkák fontosságával már korábban is tisztában voltak, a hűtőkamraajtók Igloodoors név alatt futnak, és a Friluxhoz hasonlóan uniós szintű oltalmat élvez a név és a logó, ahogy a hűtőépítő kifejezést is levédették.

Új termékkör

Igaz, az export most épp nem túl jelentős, de a tulajdonosok remélik, hogy ez változni fog. Korábban Szaúd-Arábiába több száz hűtőkamraajtót adtak el logisztikai központokba, Kenyába pedig tucatnyit, halottasházakba. Ennek a termékcsoportnak az exportjához azonban nem fűznek túl nagy reményeket, mert nagyon erős a német, dán és olasz konkurencia. Az olasz cégek időnként árban is versenyképesebbek, mert havonta gyártanak annyit, mint a Hűtőépítő egy év alatt.

Más a helyzet a tisztatér-technológiában. Ez olyan gyártási vagy kutatási területet jelent, ahova a levegő szűrőkön át jut be, a lebegő részecskék számát bizonyos határérték alatt kell tartani. Ezekbe a terekbe az anyagok is speciális átadókon át kerülnek be, ezek lehetnek doboz-, de szobaméretűek is. Ezek legyártása kifejezetten munkaerő-igényes – így jobb árat tudnak kínálni például a német konkurenciához képest –, az értékük jellemzően a tízmillió forintos nagyságrendben mozog, és könnyen szállíthatóak, vagyis minden adott a sikeres exporthoz. Most éppen boszniai, ukrajnai és szaúdi üzleten dolgoznak, így remélhetőleg nőhet az évente legyártott anyagátadók jelenleg 30-50 darabos száma.

Olyan tisztatereket is építenek, amelyeken belül robotkarok dolgoznak, például a Continentalnál. A szegedi lézerkutató központ több ezer négyzetméteres tisztaterét szintén a gyöngyösi cég építette meg. Emellett az Audi Hungáriánál kivitelezett extrém klímakamrára a legbüszkébbek, ennek működéséről a vezess.hu videót is készített.

Ezek a megbízások több szempontból is tudatos munka eredményei. Sok pénzt költenek online marketingre, hogy a megrendelők találják meg őket, értékesítőjük nincs. A hatfős irodai létszám így is soknak számít egy 30-35 fős gyártó-kivitelező céghez képest, de ez kell ahhoz, hogy nagyvállalatoknak közvetlenül tudjanak dolgozni (ilyen referenciájuk például az Egis, a Richter, a Bosch, a Lidl, a Samsung, a GE és a UPS). „Ezeknek a cégeknek nem lehet úgy árajánlatot adni, mint a gyöngyösi hentesnek. Ezerféle dokumentáció kell, van, hogy egy ember egy hétig dolgozik rajta” – magyarázza Dávid Ferenc.

Az is tudatos, hogy a bonyolultabb megbízások felé mozdulnak el, amelyekben ugyan több a kockázat, de az elérhető nyereség is. Az olyan kivitelezési munkákat rendre visszautasítják, ahol hozott anyagból, rezsióradíjban kellene dolgozni, hiába kecsegtetnek nagy árbevétellel. Szintén elkerülik az olyan fővállalkozókat, amelyekről sejteni lehet, hogy nem tisztességesek az elszámolásnál. A nagy munkáknál egyébként is kisebb nyereségarányra lehet számítani, ezért húztak saját maguk számára egy határt, miszerint 100 millió forintnál nagyobb megbízást csak nagyon kivételes esetben vállalnak el. Ennek az eredménye már látszik is a korábbinál nagyobb tavalyi profithányadon.

 

Azért is szeretik jobban a kisebb munkákat, mert így sok lábon áll a cég, nem válik függővé néhány nagy megrendelőtől. A kiegyensúlyozottság a tevékenységek között is megmutatkozik: a forgalom harmada-harmada jön hűtőkamrák építéséből, a tisztatér-technológiából, illetve az ajtógyártásból és -kereskedelemből.

Részben ez a hozzáállás az oka, hogy a cég felfutása elmaradt a lehetőségektől. „Más üzletpolitikával már több száz fős, több milliárdos árbevételű generálkivitelező cég lehetnénk, de mi nem ilyen vállalatot akarunk” – hangsúlyozza Dávid Ferenc. A 2016-os forgalom egy áthúzódó munka miatt lett kiugró, de ezt követően azért is esett vissza, mert úgy döntöttek a tulajdonosok, hogy jobb a megfontolt, kézben tartható növekedés.

