A rendszerváltáskor magyar kutatók azért indítottak céget, hogy olyan kutatás-fejlesztési projektekkel foglalkozhassanak, amiket szerettek. Ma már közel 120 főt foglalkoztat a több mint 2 milliárdos forgalma mellett közel félmilliárdos nyereséget termelő BHE Bonn Kft., aminek kommunikációs megoldásait a brüsszeli, berlini és teheráni metrón is használják.

A rendszerváltást követően Solymosi János alapított közös céget a német Bonn Elektronik GmbH tulajdonosával, Helmut Bonn úrral, ám a várt német megbízások elmaradtak. Ennek ellenére a cég neve maradt, Kazi Károly és Mirk Zoltán pedig az akadémiai kutatói állásukat feladva csatlakoztak Solymosihoz, hogy nagyfrekvenciás áramköröket, modulokat, kommunikációs rendszereket tervezzenek, később pedig a saját elektronikai gyártás is beindult.

A hírközlés teljes spektrumát le tudták fedni megoldásaikkal a polgári, védelmi ipari és űrkutatási területeken. A nagy globális versenyzőkkel azonban nem tudták volna felvenni a versenyt, ezért olyan réspiacokat kerestek, ahol a rugalmasságuk és gyorsaságuk versenyelőnyt jelent.

A cégnél az organikus növekedésben hittek: nem is vettek fel az első 20 évben hitelt sem, csak amikor egy irodaház fejlesztésébe vágtak bele Újpesten, akkor döntöttek a részleges banki finanszírozás mellett. A cég az új központba történő költözést megelőzően az egy kőhajításnyira lévő egykori újpesti Mikroelektronikai Vállalat valamint MTA MFKI közös telephelyén bérelt egy épületet.

A cég új központja, az EL-Tech Center 2010-re készült el, és ma már itt található több magyar high-tech cég. Bár sok kritika érte a kormányzat űripari terveit, a magyar cégeknek nagyon jól jött, hogy 2015-ben Magyarország csatlakozott az Európai Űrügynökséghez (ESA), ez jelentősen növelte a magyar űripari cégek – köztük a BHE – esélyeit több európai űripari projekt elnyerésében és az árbevétel növelésében.

A cég azonban nem csak az űriparban dolgozik: a nagyfrekvenciás mikrohullámú kommunikációs elektronikai eszközöket tervező, fejlesztő és gyártó cég termékeire több területen is szükség van. Korábban arra törekedtek, hogy lehetőleg minden egyes hardvert ők tervezzenek és gyártsanak, mára azonban már – az eredeti tervezés-gyártás mellett – sokkal inkább rendszerintegrátorként tekintenek önmagukra. Azokat az eszközöket, amiket más cégek jó minőségben, a nagy mennyiségek miatt olcsón gyártanak, ők is a piacról szerzik be, csak a speciális, egyedi eszközöket gyártják saját maguknak. A cég évente 40-50 féle új terméket hoz forgalomba, amelyek között teljesen új fejlesztések és a korábbi eszközök modernizálása, „áthangolása” is megtalálható.

Alagútra hangolva

A cég az olyan projektekben erős, amik a nagy globális multiknak túl speciálisak, nem éri meg nekik vele foglalkozni. Bármilyen mobil átjátszó állomást el tudnának ők is készíteni, de ezt nagy mennyiségben mások olcsóbban tudják megtenni. Találtak viszont egy olyan piacot, ami éppen nekik fekszik. Ezek az alagutak és metrók vészhelyzeti kommunikációs rendszerei.

Ezeket már kötelező Európában kiépíteni, viszont erre nincsenek dobozos megoldások, mindegyik egyedi fejlesztés. Norvégiában és Svájcban nyertek el jelentős megbízást, hogy építsék ki a digitális rádió lefedettséget az alagutakban. Ha már kiépült a vészhelyzeti kommunikációs rendszer, azon érdemes digitális rádió és mobil telefonos jeleket is sugározni – ezért egy olyan moduláris rendszert fejlesztettek, ahol kis túlzással elég a szerver dobozba egy-egy új modult elhelyezni, és a rendszer már is alkalmas az újabb funkciókra.

