Tavaly a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai alapján a magyar gazdaságban egy dolgozó átlagosan nagyjából 33,4 dollárnyi értéket állított elő egy óra alatt. Ez kilenc százalékkal több 2010-hez képest, ugyanakkor a régióban mindenhol gyorsabb volt a termelékenység növekedése, mint Magyarországon.
A termelékenység egy több tényezőből összeálló érték, ami azt mutatja meg, mekkora gazdasági értéket termel egy dolgozó adott idő alatt. Az határozza meg a nagyságát, hogy mennyire képzett a munkaerő, mennyi tőke van a gazdaságban, és mennyire fejlett a technológiai színvonal egy ágazatban vagy a nemzetgazdaságban. De az is számít, hogy mennyire hatékony a cég munkaszervezése, vagy hogy mennyire működnek megbízhatóan az intézmények az országban.
Ez azért nagyon fontos mutatószám, mert hosszú távon elsősorban ez határozza meg, hogy mekkora bért tudnak kifizetni a cégek a dolgozóiknak, azaz társadalmi szinten a nagyobb jóléthez a magasabb termelékenységen át vezet az út.
Bár a 2010 és 2016 közötti stagnálás után 2016 és 2018 között csekély mértékben nőtt a magyar gazdaság hatékonysága, a régió többi országa elhúzott Magyarország mellett ebben a mutatóban.
Az ábrán látható, hogy 2010-ben a magyar gazdaság termelékenysége még meghaladta a lengyelét, azonban 2014 óta már nemcsak a cseh és a szlovák, hanem a lengyel gazdaság is hatékonyabb a magyarnál. Bár a román termelékenység még nem haladja meg a magyart, a felzárkózás tempója elég látványos.
Különösen jól látható ez, ha nem a termelékenység nominális értékét nézzük, hanem a trendet 2010-hez képest. Itt az látszik, hogy a román termelékenység a visegrádi négyek (Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország) bővülési tempóját messze meghaladva, 46 százalékkal nőtt.
A V4-ek közül minden ország lehagyta az átlagos uniós növekedést, bár a magyar adat csak egy százalékponttal haladta meg a 8 százalékos uniós átlagot. A két ábrán a görög gazdasági katasztrófa hatásai is jól láthatóak: a válság sújtotta országot Magyarország a visegrádi országok közül utolsóként 2017-ben hagyta le.
A román felzárkózás akkor is nagyon látványos, ha a termelékenységet az EU 28 tagállamának átlagához képest nézzük. Románia 2010-től 2018-ra 44 százalékról 60 százalékra jött fel, de a lengyel és szlovák felzárkózás is jól látszik az ábrán. A visegrádi négyek közül valójában Magyarországon kívül minden országnál látszik ez a trend, miközben a magyar termelékenység éppen csak egy hajszálnyival nőtt nagyobbat, mint az uniós átlag.
De mi az oka a magyar lemaradásnak? A magyar munkatermelékenységgel részletesebben 2017-ben foglalkozott az OECD. Akkor a nemzetközi szervezet arra jutott, hogy nem csak amiatt stagnált a magyar gazdaság termelékenysége, mert a közmunkaprogramon keresztül nagyon alacsony hatékonyságú munkaerőt vontak be a munkaerőpiacra.
A magyar gazdaságban ugyanis a cégek egy része nem versenyez, ezért aztán nincs is rajta nyomás, hogy innováljon, pedig ez lenne a termelékenység növekedésének a kulcsa. Emellett a kormány szabályozási döntéshozatala sok esetben átláthatatlan, egész gazdasági szektorok működnek úgy, hogy nem vonatkozik rájuk a versenyjog. A szervezet szerint a munkaerő minőségének javításában is bőven van potenciál Magyarországon, legyen szó oktatásról, szakképzésről vagy a közmunkások továbbképzéséről.
Mint a 2018-as konvergenciaprogram megjelenésekor megállapítottuk, a kormány csak úgy tudja fenntartani a nagyon optimista jóslatait (2022-ig végig évi 4 százalékos potenciális növekedéssel számol), hogy fokozatosan egyre nagyobb termelékenységjavulást vár a magyar gazdaságtól. A Magyar Nemzeti Bank elemzői is a versenyképesség, illetve a hatékonyság javításában látják a magyar gazdaság felzárkózásának kulcsát, ehhez a jegybank egy 330 javaslatból álló csomagot is kidolgozott, de ezzel párhuzamosan a kormány is előállt egy versenyképességi programmal az év elején.
A versenyképességi fordulat azonban egyelőre még várat magára, és ahogy Matolcsy György nemrég megjelent publicisztikájában fogalmazott:
teljes versenyképességi fordulat nélkül a hozzánk érkezett import tőke csak szigetként működik tovább, mert nincs hová kötődnie.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