 

Igaz, ebben a munkaerőhiány is közrejátszott. „Ez katasztrófa. Fémipari szakképzés nincs, mi kezdtünk el betanítani embereket, végzettségüket tekintve van köztük szerkezetlakatos, pincér és pék is” – mondja egymás szavába vágva Dávid Ferenc és Hangosi Gábor.

Az óvatosság abban is megmutatkozik, hogy a fejlesztéseket – némi pályázati pénz mellett – 90 százalékban saját forrásból finanszírozzák. „Van egy masszív, havonta cserélődő raktárkészletünk, ennek értékéig veszünk fel csak hitelt, hogy ha beüt a krach, a készlet csökkentésével vissza tudjuk fizetni” – mondja Dávid Ferenc. Szerinte ugyanis válság előtt állunk, és csak fél évre látnak előre, ameddig a megrendeléseik szólnak.

Így sem állnak le a fejlesztésekkel, például lemezmegmunkáló gépeket vesznek. Ezt a munkát most beszállító végzi, de sérülékeny alkatrészekről volt szó, házon belül egyszerűbb lesz a logisztika. Szintén pályázaton nyertek forrást újrahasznosított hőszigetelő betéttel rendelkező hűtőajtók gyártására, a technológiát már kidolgozták, csak a gépekre várnak. Ezen túl is sok ötletük van, de ebben is visszafogják magukat, egyelőre nem vesznek fel külön kutatás-fejlesztési munkatársat. „A projektvezetői és üzemvezetői pozíciónál egy idő után elszántuk magunkat, ezzel még nem tartunk itt, óvatos gyerekek vagyunk” – fogalmaz Hangosi Gábor.

Vállalat cégportré dávid ferenc hangosi gábor hűtőépítő kft. hűtőkamra Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Hajdu Miklós
2019. november 11. 15:45 Vállalat

Van olyan külföldi cég is, ami Magyarországon termel nyereséget és hozzáadott értéket

Nem minden multi lapátolja ki azonnal az országból az olcsó munkaerőn megkeresett hasznát. A javulásnak mégis van egy komoly gátja, méghozzá a Magyarországon tipikus pesszimizmus.

Jandó Zoltán
2019. november 11. 06:54 Vállalat

A TV2 új tulajdonosa a kisrészvényesek szerint kihúzta alóluk a bankjukat

Volt egy jó 30 milliárdot érő bank, amit Mészáros Lőrinc, a TV2 új tulajdonosai és jó pár kisrészvényes birtokoltak. Aztán jött egy furcsa ügylet, és csak Mészáros Lőrinc és a TV2-es kör maradt.

Torontáli Zoltán
2019. november 10. 13:10 Vállalat, Világ

A nagy drogériák is elkezdték csomagolás nélkül árulni a sampont és a tusfürdőt Csehországban

A dm hasonló tesztje után a másik nagy lánc is lépett, a vásárlóknak csak egyszer kell megvenniük a flakont, amit újratölthetnek egy automatából.

Fontos

Kasnyik Márton
2019. november 9. 07:47 Podcast

Orbán Krisztián: Húsz évig lehülyéztek mindenkit, aki nem értett egyet velük, most nehéz hinni nekik

Ki hinne el bármit annak a leszerepelt gárdának, amely egy évtized alatt sem tudott semmi újat kitalálni? Nem csoda, hogy újra itt vannak a tekintélyelvű vezetők. Ez volt az első G7 Podcast Live.

Jandó Zoltán
2019. november 8. 06:56 Közélet

A Liget-projekt 150 milliárdjának kétharmada kormányközeli vállalkozókat gazdagított

Az eddig elköltött pénz 40 százaléka végső soron két céghez vándorolt, és mindkettő köthető Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz.

Fabók Bálint
2019. november 7. 06:55 Adat

Amit a kormány nagy sikernek állít be, azt könnyedén felülmúlják a szlovákok, lengyelek és csehek

Hiába a rekordok, a külkereskedelmünk növekedése jelentősen elmarad a visegrádi országokétól. Az ázsiai áttörés egyedül nekünk nem jött össze.