Az alagutas projektekkel egy időben fogalmazódott meg az igény, hogy a metró rendszerekben is egyre nagyobb szükség van a modern vészhelyzeti kommunikációra – leegyszerűsítve a magyar (EDR) Tetra rendszerhez hasonló vezeték nélküli kommunikációra. A mobil szolgáltatóknak is meg tudják nyitni ezt a rendszert, akár egyszerre többnek is, így igen versenyképes a rendszerük, hiszen a megrendelő üzemeltetők így pénzt is kereshetnek vele.

De miért nem egy globális cég mellett döntenek a világ nagyvárosai? Kazi Károly ügyvezető elmesélte, hogy Berlinben például először egy mintarendszert rendeltek meg – a nagy multik erre nem voltak hajlandóak, mert eltért az ő standard megoldásaiktól a specifikáció.

Miután saját kockázatra kifejlesztettük a tesztrendszert, nem a nemzetközi nagyvállalatoktól, hanem tőlünk rendelték meg az azóta is kiválóan működő vészhelyzeti kommunikációs megoldást

– mesélte Kazi Károly.

Az ötödik generációs mobilhálózatok is sok lehetőséget tartogatnak számukra: a magasabb frekvenciás hálózatoknál épületeken belül, például bevásárlóközpontokban, állomásokon, parkolóházakban egyedi igényekre szabott erősítőkre van szükség. A nagy cégek a bázisállomásokra koncentrálnak, az ilyen egyedi megbízásokban azonban ők is nagyon versenyképesek lehetnek, ez egy óriási piac számukra. A korábbi projektekben kifejlesztett eszközeiket integrálva teljes saját megoldásokat is tudnak készíteni.

Helyi erőforrásokra támaszkodva

A cég árbevételének közel 80 százaléka exportból származott az elmúlt években, Európától Indiáig az vannak projektjeik. Magyar kkv-ként azonban nem engedhetik meg, hogy saját kereskedelmi és telepítő csapatokat tartsanak fenn a piacaikon, ezért helyi partnerekkel dolgoznak együtt: ők intézik a pályázatokat és a telepítéseket, a magyar cég a k+f-et, a gyártást és betanítást végzi.

A budapesti cégnél a munkatársak magasan képzett mérnökök és technikusok, akik iránt nagy az igény a piacon. A kollégák kétharmada felsőfokú végzettségű diplomás, a fele hardver- és szoftverfejlesztő mérnök.  A versenyképes fizetések mellett azzal tudják a tehetséges mérnököket megszólítani, hogy náluk sokkal izgalmasabb munka vár rájuk, mint egy nagy multinál. Itt nem csak egy-egy szűk területtel lehet dolgozni, hanem teljes projekteteket lehet a tervezéstől a kivitelezésig végig vinni, sokkal kreatívabb feladatokat tudnak adni.

Az akadémiai kutatóintézetekkel és a Budapesti Műszaki Egyetemmel is szoros a kapcsolatuk – már csak azért is, mert az alapítók kutatóintézetektől érkeztek. Közös k+f projektjeik is vannak, de az utánpótlás megtalálásához is fontos az egyetemi együttműködés, a kutatás mellett oktatnak is.

Hiányzó megrendelések

A magyarországi elektronikai iparágban több nemzetközileg is sikeres középvállalat van, néhány milliárdos árbevétellel. Ezek azonban nemzetközi mércével még mindig kicsik, sok esetben emiatt nem férhetnek hozzá nagyobb megrendelésekhez. Egy évtizede megalakították a Magyarországi Elektronikai Társaságot, és megpróbálják szorosabbra fűzni a kapcsolataikat – tavaly óta ennek a szervezetnek Kazi Károly az elnöke.

Kazi Károly, a BHE ügyvezetője, a képen középen. Forrás

Nagy segítség volt a magyar államtól az ESA tagság, de a legnagyobb segítség az lenne, ha a termékeikre is nyitottabbak lennének. A BHE például fejlesztett egy önvezető kisrepülőt, amiből el is adták az első darabot Etiópiában. A kínai konkurenciával azonban nem tudtak versenyezni, ők tízet vittek ingyen, csak hogy piacot szerezzenek – természetesen állami hátszéllel. Nekik viszont az volt a legnagyobb probléma, hogy amikor külföldi érdeklődők kérdezték, hogy a mezőgazdasági felmérésben, térinformatikában és a védelmi területeken használható UAV-ból mennyit használnak már Magyarországon, csak kínosan hallgatni tudtak.

