Sokan azt hiszik, hogy az e-kereskedők halálra keresik magukat, hiszen nem kell hagyományos üzleteket fenntartaniuk. A valóság azonban egészen másképp fest, az online boltok jelentős része veszteséges, és ha a vásárlónak a tényleges üzemeltetési költséget fedező árakat kellene megfizetnie, akkor nem lenne ennyi vevő, és az egész koncepció borulna.
Az ellátási láncok két szakértője számos tudományos munka alapján azt állítja a The Conversationben megjelent összefoglalójában, hogy az e-kereskedelem jelenlegi működése üzletileg fenntarthatatlan. Közel vagyunk a fordulóponthoz, amikor bele kell nyúlni a rendszerbe.
A problémát a világ vezető e-kereskedőjének, az Amazonnak a számai alapján vezetik le. A társaság 2018-ban rekordprofitot mutatott ki, ami nagyon szép eredmény, de a teljes kép elfedi a részletekben rejlő valóságot. Az Amazon ugyanis a nyereségének döntő részét nem a kiskereskedelemből szerzi. A Web Services nevű, felhőalapú hosztingszolgáltatás például üzemi szinten több profitot hozott, mint a teljes észak-amerikai kiskereskedelem úgy, hogy a bevételhez képest ötször annyi nyereséget biztosított, mint a különféle termékek online árusítása.
Ráadásul ez még óriási javulás is, mert egy évvel korábban az Amazon észak-amerikai kereskedelmi nyereségét gyakorlatilag lenullázta az Amerikán kívüli kiskereskedelem vesztesége. Abban az évben a profit teljes egészében a webhosztingból származott.
Mi változott 2018-ban az Amazonnál? A cég elkezdte növelni az e-kereskedelemhez kapcsolódó árait, a kiemelt ügyfélkezelést biztosító Prime nevű szolgáltatásának tagsági díját például 20 százalékkal megemelte. Becslések szerint ez az egyszeri áremelés önmagában csaknem az észak-amerikai profit egyharmadát hozta.
Emellett az Amazon elkezdte kezelésbe venni a kínálatában lévő, profittermelésre esélytelen árucikkeket. A kínálat tele van ilyenekkel, mert például az ásványvízen vagy a csokis szeleten eleve olyan elenyésző a hozam, hogy az online logisztikai költségeket képtelenség kitermelni belőle. Az Amazon nagyon erőlteti a gyártókat, hogy nyomják lejjebb ezeknek az áruknak az árát, de erre alig van esély.
Ebben a helyzetben az Amazon és a többi webkereskedő előtt két lehetőség áll: vagy árat emelnek, vagy kiveszik ezeket a termékeket a kínálatból.
A cég nemcsak azzal operál, hogy a tényleges költségeket a vevőkkel fizettesse meg, hanem például a saját raktárhálózatának működési költségeiből is jelentős mértékben lefaragott már. Ahelyett, hogy új raktárakat és elosztóközpontokat építene, marad a jelenlegi szervezetben, és megpróbálja azt hatékonyabbá tenni. Ez azért is jó hír a cég szempontjából, mert az árukezelés és a csomagkiszállítás költsége a bevételhez viszonyítva 2010 óta állandóan emelkedett.
Amellett, hogy az Amazon teljes saját ellátási láncot tart fenn, külső kereskedők áruit is kezeli. Ők választhatnak, hogy a szállítást és raktározást szolgáltatásként veszik az Amazontól, és ezzel hozzáférnek a Prime-tagokhoz, vagy legalább részben maguk intézik ezeket a feladatokat. Az Amazon az utóbbi időben egyre több sikerrel „szabadul meg” a külső kereskedők megbízásaitól, ami azért kedvező számára, mert ezzel a költségek jelentős részétől is megválhat. Ugyanakkor ez pont az az irány, amely a kínai Alibaba működése felé mutat.
Ennél azonban sokkal érdekesebb, amit a Walmart csinál Amerikában. Az Amazon nagy versenytársa a profittermelésre praktikusan alkalmatlan termékeket elrejti az online vásárlók szeme elől.
A keresésekre megjelenő találati listában például nemes egyszerűséggel azt írja, hogy nincs raktáron, és felajánl helyette egy másik terméket, amelyen nyereséget tud elérni.
A Walmart az Amazon Prime-hoz hasonló, másnapi kiszállítást ígérő szolgáltatást is tesztel, érdekes módon azonban ezért nem kér külön pénzt. A trükk az, hogy ebben a konstrukcióban csak egy szűkített áruválaszték érhető el. Kizárólag nagyobb tételeket, és csak olyan termékeket lehet így rendelni, amelyek profitot hoznak.
Az online élelmiszer-árusítás és -kiszállítás külön érdekes, mert abból lehetetlen nyereséget termelni, mégis mindenki csinálja. Ez kizárólag azért lehet ma még így, mert a teljes élelmiszerpiaci forgalomnak csak 2 százaléka zajlik online csatornákon keresztül. Becslések szerint ez a szegmens 15 százalékos veszteséggel működik, és mindenki akkor lélegezne fel, ha megszűnne.
Az online rendelés a zökkenőmentes áruterjesztés érdekében azt is megköveteli, hogy a gigantikus központi raktárak helyett kisebb, helyi raktárházakat vegyenek igénybe a kereskedők. Ez azonban megdrágítja a logisztikát, és a növekvő költséget valahogy érvényesíteni kell, nagyrészt a vevőkön, így ez is az áremelés szükségességét jelzi.
A fordulópont közeleg, a jövőben sokasodni fognak a célzott ajánlatok, a regionális szinten szűkített áruválasztékok, az online keresésekre adott okos találati listák és akár az áremelések is, ami összességében csökkenteni fogja az e-kereskedelem forgalmának bővülési ütemét.
Vállalat
Fontos