Hazai referencia nélkül nagyon nehéz az exportpiacra kilépni

– véli Kazi Károly.

Felpörgő védelmi ipar

Mint minden, a védelmi ipar is rohamosan digitalizálódik: a BHE magyar állami k+f támogatással egy olyan projekten is dolgozik, amivel a katonákat lehet ellátni nagy távolságú, vezeték nélküli, szélessávú biztonságos kommunikációval, hogy a központból tudják követni a szívverésüket, élőben nézhessék a kamerák által biztosított képet és minden lehetséges szenzor adatát. Természetesen azt is biztosítani kell, hogy titkosított legyen a rendszer, és lehetőleg zavarni is nagyon nehéz legyen.

NATO beszállítóként például radarok karbantartására tudtak egy innovatív megoldást más országokba is értékesíteni. Az akár több tíz méteres fázisvezérelt radarok akár több ezer szenzorból állnak, s nem volt jó módszer arra, hogy megtalálják a hibás egységeket – csupán egy táskányi méretű eszközt tudtak erre készíteni a korábban használt szekrénynyi méretűek helyett.

Bevetésre készül a BHE drónja. Forrás

Egyre nagyobb kihívás a drónokkal szembeni védekezés, erre még nincsenek igazán jó megoldások, pedig az utóbbi évek háborúiban – például Szíriában – a terroristák előszeretettel alkalmazzák. A repterek biztonsága szempontjából is elég nagy kihívást okoznak – emlékezetes lehetett, amikor hetekig keresték, hogy ki miatt kellett a gatwicki repteret többször is lezárni. A BHE egy olyan rendszeren dolgozik, amivel nem csak bemérni, leszállásra lehet kényszeríteni a drónokat, hanem a kezelőt is azonosítani lehet majd.

India-Budapest-Mars tengely

 Az űripar azért nagyon érdekes piac, mert bár minden ország saját cégeivel igyekszik a szükséges fejlesztéseket megoldani, vannak olyan nagyon egyedi megoldások, ahol csak a szaktudás számít. Így kerültek például be az Indiai Űrkutatási Szervezethez, aminek 2013-ban indult, a következő missziót pedig 2022-re tervezik. A Mars körül keringő szondák jeleit a BHE eszközeivel veszik, ebbe a projektbe 36 földi kommunikációs eszközt szállítottak már.

Magyarországon sokkal több szaktudás van az űriparban, mint sokan gondolnák, a BHE is dolgozott már az indiai mellett az orosz és európai űrprojekteken, ahogy más magyar cégek is. A hazai vállalkozások pedig el tudnak egy magyar műholdat is készíteni, egy ilyen fejlesztés pedig segítené a hazai cégek nemzetközi pozícióinak megerősítését.

Utódlási kérdések

A cég alapítói már közelítik a nyugdíjkorhatárt, mind a hárman szeretnének hamarosan visszavonulni. Érzik azonban, hogy nem könnyű kérdés az utódlás: egy k+f-re építő cégnél a mérnökök nehezen fogadnának el egy külső, a műszaki kérdésekhez nem igazán értő menedzsert. Másrészt, ha egy jó mérnököt nevelnek ki menedzserré, akkor egyrészt egy jó szakembert elvesztenek, másrészt pedig egyáltalán nem biztos, hogy egy jó menedzsert, az emberek vezetéséhez értő vezetőt kapnak.

Visszavonulásuk után is szeretnék megtartani a tulajdonrészüket, és tanácsadóként is részt vennének a cég életében. A vállalkozást azért hozták létre, hogy azzal foglalkozzanak, amivel szeretnek. Ezért nagyon fontos a tulajdonosok számára, hogy a kollégáik tudják, hogy a jövőben is egy érdekes és családias cégnél dolgozhatnak. Bár már volt korábban nemzetközi nagyvállalat részéről felvásárlási ajánlat, ilyet csak akkor tudnának elképzelni, ha partnerként szállna be szakmai befektető, ami a cég fejlesztéseinek gyorsabb piacra vitelét segítené.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat BHE cégportré űripar Olvasson tovább a kategóriában